←Vissza

A Mozgó Világ internetes változata

Rapai Ágnes

 

Szentgyörgyi lapok

Ebben a ködben nem látni a hintaágyat,

a rózsabokrot, a szomorúfűzet,

a szemközti ház tetején egyensúlyozó ácsot,

nem látni a lázban égő hittérítőket,

akiknek tuti tippjük van, érvényes

jegyük a mennyek országába, Ó, Uram,

miért nem gondoskodsz rólunk, hogy

szemünk legyen a látásra, fülünk legyen

a hallásra, kiáltanék hozzád, ha hinném,

hogy létezel, és hiába költöztem

Szentgyörgyre, Uram, ez a förtelmes

csatornabűz utolér, süllyedünk le,

egyre lejjebb, már a Berényi hegy

szőlőskertjei sem látszanak.

 

*

 

Bölcs csillagok, nem akarnak

égi létet, fényt s nyugalmat

itt e földön vesztegetni,

balsorsunkban részesedni –

miért süllyednének bele

bűzös gödreinkbe, e

szennybe…

írta Heine, de már ebben sem vagyok biztos,

mert megtanítottak úszni, nehogy vízbe fúljak,

erre leégettem magam egy tányér levessel,

biztosítást kötöttem a lakásomra,

erre legurultam a lépcsőn és kitörtem a lábam,

betartottam a fogyókúra összes előírását,

erre meghalt a legjobb barátom.

 

*

 

Végre kisütött a nap, a hatodik napon,

íme véget ért a kételkedés ideje, az elvágyódás

ideje, a nosztalgiázás ideje, a borúlátás

ideje, az ember ilyenkor csak annyit mond,

hogy jól van, ami kicsit cinikusan hangzik,

de a hatodik napon az se érdekli az

embert,

Iglo zöldbabból megfőzi a főzeléket,

esetleg kitakarít, lemossa

a piszkos ablakokat, előveszi

a Szép Házak egyik 99-es számát,

megnézi, hogyan élnek az osztrákok Jákon,

kicsomagolja a karácsonyra vett ajándékokat,

és csak annyit mond, hogy jól van.

 

*

 

Mikor kimegyek a kertbe, szemügyre veszem

a tavaly ültetett fákat, a telek jobb

oldalán kezdem, a kerítéstől haladok

befelé, a törökmogyorót megtámadták

a levéltetvek, a tuja megbarnult, a nyír

törzse eltörött, majd arra akasztjuk

a madáretetőt, mondod, azután balra

fordulok, és minden alkalommal elcsodálkozom

azon, mennyire kiszámíthatatlanok

a dolgok, hiszen tavasszal még úgy látszott,

hogy a gömbakác az istennek se akar

levelet növeszteni, most meg tökéletes a lomb-

koronája, a szomorúfűzet már az ültetéskor lélekben

eltemettük, most újabb és újabb hajtásokat hoz.

 

 

 

© Mozgó Világ 2004 | Tervezte a pejk