Hetek-összeállítás
Rémálom a Templom-hegyen

A jeruzsálemi Templom-hegy, amely a zsidók számára a világon a legszentebb hely, de egyaránt szent a keresztényeknek és a muszlimoknak is, hamarosan részben összeomolhat - közölte a meglepő hírt a nagy példányszámú New York Post című napilap.
A mintegy húsz hektár nagyságú fennsíkot - külső megjelenése ellenére - nem a természet formálta, hanem az egy évszázadokkal ezelőtt készült, nagy kövekből és sziklákból emelt tágas terasz.

A Templom-hegy déli fala. Az ablakok mögött található a Salamon Istállói helyén kialakított új mecset Fotó: archív

A fal az egyik oldalon beomolhat amiatt, hogy a Palesztin Hatóság a kilencvenes évek közepétől átvette a Templom-hegy feletti adminisztratív hatalmat, és attól kezdve - azzal a céllal, hogy a helyre vonatkozó muszlim igényt megerősítse - számos szerkezeti változtatást hajtott végre.
A Palesztin Hatóság a hegy déli végén egy régóta használaton kívüli termet, amely Salamon Istállója néven ismert, mecsetté alakított át. Az átalakítás során eltávolítottak néhány támasztékot. Ezek a változtatások meggyengítették a déli falat, amely egy 200 négyzetméternyi felületen most mintegy 60 centiméternyire kipúposodik. 
A Palesztin Hatóságot mindez nem érdekli. „Már a hetvenes évek óta figyelemmel kísérjük ezt a falfelületet, de az nem nőtt és nem is változott harminc éve.” - jelentette ki Adnan Husszeini, a Templom-hegyet felügyelő iszlám vallási hatóság (a Waqf) igazgatója. 
A helyzetet ismerő izraeliek másképpen látják a problémát. Az Izraeli Régészeti Hatóság már 2001-ben figyelmeztetett arra, ha a kipúposodást nem kezelik, az a Templom-hegyen „visszafordíthatatlan károkat” okozhat. 
„A falat az összeomlás fenyegeti.” - mondja Shuka Dorfman, a Hatóság vezetője, és Ehud Olmert, Jeruzsálem polgármestere is úgy véli, „a fal bármikor összeomolhat”.
Eilat Mazar, a Héber Egyetem régésze szerint „a központi kérdés jelenleg az, hogy az ott imádkozó ezrek fejére omlik össze, vagy pedig ellenőrzött formában.”
Az igazság pillanata novemberben érkezhet el, a ramadán ünnepén, amikor ezernyi muszlim gyülekezik a Salamon Istállója mecsetben. Az imádkozók súlya és a mozgása hatására a déli fal elmozdulhat, méteres nagyságú sziklákat görgetve alá.
Egy ilyen szerencsétlenség - a korábbi jeruzsálemi eseményeknek, az Al-Aksza mecsetben történt 1969-es gyújtogatásnak és az alagút 1996-os megnyitása után kirobbant válságnak az ismeretében - Jeruzsálemben legalábbis széles körű harcokat és nemzetközi válságot robbantana ki. A legrosszabb esetben Európában erőszakhullámot és egy átfogó arab-izraeli háborút váltana ki.
Ez a válság - véli az amerikai napilap - megnehezítené az Irak elleni háborút, akadályozná a terrorizmus ellenes harcot, magasra ugrana az olaj és a gáz ára. Súlyosabb esetben pedig szabadjára engedné a három monoteista vallásban egyaránt meglévő világvégi messianizmust, annak minden beláthatatlan következményével. A szent helyet fenyegető szerencsétlenség elhárítására a New York Post véleménye szerint nemzetközi, régészekből és statikusokból álló szakértői csoportot kellene a helyszínre küldeni, ám ezt az elképzelést egyenlőre mind izraeli, mind arab részről elutasítják.