Pálinkás Csilla
Első a pénz, második a biztonság
Előfordulhat-e, hogy elmegyünk a bankba, és többet nem érkezünk haza? Ez a kérdés a múlt heti móri mészárlás óta valószínűleg állampolgárok ezreiben fogalmazódott meg. Valószínű, hogy ez az oka annak, hogy a héten munkacsoportot hoztak létre a bankok biztonsága növelésének lehetséges módjai keresésére. Úgy tűnik, hogy a megoldási lehetőségek keresésekor két nagy érdek feszül egymásnak: a biztonság és a költségek. Valószínű, hogy a döntésnél ez utóbbi fog nagyobb súllyal latba esni. Nem szabad azonban elfelejteni azt, hogy az a bank marad életben, amelyiknek az ügyfelei is.
Rendőri vizsgálat egy kirabolt takarékszövetkezetnél. A vidéki, kisebb fiókok a veszélyez-tetebbek Fotó: MTILapunknak nyilatkozó szakember szerint a bankok nem fordítanak kellő hangsúlyt a biztonsági rendszerek kiépítésére. Még a nagyobb pénzintézetek is háttérben tartják ezt a területet, nem is beszélve a kisebb bankokról, takarékszövetkezetekről és magáról a pénzszállításról. Nemcsak az elektronikai, beléptető rendszerek, a biztonsági pontok kiépítése sem megfelelő.
A neve elhallgatását kérő szakértő szerint az alapvető probléma nem a szemléletben van. Anyagilag és szakmailag egyaránt alulértékelt a biztonságszakma. A biztonsági őrök jellemzően nyolc általánost végeztek, nincsen megfelelő szakoktatás, sem érdekképviselet. Általánosságban a szakmabeliek nincsenek felkészítve egy terrorcselekményre vagy egy bankrablásra. Súlyos gond, hogy rendkívül nyomottak az árak: pénzszállítóként vagy bankokban átlagban 300-330 forint az órabér, ez egy hónap alatt 50-80 ezerre gyűlhet össze. A kollégáknak nincsen biztosítása, általában vállalkozóként alkalmazzák őket. Igen telített a szakma, a nagyobb vagyonvédelmi, biztonsági cégek lenyomják az árakat. Szakértőnk nem vár jelentős változást a készülőben levő kormányrendelettől: önmagában ettől sem a bérek, sem a szakma renoméja nem fog emelkedni. Szerinte a bankok nem ugranak bele a jelentős befektetésekkel járó beruházásokba, inkább kifizetik a bírságot.
Mind Varga Miklós, a Nemzetközi Testőrszövetség oktatási igazgatója, mind Polgárdi Lórántné, a Bankszövetség főmunkatársa egybehangzóan mondta el a Heteknek, a támadók mindig a legkisebb ellenállás felé haladnak, ezért kimutathatóan elsősorban a kisebb, pár fővel dolgozó, főként vidéki bankfiókokat, postákat támadják meg. Varga hozzátette, a rendszerváltozás után megörökölt bankfiókhálózat egy részét felújították, azonban a kis fiókok őrzése, technikai, mechanikai biztonsága nem kielégítő.
Egyértelmű, hogy a konkurenciaharcban az a bank fog megmaradni, amelyik biztonságos szolgáltatást tud nyújtani, amiben benne van az is, hogy az ügyfél biztonságban érzi magát a pénzintézetben.
Polgárdi Lórántné, a Bankszövetség főmunkatársa viszont nem tartja indokoltnak a hazai bankok védelmi rendszerének alapvető átalakítását. Álláspontja szerint csak olyan változtatásokat szabad bevezetni, amelyek nem jelentenek anyagi többletterhet a bankok számára. A Bankszövetség ezért a munkabizottságban az ésszerűség elvét helyezi előtérbe. Támogatják, hogy a biztonsági őrök ezentúl nem látható helyről figyeljék az ügyféltermet, és a meglévő eszközök, például a videók korszerűsítésére is szükség van. Az utóbbi napokban sokat emlegetett olasz zsilipes beléptető rendszert azonban fölöslegesnek tartja és drágállja, hiszen több millió forintba kerülne (egy új bankfiók biztonságtechnikai felszerelése 40-60 millió forintot tenne ki), megdrágítaná a szolgáltatások árát, ami miatt ritkulna a bankfiókhálózat.
A biztonsági őrök nem szeretik a készpénzt
Tudni kell, hogy teljesen biztonságos rendszer nincs, de megvizsgálva a működő külföldi mintákat, adoptálni kell a legmegfelelőbbet - mondta a Heteknek Varga Miklós, a Nemzetközi Testőrszövetség oktatási igazgatója. Az Egyesült Államokban például a pénztárosok lövedékálló üvegek mögött ülnek. Sehol sem fordulhat elő, hogy az a személy, aki pénzzel közvetlenül foglalkozik, átlagos vagy kicsit vastagabb üveg mögött dolgozzon. Az időzáras széf is praktikus, mert késleltetve nyílik. Úgynevezett „intim pénztárak” is működnek, ahol a különböző kifizetéseket személyre szabott szolgáltatásként végzik - azaz bezárkóznak az ügyféllel egy szobába, és úgy történik a pénz átadása-átvétele, és senki sem tudja, hogy mi zajlott ott. Vannak olyan országok, ahol a fegyveres őr a bank előtt áll, de nem mint egy bábu, hanem figyeli a környezetét, nincs-e olyan jel, ami egy támadás kezdetére utalna.
Olaszországban működik a - Magyarországon is bevezetésre ajánlott - zsilipes rendszer, ahol teljesen ki kell üríteni a zsebeket, biztonsági személyzet pedig egy ablak mögül titokban figyeli a környezetet. Ez a megoldás azonban magába rejti a túszdráma veszélyét. Mert ha támadás esetén bezárják a zsilipkaput és ügyfelek is maradnak a helyiségben, akkor túszszedési akcióvá is alakulhat. Varga szerint hosszú távon a készpénzforgalom csökkentése jelentheti a tökéletes megoldást. Amennyire csak lehet, ki kell vonni a készpénzt a hétköznapokból, és bankkártyával kell fizetni, hiszen a benzinkutak, bankok, automaták és pénzszállítók - ahol koncentrálódik a készpénz - vonzzák a bűnözőket.
