Úgy tűnik, lassanként kimozdul a holtpontról a magyar dolgozók vásárlóerejének értéke. A GfK Piackutató Intézet felmérése szerint legalábbis az elmúlt négy évben 47-ről 50 százalékra nőtt
a vásárlóerő, s ez egyedülálló a szomszédos államokhoz képest, ahol ebben az időszakban stagnált az index. Az emelkedés üteme jónak mondható, de az uniós átlaggal összevetve mégis meglehetősen sovány eredmény.
A GfK a német vásárlóerőt veszi alapnak, és ehhez viszonyítva készít Európa-szerte felmérést. Ennek alapján régiónkban Szlovénia vezeti a mezőnyt 69 százalékkal, majd ezt követi Magyar-ország 50 százalékos mutatója. Az utánunk következő országokban általában stagnált a fizetőképes-ség alapján mért vásárlóerő, amely elmondható Lengyelországra, Szlovákiára és Romániára egyaránt.
Amint táblázatunk is mutatja, a kelet-európai átlag messze el-marad az Európai Unió tagországaiban mért adatoktól. Még a legszegényebbnek mondott or-szágban - Portugáliában - is 146 százalékot mutat az egy lakosra jutó fizetőképesség. Az átlagos gazdasági teljesítményt nyújtó országok polgárainál pedig 200 százalék körül mozog az arány, ami gyakorlatilag négyszerese a hazainak: van még mit behozni!
Egy lakosra jutó vásárlóerő indexe 2002-ben.
(százalékban, ha a magyarországi átlagot vesszük 100-nak)
| Ország |
Index |
Ország |
Index |
Ország |
Index |
| Magyarország |
100 |
Írország |
186 |
Törökország |
64 |
| Luxemburg |
306 |
Svédország |
174 |
Észtország |
64 |
| Svájc |
256 |
Spanyolország |
156 |
Horvátország |
58 |
| Belgium |
206 |
Görögország |
148 |
Románia |
48 |
| Németország |
200 |
Portugália |
146 |
Oroszország |
46 |
| Ausztria |
200 |
Szlovénia |
138 |
Bulgária |
44 |
| Nagy-Britannia |
198 |
Csehország |
102 |
Jugoszlávia |
30 |
| Olaszország |
198 |
Lengyelország |
80 |
Albánia |
24 |
| Franciaország |
194 |
Szlovákia |
76 |
|