A miniszter színrelép

Az utóbbi hetekben ismét rivaldafénybe került szeptember 11-e. George W. Bush elnök, aki egy éven át ellenezte egy kétpárti vizsgálóbizottság létrehozását a terrorcselekmény előzményeinek és a hatóságok által elkövetett hibáknak, illetve nemtörődömségeknek felderítése céljából, megváltoztatta véleményét, és Henry Kissinger volt külügyminisztert nevezte ki a nyomozó szerv élére. 

Márer György, New York

A WTC maradványai két nappal a tragédia után. Új szálakat keresnek Fotó: Reuters

A vizsgálóbizottság hatáskörébe tartozik, hogy többségi szavazat esetén bárkit beidézhet kihallgatásra, sőt a törvényhozók arra ösztönözték, hogy a beidézettek közé sorolható akár Bush elnök, avagy elődje, Bill Clinton is, hiszen bármelyikük külpolitikája esetleg hozzájárulhatott ahhoz, hogy a terrortámadásoknak több mint háromezer halálos áldozata volt. A törvény ünnepélyes aláírásakor Kissinger ott állt az elnök mellett, aki kijelentette: „Fel kell derítenünk minden részletet, és le kell vonnunk minden tanulságot.” Kissinger szerint bármely országgal szemben egyenlő alapon vizsgálódnak, így Szaúd-Arábia sem kap mentességet.
Miután az FBI-t széleskörű bírálatokkal illették szeptember 11-e előtt folytatott tevékenységéért, felmerült, hogy a terroristaellenes működési területet ki kellene venni az FBI hatásköréből, és átadni egy független szervezetnek. A polgári szabadságjogok és egyéb alkotmányos kérdések felett érzett aggodalom miatt azonban mind a kormány, mind a törvényhozás vonakodott attól, hogy támogassa ezt az elgondolást.
Az elmúlt években sok javaslatot terjesztett elő mind a kongresszus, mind több független bizottság, amelyek gyökeres változtatásokat indítványoztak a központi hírszerzés igazgatói szerepét illetően. A volt igazgatók egyik legsúlyosabb panasza az volt, hogy ők ugyan felelősek voltak a hírszerzés egész közösségéért, de hiányzott az ehhez szükséges hatáskörük. Az egyik bizottság a közelmúltban azt javasolta, hogy a központi hírszerzés igazgatója kapjon valódi pénzügyi hatáskört az egész hírszerzési gépezet felett. Ez azonban már hosszú ideje a Pentagon ellenállásába ütközött. Az országos hírszerzési igazgató tisztségének megteremtése sok hasonló nehézséget megoldana azzal, hogy kettéválasztaná a hatáskört. A kongresszusi meghallgatásokat most háttérbe szorította az új Kissinger-bizottság, amely világosan lefektette valamennyi szeptember 11-éről szóló jövendőbeli vizsgálat alapjait. 

---

Mitől dőltek le a WTC-tornyai?

Pátkai Mihály 
23 millió dolláros vizsgálatot indított 3 hónappal ezelőtt az amerikai Nemzeti Szabvány Hivatal azért, hogy kiderítse mi okozta a World Trade Center tornyainak hihetetlenül gyors összeomlását - a kulcsfontosságú dokumentációnak azonban nyoma veszett. A szervezet ezért most a közvéleményhez fordult olyan eddig nem vizsgált amatőr felvételeket keresve, amelyek esetleg segíthetnek a rejtély megoldásában.

A két száztíz emeletes épület pusztulásával kapcsolatban több - helyenként bizarr - teória is napvilágot látott. Vannak, akik szerint a tornyok gyors, de kontrollált pusztulását az épületben elhelyezett robbanószerkezetek okozták, amelyeket a terroristák távirányítással hoztak működésbe. Mivel erre és más összeesküvési elméletekre nincs bizonyíték, a legtöbben elfogadják, hogy az összeomlást az utasszállító repülőgépek épületbe csapódása, és az ezt követő tűzvész eredményezte a szerkezeti elemek károsodását. Egyesek szerint ez önmagában már úgy meggyengítette az épületet tartó pilléreket, hogy azok összeomoltak, mások szerint azonban a padló gyulladt lángra, és ez okozta az oszlopok megrendülését. 
Shyam Sunder, a vizsgálóbizottság elnöke szerint a tragédiában számos olyan dokumentum is elveszett, amelyek „kulcsfontosságúak” lennének a vizsgálat lefolytatásához. Az épület tervrajzai és a karbantartással kapcsolatos dokumentumok is mind eltűntek.
Sokak szerint az épületeket úgy tervezték, hogy egy Boeing 707-es utasszállító repülőgép becsapódását túlélje. Az épületbe csapódó repülőgépek azonban ennél jóval nagyobbak voltak. 
A vizsgálat előreláthatólag két évig tart majd, melynek során megvizsgálják az épületek maradványait, beszélni fognak építész szakértőkkel, és túlélőket, túlélők rokonait és a mentésben résztvevő tűzoltókat kérdeznek majd meg. ezerkilencszáz fénykép található meg abban az adatbázisban, amely a tornyok égését és összeomlását örökíti meg. 
Megint mások úgy vélik, hogy az ikertorony azért omlott össze, mert az építkezéskor a város vezetősége betiltotta az azbesztnek mint tűzoltó anyagnak a használatát. „Az ikertorony építési tervében az épületet tartó pillérek tűzvédelmét az azbeszt látta volna el - jegyezte meg Art Robinson kémiaprofesszor. A 64. emeletig ezt az anyagot használták. 1971-ben, amikor még tartott az építkezés, New York City vezetése betiltotta az azbeszt ilyen jellegű felhasználását.” 
Robinson rámutatott, hogy az Empire State Buildinghez hasonló felhőkarcolók fém tartópilléreit drága és nehezen kezelhető betonnal tették tűzállóvá. „Az 1940-es évek végén azonban Herbert Levine felfedező kitalált egy azbeszt tartalmú hőszigetelő anyagot, így lehetővé vált a hatalmas acél tartópillérek korszerűbb hőszigetelése.” A felfedező állítólag többször is megjegyezte a WTC-vel kapcsolatban: „Ha tűz üt ki a 64. emelet felett, az épület össze fog omlani.” 
„Egy száztonnás, több száz mérföldes sebességgel közlekedő, több ezer liter üzemanyagot szállító repülőgép becsapódása nem olyan esemény, amelyre fel szoktuk készíteni az ügyfeleinket” - jegyezte meg azonban John A. Hill, az angol székhelyű Szerkezetgépészek Intézetének vezetője.