INNEN-ONNAN
Nyelv és globalizáció
Kéthetenként eltűnik egy nyelv földünkről. E precedens nélküli jelenség okait és következményeit fejtegeti Andrew Dalby Language in Danger (Veszélyben a nyelv) és John McWhorter The Power of Babel (Bábel ereje) című könyve. A két tanulmány ugyan teljesen más megközelítéssel tárgyalja a nyelvek változását, a lényeget tekintve azonos eredményre jut: ha nem őrizzük meg nyelvi örökségünket a maga gazdagságában, akkor még az angol ajkúaknak is kínosan nehézkes lesz kifejezni magukat. A nyelvészek szerint száz év múlva kevesebb mint a fele marad meg a ma beszélt 600 nyelvnek. Ezzel egy időben a „túlélő” nyelvekben egyre kevesebb új szó és kifejezés jelenik meg. Az okokat kutatva mindkét szerző megállapítja, hogy a globalizáció modern Dzsingisz kánként tarol a nyelvek világában. (Dzsingisz kán mongol uralkodó és fia egész városokat mészároltak le, így tűnt el többek között a tangut nyelv és kultúra is a föld színéről.) Ma már 1,8 milliárd ember beszél angolul a világon. A nyelvészek számára kérdéses, hogy az egységesedés egy békésebb, kommunikatívabb vagy egy lingvisztikai értelemben vett sivár, „egy nyelv zsarnoksága” alatt álló világot fog-e hozni. (Newsweek)
Kimentették a lefolyóba esett mókust
Egy egész tűzoltó csapat vonult ki egy vécélefolyóba esett mókus kimentésére Nagy-Britanniában. Négy tűzoltó több mint egy órát töltött azzal, hogy kimentse egy southamptoni család vécélefolyóba esett kedvencét, egy April nevű amerikai mókust. A csapat hosszú vasrudakkal térképezte fel, hol tartózkodik a csőbe szorult mókus. Fáradozásukat siker koronázta, a kisállatot a csatorna házon kívüli részében találták meg. A teljesen elázott mókus szerencsére nem sérült meg a mentési akció során. A helyi tűzoltóság szóvivője elmondta, hogy kollégái először vettek részt olyan bevetésen, ahol vécélefolyóban rekedt mókust kellett megmenteni. (Ananova)
