Május 6-án a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa közleményéből kiderült, február óta az idei év végére vonatkozó inflációs prognózis 0,5 százalékkal, 4,8-ról 5,3 százalékra emelkedett. A jelentés fő kockázati tényezőkként az olajár és a munkabérek gyors emelkedését említette, de nem tartja elhanyagolhatónak a költségvetés által generált kereslet hatását sem.
A jelentés kilátásba helyezett egy esetleges kamatemelést is, amit a Monetáris Tanács keddi ülésén meg is lépett: 50 bázispontos kamatemelésről döntött május 22-i hatállyal, így az irányadó jegybanki kamatláb 9 százalékra emelkedett.
A hír nem érte váratlanul az állampapír-piaci szereplőket, igaz, voltak, akik azt várták, az új kormány felállásáig kivár a jegybank ezzel a lépéssel. A piac korábban már hevesen reagált az áprilisi inflációs adatok megjelenésére, amely a várt 5,7 százalék helyett 6,1 százalékos lett. Bár egyetlen havi adatból nem lehet az inflációs trend megfordulását előrevetíteni, a piac idegesen reagált a negatív hírre, gyakorlatilag előre beárazta a kamatemelést.
A három- és ötéves kötvényaukciókon 70 bázisponttal emelkedtek a hozamok, a keddi három hónapos kincstárjegy-aukción pedig 40 bázispontos emelkedés volt, a legmagasabb elfogadott ajánlat kilenc százalék feletti hozamot biztosít, amire hónapok óta nem volt példa. Egyes elemzők további, hasonló mértékű kamatszint-emelkedést sem tartanak kizártnak a következő 2-3 hónapban.
Az infláció megugrását elsősorban az olajár emelkedése és a szezonális élelmiszerek áremelkedése idézte elő. Elemzők azonban arra figyelmeztetnek, hogy az új kormány által beígért béremelések további inflációgerjesztő hatásként léphetnek fel. Többen elképzelhetőnek tartják, hogy a most felálló Medgyessy-kormány lehetőséget ad arra, hogy a jegybank felfelé módosítsa a jövő évi inflációs célsávot (jelenleg ez a sáv 3,5 ± 1 százalék), amit így - az új gazdaságpolitikai koncepció jegyében - presztízs- és bizalomvesztés nélkül megtehet. Ez pedig rendkívül fontos, mivel ha a piac nem bízik az előirányzott infláció tarthatóságában, a kötvények árazásával felfelé tolhatja a kamatszintet, és ezzel önmaga is további inflációs folyamatokat gerjeszthet.
Járai az erős forintot támogatja
Járai Zsigmond jegybankelnök sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy az 50 bázispontos kamatemelés egyik célja a forint erősítése volt, hiszen az elmúlt napokban a forint árfolyama átmenetileg 246 Ft/euró szintre gyengült. A másik vezérelv az volt, hogy az éves infláció mértéke ne haladja meg az 5-5,5 százalékot. A jegybank elnöke kifejtette: az inflációs célok tartását az erős forint szolgálja.
A kamatemelés megtette a hatását: a keddi döntés után szerdán intenzív kereskedés és nagy forgalom jellemezte a bankközi piacot. A magyar valuta 11,6-12,4 százalék közötti sávban mozgott. Az eurót 242-244 forint között jegyezték, azaz 1,70 forinttal lett olcsóbb az előző napi árfolyamhoz képest. A dollár hasonlóképpen gyengült: rekordmélységet elérve 261,2-262,00 forintra esett, amely egyetlen nap alatt 4,05 forintos csökkenést jelent.
Járai úgy látja, a 2003-ra tervezett 3,5 százalékos infláció 240-245 Ft/ euró árfolyam mellett érhető el. Hozzátette, hogy a jegybank alapvető feladatának tartja az árstabilitást, ezért minden esetben lépni fog, ha az inflációs tervek veszélybe kerülnének.
László Csaba kijelölt pénzügyminiszter elmondta: sem most, sem később nem szeretné minősíteni a jegybank lépéseit, de annyit hozzáfűzött, hogy a leköszönő kormány intézkedései nyomán kialakult helyzetben indokolt volt ez a reakció. László szerint az idén az infláció 5,5 százalék körül alakul, de a jövő évre kitűzött tervnek komoly kockázata van.