| Kutatásunk a hajléktalanság problémakörével foglalkozik: megfigyeltük és kategóriákba rögzítettük, hogyan viselkednek az emberek az őket megszólító hajléktalan újságárusokkal. A szegénységhez való viszonyulást úgy próbáltuk elemezni kísérletünkben, hogy megnéztük, kik vásárolnak a forgalmi csomópontokban autósoknak újságot árusító hajléktalanoktól vagy hajléktalannak látszó személyektől. |
| Budapest nagyobb közlekedési csomópontjaiban, forgalmasabb útjain a közlekedési lámpáknál igen gyakori, hogy hajléktalanok különböző nyomtatott újságokat (Flaszter, Fedél nélkül) pár forintért - az „ellenérték" nagyságát a „vásárlóra" bízva - megvételre kínálnak. Megfigyelésünk helyszínéül az Árpád híd pesti hídfőjét választottuk, ahol gyakorlatilag mindig van egy-egy hajléktalan, aki vásárlásra ajánlja az újságait. Az agglomerációs területekről Budapestre érkezők közül sokan keresztülhaladnak ezen a csomóponton, ráadásul itt feltűnés nélkül, azaz „kísérleti személyek" bevonása nélkül, a tömegben elvegyülve objektív, tárgyilagos eredményeket kaphattunk. Választásunkat indokolta továbbá, hogy ezen a helyen egyetlen lámpacsoport egyszerre állítja meg a hídról legördülő forgalom valamennyi sávját az aluljáró lépcsősora mellett. |
| Munkánk során nem az összes elhaladó autós viselkedését vizsgáltuk, hanem csak azokét, akiket az újságárus megszólított. A kísérleti mintánk elemszáma 406-nak adódott. A megfigyelt autósokat különböző kategóriákba soroltuk különböző ismérvek alapján (például autótípus, autó kora, az illető személy kora, neme stb.), valamint hogy ki „vásárolt", „nem vásárolt", illetve pénzt adott, de az újságot nem fogadta el, s ha nem vásárolt, az elutasítást hogyan fejezte ki (intett, elfordult, közömbös maradt). |
| Az adatfelvételt egy teljesen átlagos tavaszi hétköznapon (2002. április 4-én, csütörtökön), több időpontban végeztük. Megnéztük a reggeli csúcsforgalom időszakát és a délelőtti „semleges" időszakot. Az adatfelvételi lap előzetes „tesztelése" során az volt a benyomásunk, hogy a reggeli és a délutáni csúcsforgalmi időszak az adott szempontból lényegileg nem különbözik egymástól. |
| A reggeli csúcsforgalom idején meglehetősen kevés a vásárlók száma (1,9 százalék). Az ebben az időszakban megfigyelt kicsi elemszám miatt a további arányokat a délelőtt folyamán végzett megfigyelésből számoltuk, ám a reggeli időszak ilyen kicsi elemszáma is arra enged következtetni, hogy a vásárlók összetételi aránya ugyanolyan vagy közel ugyanolyan, mint délelőtt, ezért megítélésünk szerint nem érdemes külön vizsgálni a két idősávot. Az egész délelőtti időszakban a megszólítottak közül 7,4 százalék körül alakult a vásárlók aránya. |
| A két időszak közötti eltérésnek az lehet az oka, hogy a reggeli csúcsforgalomban a rendszeresen munkába járó népesség fordul meg a megfigyelés helyén. Mivel ezek az emberek mindennap erre járnak, érthető, hogy nem vásárolnak túl gyakran. |
| Felvetődött egy másik szempont is annak magyarázatára, hogy a reggeli időszakban miért olyan kevés a vásárlók aránya: a rendszeresen munkába járók igen pontosan kiszámítják az idejüket, s ezért inkább az útra összpontosítanak, nem foglalkoznak a számukra lényegtelen egyéb dolgokkal. Ezzel szemben akik délelőtt járnak a főváros ezen pontján, feltételezésünk szerint jellemzően nem munkába igyekeznek, nincs annyira kiszámítva az idejük, nem koncentrálnak úgy a forgalomra, mint a minden reggel arra autózók. |
| A nem vásárlók 18 százaléka intett az újságárusnak, hogy nem kéri a lapot. Mondhatjuk, az autósok legnagyobb része - a nem vásárlók további 82 százaléka - látható reakció nélkül viselkedik, közömbös e problémával szemben. A tartózkodás nem feltétlenül az újságárus személyének szól, valószínűleg magát a jelenséget globálisan utasítják el. Ezzel szemben aki vásárol, segítsége mindenképpen a hajléktalan személyének szól. A megfigyelés után néhány héttel az egyik kereskedelmi televízióban láthattunk egy olyan kísérletet, amelyben ismert tévés személyiségek árultak hasonló típusú újságokat. Ők sem értek el nagyobb vásárlási arányt, mint a tényleges hajléktalanok. |
| Az összes megfigyelt közül 2 százalék azok aránya, akik pénzt adtak az árusnak, de az újságot nem vették el. Ez körülbelül egyharmada az összes vásárlónak. Nyilvánvaló, hogy itt nem az újságon van a hangsúly, az újságvásárlás nem az újság, különösen nem annak tartalma miatt történik, hanem mindenképpen a szegénységen és a hajléktalanságon való segítség a fő motiváció. Feltételezésünk szerint azok közül, akik kifizetik és el is teszik az újságot, sokan el sem olvassák, sőt bele sem pillantanak, mivel valójában nem az újságért adták a pénzt. |
| A következő szempont a két nem viselkedésbeli különbsége. Azt figyeltük meg, hogy a hölgyek - ebben az időszakban, ezen a helyen - sokkal kisebb számban vannak jelen a forgalomban, mint a férfiak, mégis arányukban többen vásárolnak. A megfigyeltek között 79,3 százalék volt a férfiak aránya, tehát a férfiak négyszer nagyobb számban voltak jelen a forgalomban. E tekintetben nem fedeztünk fel különbséget a két megfigyelt időszak között. |
| Mint a fenti táblázatból leolvasható, a nők körében közel kétszer akkora a vásárlási kedv, mint a férfiak körében. A feltételezhető okok közül elsőként a hölgyek sokat emlegetett empátiáját, szociális érzékenységét emelnénk ki: a nők szemlátomást inkább szolidárisak a társadalom legszegényebb csoportjával, mint a férfiak. |
| Egy másik nézőpont szerint ezt a helyzetet a nők másként kezelik, mint a férfiak. Valószínű, hogy a nők ezt egyfajta konfliktushelyzetként élik meg, és a feszültség feloldásának számukra legegyszerűbb módja az adakozás. Az élet különböző területein, például az autós forgalomban is többször tapasztalható, hogy a különböző konfliktushelyzetekben a nők mindig a legegyszerűbb megoldásra törekednek, ami a férfiakról nem minden esetben mondható el. |
| További aspektus: közismert tény, hogy a magyar családok nagy részében a pénz beosztása többnyire közös döntésekkel történik, de mégis inkább a feleség vagy a nő irányító szerepével. Ez is oka lehet a nők nagyobb szolidaritásának. Arra gondolunk, hogy az alacsony státusú férfi családtag fix vagy eléggé körülhatárolt összegű „zsebpénzt" kap. Ez a szokás biztosan változott valamennyire, de valószínű, hogy sok helyen napjainkban is így működik a családi költségvetés. |
| A vizsgált forgalomban részt vevő összes autós korcsoportok szerinti megoszlása az alábbiak szerint alakult: |
| Az adatokat látva megdőlt az a hipotézisünk, hogy a középkorúak vásárolnak a legnagyobb arányban. Igaz ugyan, hogy ők vásárolnak legnagyobb számban, de nem legnagyobb arányban. Többször is voltunk a helyszínen ellenőrizni ezt az eredményt, de mindig hasonló adatokat kaptunk. |
| Felmerülhet a kérdés, vajon miért ilyen nagyfokú a fiatalok vásárlási kedve. A válasz a szocializációban rejlik. Ez a korosztály úgy nőtt fel, hogy az otthontalan emberek ott voltak az utakon és a köztereken: ők nem idegenkednek annyira az efféle szegénységtől és egyáltalán az efféle „koldulási" formától. Ez az elmélet igazolódni látszik a többi korcsoport esetén is: a középkorúak kevesebben vásárolnak így, a 46-60 évesek még kevésbé, miközben a felmérésünk alapján a legidősebbek egyáltalán nem segítenek a hajléktalannak. Természetesen ehhez az is hozzátartozik, hogy az idősebbek sokkal kisebb arányban rendelkeznek személygépkocsival, és ha van is autójuk, többnyire inkább a hétvégi időszakban ülnek kocsiba. A hétköznapi forgalomban sokkal kisebb arányban képviseltetik magukat, mint amennyire „természetes" volna. |
| Az is szerepet játszhat ebben az eredményben, hogy az egyre idősebbek inkább gondolják úgy, hogy ez nem az ő problémájuk, ezt az államnak és a szociális hálónak kellene megoldania. Mindenképpen kizárnánk, hogy az idősek azért nem adnak, mert úgy gondolják, nekik is kevés a pénzük, miért adnának hát másoknak. Több televíziós jótékonysági gyűjtés során láthattuk, hogy az idősebbek sokkal nagyobb arányban adakoznak jótékony célra. Érzékelhető különbség van a pénzgyűjtés indítéka és módszere között: úgy látszik, ettől a fajta koldulástól idegenkednek. Azt is meg kell említeni, hogy a magyarországi szegénységben az idősek jobban vannak reprezentálva, mint az általunk megfigyelt többi korcsoport. |
| Tény az is, hogy az eltérő korosztályokban a pénzhasználási szokások, a pénz mennyisége és megszerzésének módja, az életmód, a javak felhasználásához fűződő tervszerűség és felelősségérzet jelentős különbségeket mutat. |
| A legnehezebb a különböző társadalmi státusú emberek közötti különbségek kimutatása volt. Pontosabb mérhetőség hiányában ennek indikátoraként az autós autójának kategóriáját és korát vettük alapul. Az adatfelvételi lapon öt autókategóriát különböztettünk meg (kisautó, középkategória és nagyautó, továbbá taxi és teherautó). Az autó korának meghatározására öt kategóriát használtunk: 0-3, 3-6, 6-10, 10-15 és 15 évnél idősebb. Ezek alapján a legalsó státusúak közé soroltunk minden 15 évnél idősebb autóval rendelkezőt, a 6 évnél idősebb kisautósokat és a 10 évesnél idősebb középkategóriás autósokat. A középosztálynak tekintettük a 6 évnél fiatalabb kisautósokat, 10 éves korig a középkategóriás autósokat és a 10-15 éves nagyautósokat. A felső státusba soroltunk minden 10 évesnél fiatalabb nagyautóval rendelkező személyt. Az összesen 406 megfigyeltből 322 tartozik a személyautóval közlekedők közé és a teherautósok közé. |
| Itt arra a meglepő eredményre jutottunk, hogy a közepes státusúak igen nagy arányban vásárolnak a hajléktalanoktól. Táblázatunkban is igen magas a vásárlási arány, de hangsúlyoznunk kell, hogy ezek az adatok csak a személyautósokra vonatkoznak, és nem a teljes mintára. |
| Mint a táblázatból is kitetszik, a középosztálybeliek nagyon magas arányával szemben a magas státusúak egyáltalán nem vásárolnak a hajléktalantól, az alacsony státusúaknál pedig igen alacsony a vásárlási kedv. Úgy látszik, ebben a társadalomban a középosztálybeliek a legszolidárisabbak, a magas státusúak pedig nem akarják „összepiszkolni" magukat. Érdekes az alsó státusúak alacsony vásárlási aránya, jóllehet az volt a hipotézisünk, hogy ők sokkal nagyobb arányban fognak vásárolni. Ennek az alacsony adakozási kedvnek talán az lehet az oka, hogy - az idősekhez hasonlóan - úgy gondolják, nekik is kevés van, nem az ő dolguk segíteni a hajléktalanokon. |
| Az általunk megfigyelt 84 hivatásos gépkocsivezető közül heten vásároltak a hajléktalantól. Ez körülbelül 8 százalékos arány. Hivatásos gépkocsivezetőnek a teherautóval közlekedőket soroltuk be. Tisztában vagyunk vele, hogy ez nem fedi le a teljes ilyen jellegű foglalkozási csoportot, de a személyautósok közül nem tudtuk kiszűrni, hogy ki dolgozik sofőrként és ki nem. Mindenesetre megdőlt az a hipotézisünk, hogy a hivatásos sofőrök nem segítik a hajléktalant. Elképzelhető, hogy miközben az átlagos autósnak az út szükséges rossz, a hivatásos gépkocsivezetőnek a hajléktalan ugyanúgy hozzátartozik munkaterületéhez, mint a rendőr, a kukásautó vagy az útépítő munkás: ő is az útból él. A teherautó-vezetők esetében feltételezhetjük, hogy az átlagos forgalomban részt vevőknél nagyobb gyakorisággal fordulnak meg ugyanezen a forgalmi helyen, így a tényleges vásárlási hajlandóságuk valószínűleg nagyobb, mint a kapott adat. |
| Az adatfelvétel során azt is rögzítettük, hogy hányan ülnek az éppen megfigyelt autóban, de mivel erről nem sikerült megbízható adatokat gyűjteni, nem is vontunk le belőle semmilyen következtetést. Érdekes lenne megvizsgálni a vidékiek és a fővárosiak viselkedésbeli különbségeit ebben a helyzetben, de megfigyelésünk erre nem adott lehetőséget. |
| A konkrét felvételt megelőző, illetve azt követő tapasztalataink szerint az újságárusok különféle „kasztokat" képeznek. Külön élethelyzet a gépkocsikat megállító felszíni árus, az aluljárókban szemtől szemben újságját kínáló ember, illetve a bevásárlóközpontok és más forgalmas helyek környékén tevékenykedő „újságárusok". A gépkocsi-megállítás sajátos módszer. Egyfajta interakció: a helyzet és az autóablak üvege mindkét fél számára kellő távolságot és biztonságot ad, miközben ugyanez az aluljárós és a gyalogosokat megállító hajléktalanoknál nincs meg. Feltételezhetően más testalkatú, más személyiségű emberek választják az egyiket és a másikat. |
