A Balkán szép kapujában

„2000. júniusában érkeztem ide pár nap vakációra. Miután hazamentem, folyton csak erről beszéltem, és egyre csak azon gondolkoztam, hogyan lehetne visszajönni. Addig kerestem, míg nem találtam egy ösztöndíjat.” Ez az őszinte rajongás nem a tejjel-mézzel folyó Kánaánnak, de még csak nem is Amerikának szólt. Hanem Budapestnek. A hazánkban tartózkodó külföldiek ugyanis roppant elégedettek Budapesttel, egy-két részterületet kivéve - derült ki egy frissiben napvilágot látott felmérésből. A Studio Metropolitana Kht. közvéleménykutatását a több mint fél év óta itt tartózkodó keleti és nyugati diákok és vezető beosztásban dolgozó üzletemberek csaknem ötvenfős csoportjának körében végezte.

Budapest, Váci utca. A bolti eladókat, különféle szolgáltatókat és hivatalnokokat leszámítva nálunk mindenki nagyon kedves 

A megkérdezettek véleménye szerint a főváros földrajzi adottságai kiválóak, a történelmi emlékek, épületek sokasága szintén megnyerte őket. A nagy többség elégedett a hazai ételekkel, a közlekedéssel és - meglepő módon - a közterületek közbiztonságával, lakásaik és autóik helyzetét azonban már nem tartják ilyen rózsásnak.
A kulturális élet sokszínűségét tekintve sem érte szó a ház elejét, egy francia megkérdezett véleménye szerint számtalan múzeumot, kiállítást és hangversenyt tekinthet meg, az általa megszokott árak töredékéért. A többség nagyra értékelte az egyedi, egyszerű formatervezésű szórakozóhelyeket is, viszont a kiszolgálószemélyzet általános nemtörődömségét és modortalanságát a kereskedelmi egységek szinte mindegyikében már annál kevésbé. A magyarok többségét kezdetben zárkózott, majd fokozatosan egyre nyíltabban viselkedő, kommunikatív személyiségnek tartják. Azonban negatívumként említik a szegénység érzékelhető növekedését és a bürokrácia szinte átláthatatlan útvesztőjét. „A kedves és barátságos magyarok az íróasztal túlfelén egyszerűen kibírhatatlanná válnak” - állították teljes egyetértésben. A megkérdezettek szinte kivétel nélkül egyöntetű megdöbbenéssel fogadták a kötelező jellegű hálapénzek és a hivatali, rendőri korrupció mindennapos jelenlétét a magyar társadalomban. Ráadásul a rend őrei igen járatlanok a különféle idegen nyelvek ismeretében is. (Takács Gabriella)