Járványról még nem, de különleges helyzetről már lehet beszélni: július 31.
óta az Egyesült Államokban mintegy százharmincnyolcan betegedtek meg, heten
pedig meghaltak a Nyugat-Nílus (West-Nile) nevű vírusos betegségben. A vírus
Louisiana államban okozta a legtöbb megbetegedést, ahol mindeddig nyolcvanöten
kapták el a betegséget, ebből ötvenkilenc személynél léptek fel súlyos
szövődmények, agyhártya- vagy agyvelőgyulladás, egyes esetekben mindkettő. A
betegség terjedése miatt Mike Foster, az állam kormányzója a múlt héten
rendkívüli állapotot hirdetett meg, Mary Landrieu és John Breaux, az állam két
szenátora pedig ezen a héten az Air Force (Légierő) segítségét kérte a
betegséget terjesztő szúnyogok kiirtásához.

Egy amerikai orvos moszkítótetemeket vizsgál. Veszedelmes csípések Fotó: Reuters
Julie Gerbeding, az USA Járványügyi Hivatalának igazgatója a múlt héten még
úgy tájékoztatta a Washington Postot, hogy a vírus ebben az évben korábban
bukkant fel, mint az elmúlt években, de pánikra semmi ok, kézben tartják a
helyzetet. Gerbeding erre a hétre már módosította álláspontját, és a CBS Face
the Nation című műsorában kijelentette, hogy a betegség kezd járványszerű
méreteket ölteni. A Járványügyi Hivatal igazgatója szerint „nagyon vékony vonal
választja el a kitörést a járványtól. Amikor a betegség több államban és ilyen
sok emberben fejlődik ki, el kell gondolkodnunk azon, hogy esetleg egy
járványról van szó.” Julie Gerbeding szerint a madárállomány jóval fertőzöttebb
a West-Nile vírussal, mint más hasonló jellegű vírusokkal. Ilyen módon a fertőző
madarakat követő szúnyogok által a vírus könynyen terjed az USA-ban, a vírust
ugyanis a szúnyogok viszik át a beteg madarakról az emberekre. A védekezés első
számú eszköze ilyen módon a szúnyogok irtása; Luoisiana államban mára már
elfogytak a szúnyogok ellen alkalmas rovarirtószerek.
A Nyugat-Nílus nevű vírust Uganda Nyugat-Nílus elnevezésű körzetében fedezték
fel 1937-ben. 1957-ben egy izraeli kitörés során figyelték meg, hogy a vírus
súlyos lázas megbetegedést, agyhártya- és agyvelőgyulladás okozhat. A hatvanas
években franciaországi és egyiptomi esetek alapján kiderült, hogy a vírus
lovakra is veszélyes. A vírus a legutóbbi időkig elsősorban a Közel-Keleten
okozott megbetegedéseket, a kilencvenes években azonban megjelent Európában,
majd az Egyesült Államokban: 1996-97-ben Romániában, 1997-ben Csehországban,
1999-ben pedig az Egyesült Államokban, ahol hét emberi életet követelt.
A vírus elsősorban a leromlott immunrendszerrel rendelkezőket, az időseket és a
gyerekeket támadja. Ilyen módon százötven megbetegedésből csak egy igazán
súlyos, amelynek következményeként a betegnél magas láz, fejfájás, merev nyak,
bénulás, esetleg kóma léphet fel. Bár az elmúlt évben intenzív kutatásokat
folytattak egy, a vírus elleni oltóanyag kifejlesztésére, a Nyugat-Nílus ellen
jelenleg még nincsen hatékony vakcina.
A betegség ellen tehát a leghatékonyabb védekezés a vírust - csípések útján -
terjesztő szúnyogok irtása. Ezt ismerte fel Luoisiana állam két demokrata
szenátora, akik a héten levélben kérték a Légierő vezetőjét, hogy bocsássa az
állam rendelkezésére az Ohióban állomásozó 910-es egység négy darab C-130-as
repülőgépét, amelyeket a rovarirtó szerek leszórására alkalmassá lehet tenni. A
Légierő szerint a gépek már a hétvégén felszállhatnak.