Tihanyi Péter
A politika is fertőzhet
Dr. Ternák Gábor főorvos, Pécs. A jobboldali kihívó

- Ön virológus. Nagyon úgy tűnik, hogy a munkája a következő években, évtizedekben, de akár hónapokban is nagyon fel fog értékelődni.
- Jól mondja. Sajnos számos szakember is így gondolja. Magyarországon az egészségügyet még ma is ipari tevékenységnek próbálják feltüntetni, ahol egészségtermelés folyik. A megboldogult szocializmus idején volt az állatoknál elletési terv, meg trágyázási terv. Most már nekem is tervezni kell a betegségeket, és ki kell kalkulálnom hónapokra lebontva, hogy hány darab vírus fog támadni. Hát ez egy nonszensz. A kórokozók és vírusok nem fogják nézni az én kimutatásaimat. 

Dr. Ternák Gábor. Laboratóriumból a közéletbe Fotó: Somorjai L.

- Pedig én is azt kérdezném magától, meg lehet-e állapítani, vagy lehet-e következtetni arra, hogy milyen járványok, vírusok támadhatnak a következő években?
- Erre nem lehet válaszolni. Azt viszont komolyan kell venni, hogy a közeljövőben olyan baktériumok terjednek el, amelyek abszolút ellenállók lesznek a legtöbb antibiotikummal szemben, erre kéne komolyan felkészülni. Az EU-ban egy orvoscsoport ezen már dolgozik.
- Ez mivel lehet összefüggésben?
- A rengeteg antibiotikum fogyasztásával. Újabban állati takarmányozásnál is alkalmaznak antibiotikumokat. Dániában egy disznótenyésztő például megfertőződött saját disznóitól. Olyan szalmonellaszepszist kapott, amit nem tudtak gyógyítani. Gyorsan meg is halt. 
- Mitől függ az, hogy egy-egy vírus vagy járvány annyira megerősödik - mint amilyen annak idején a spanyolnátha néven elhíresült influenza volt -, hogy akár egy földrészt is képes megtizedelni hónapok alatt?
- A vírus mutációjától. A vírus megváltozik, és olyan goromba lesz, amilyen a spanyolnátha volt. A biológiai fegyvereket is így csinálják. Tudósok, professzorok laboratóriumokban úgy próbálják megváltoztatni ezeket a vírusokat, hogy a lehető legvadabbak legyenek. Képzelje csak el, ha az AIDS vírusa úgy terjedne, mint a nátha. Az emberiség már kihalt volna. 
- Ön a világ számos háborújában ott volt, ahol biológiai fegyvert vetettek vagy vethettek volna be. Van realitása annak, hogy egy vezető vagy egy terrorista teljesen behülyül, és megnyomja azt a gombot, mely beindítja a biológiai fegyverrel töltött rakétát, amitől a fél világ elpusztul?
- Nézze, a mustárgázt az első világháború óta használják. Meggyőződésem, hogy azért nem merik a maga által említett biológiai fegyvereket bevetni, mert ezek a vírusok nem tudják még azt, hogy ki a barát, és ki az ellenség.
- Nem értem. 
- Mikor az anthraxszal végeztek kísérleteket egy skót szigeten, a spórától az odaterelt birkák mindig megdöglöttek. Csakhogy ugyanez nem volt megbeszélve a fölöttük elhúzó vándormadarakkal, és azok visszavitték a spórákat Skóciába, és ott is kidöglöttek a birkák. Puskával tudom, kire lövök, a biológiai fegyverrel nem. Az kontrollálhatatlan. 
- Az Öböl-háborúban Szaddam Huszein miért nem vetette be?
- Az amerikaiak azonnal szétbombázták az irakiak kommunikációs hálózatát, és Szaddam már a parancsot sem tudta kiadni. Másrészt közölték vele, hogy ha ezt megteszi, azonnal megkapja a neutronbombát, és Irakból semmi nem marad. Szerénységből Szaddam a rakétáit Al-Huszein rakétáknak nevezte el. Már be voltak töltve, és külön gondoskodott arról, hogy hűtöttek legyenek, hogy a becsapódáskor keletkező hőtől ne semmisüljenek meg a biológiai anyagok. Az anthraxtól a legvadabb anyagokig minden be volt már töltve. Ezekben a biológiai fegyverként alkalmazott kórokozókban olyan elképesztő pusztító energia van, amit egyelőre el sem tudunk képzelni. Tartok tőle, hogy a jövőben olyan szcenáriók fognak történni, amiket a hollywoodi vírusos rémfilmekben látunk. Ez ellen tudniillik nincs valóságos védekezés.
- Se gázálarc, se tabletta, se injekció?
- Teljesen légmentes szkafander, amiket ezekben a filmekben néha látni. Ez talán megvéd. De hatmilliárd szkafandert nem lehet szétosztani.
- Természetes úton hogy áll meg egy ilyen fertőzés?
- Úgy, ahogy a pestisjárvány, meg a többi nagy járvány annak idején. Fél Európa kihal, s aztán elmúlik magától. Amikor kihal az arra fogékony populáció - például ötszázmillió ember - akkor megáll a fertőzés. 
- Az Öböl-háború idején mik voltak a legveszélyesebb pillanatai?
- A háború legutolsó Scud rakétájának röppályája alatt voltam, a ház tetején teregettem, pont jött az épülettel szemben, s aztán kicsit túlment. Körülbelül nyolcszáz méterre a házunktól telibe vágott egy amerikai raktárépületet. Pár órával előtte érkeztek oda Pennsylvániából az önkéntesek, éppen ettek. Negyvenen azonnal meghaltak, és kilencvenen megsebesültek. Mire a tetőről lementem a szobába, ez két perc lehetett, a CNN már mutatta is a raktárt, meg a mi házunkat is. Hogy hogy a csudába, ne kérdezze. 
- Ezek alacsonyan repülő rakéták?
- Nem, ezek olyan ballisztikus rakéták, amiket fellőnek a francba, s aztán valahol leesik. Ez Dahreinben, az amerikai hadsereg legnagyobb bázisán volt, ezer repülővel, amik kétpercenként szálltak fel, hatalmas kikötővel és hadigépezettel. Ez a város volt Szaddam egyik fő célpontja, lőtte a Scudokat rakásra. Ezeket az amcsik a Patriot rakétákkal semlegesítették. Ez volt az egyetlen, ami talált, ennél az utolsónál a Patriot komputerrendszere bedöglött, így nem tudták lelőni.
- Kint volt most Afganisztánban is?
- Nem, most már öreg vagyok, mindjárt 57 éves.
- És Irakba, ha kitör a háború, kimegy?
- Remélem nem, hacsak nem zavarnak.
- Akkor mit csinál mostanában?
- Rohangálok, most is csak a városon belül. Kampányolok mint polgármesterjelölt. Mint jobboldali polgármesterjelölt.