Hetek - VI. évfolyam, 35. szám, 2002. augusztus 29

„Nem kellene a munkanélkülieket kocsmapultot támasztó kannás borivóknak tekinteni!” - mondta Kiss Péter munkaügyi miniszter a közgazdász vándorgyűlésen. A miniszter az egyének szuverenitásának visszanyerését a távmunka lehetőségében látja, ami szerinte az uniós csatlakozás utáni „agyelszívást” is csökkentheti. A Heteknek adott interjúban elmondta, a távmunkaprogram elsősorban a 45-50 év felettiek, a gyesről visszatérők, a romák és a fogyatékosok számára nyílna meg.

- A tervek szerint mikor indulhat el a távmunkaprogram?
- Remélhetően már jövő évre működőképes lesz.
A célunk az, hogy mindenki - a hátrányos helyzetű is - a saját munkájából, teljesítményéből boldogulhasson.
- A távmunkáról mint kormányzati elképzelésről már évek óta hallani, de mindeddig nem történt előrelépés. Most mitől kapnának kedvet a vállalkozók arra, hogy hátrányos helyzetűeket alkalmazzanak?
- A siker záloga a munkáltatók terheinek az enyhítése. Adójóváírással ösztönöznénk a munkáltatókat, de az szja-csökkentéssel szintén egyfajta könnyebbséget élvezhetnek. A fix egészségügyi hozzájárulás pedig évről évre kisebb tételt jelent majd.
- A távmunka, illetve bérmunka beszámíthat a szolgálati időbe?
- Természetesen. A távmunka egyenértékű lesz a hagyományos munkavállalási formával. Hasonló védettséget biztosít, tehát ebben az esetben sem lehetne például tizenhat órákban dolgoztatni, ugyanazok a szabályok lesznek érvényben a heti kötelező munkaidőre, a biztosításra, az érdekvédelemre vonatkozóan. Éppen a napokban kötött megállapodást az unió foglalkoztatási biztosa a munkaadókkal és a munkavállalókkal arról, hogy a távmunka a védettség szempontjából azonos értékű legyen. Tehát a jövőre életbe lépő törvény minden szempontból meg fog felelni az európai normáknak.
- Medgyessy Péter miniszterelnök a vándorgyűlésen a stabil gazdasági növekedés talaján a bérek emelkedését, az egyenlőtlenségek felszámolását hangsúlyozta. A magasabb bérek viszont magasabb járulékok fizetésére kötelezik a munkaadókat. Néhány esetben emiatt a külföldi befektetők áthelyezték cégüket olcsóbb bérekért dolgozó országba. Mi jelentheti a megoldást?
- Éppen az a dolog lényege, hogy a versenyképesség érdekében mérsékeljük a bérekre rakódó járulékokat, hogy a munkáltatóknak jobban megérje foglalkoztatni, fejleszteni a tevékenységüket, növelni a termelésüket. Az elmúlt években a minimálbér emelése miatt olyan mértékben növekedtek a bérekre rakodó terhek, hogy 3-4 százalékos gazdasági növekedés ellenére is csökkent az alkalmazásban állók létszáma. Ráadásul a felerősödött „multiellenes” hangnem okozta bizonytalanság még inkább elriasztotta a befektetőket. Ez hozzájárult ahhoz, hogy nemcsak hozták, hanem néhányan vitték is a tőkét. Példa erre a székesfehérvári elbocsátások, amit, igaz, elsősorban az informatikai ágazat visszaesése váltott ki, emiatt az érintett cégek közül némelyek áthelyezték a termelésüket. De én ezt nem látom veszélyesnek. A székesfehérváriak a jól képzettségüknek köszönhetően rövid időn belül találtak munkát.