Az álláskeresés örömei

Nem kell ahhoz médiasztárnak lennünk, hogy lépten-nyomon interjúkat adjunk! Elég csupán egyik állásinterjúról a másikra járni. „Ha többedszerre is behívnak bennünket , azt ne érezzük tehernek! Ez ugyanis azt jelzi, hogy szinte bizonyosan nyert ügyünk van” - jelentette ki Andrási Mónika, a Közgazdaságtudományi Egyetem karrierirodájának vezetője az ELTE állásbörzéjén tartott előadásán.

Az álláskereső diákot gyakran először egy személyes interjúra hívják. Ha személyisége megnyerő, később jöhet a szakmai interjú 

A leendő munkavállalókat ma már a cégek többsége többfordulós tesztelési eljárásnak veti alá. Felmérések szerint a potenciális munkavállalók 75 százalékánál bizonyult reálisnak az úgynevezett értékelő központban végzett teljesítménye. Ez az eljárás egyéni szinten, no meg az adott kísérleti munkacsoportban felmutatott teljesítménye alapján értékeli a jelöltet. 
Egy hatékony munkaerőkutatás minimum háromszűrős eljárást feltételez. A munkaadó cég elsőként életrajzigényekkel fogja bombázni a jelentkezőt. Újabban viszont nem ritka jelenség, hogy a szakmai típusú önéletrajzok és motivációs levelek emberpróbáló kreálása mellet újabb kihívással szembesülhet a dolgozni vágyó. A jelentkezési lappal. Ez a kérdőív szinte az összes kellemes és kellemetlen kérdést firtatja a pályázóval kapcsolatosan. A személyiségtesztek elvben kijátszhatóak, ha az elvárásnak megfelelő válaszokat ikszeli be a delikvens, ám ez egy többlépcsős, csoportos együttműködésen alapuló állásinterjúsorozat folyamán megcáfolhatatlanul lelepleződik.
Ha a jelentkező sikerrel vette az előző akadályokat, máris újabb tortúrával fog szembesülni. Gyakran ún. face to face interjúkat eszközöl a munkáltató, amikor is egyetlen személy kérdezgeti a jelöltet. A panel- és bizottságinterjúk folyamán viszont legalább négyen foglalnak helyet az asztal túloldalán. Az állásinterjúk elmaradhatatlan kérdései: mit csinált diákévei alatt; nevezze meg három előnyös és három hátrányos tulajdonságát; mit gondol az ésszerű kockázatról; hogyan jelentene be a munkahelyén valami olyan információt, ami sokakat kellemetlenül érint, de muszáj Önnek bejelentenie. Nem mindennapos, ám egyre többször alkalmazott gyakorlat a stresszinterjú, ahol is a pályázó stressztűrő képességét és nem mindennapos helyzetekre való reagálását vizsgálják. Egy cég például a beszélgetés tetőpontjaként váratlanul nyakonlöttyintette leendő munkatársát egy fél pohár ásványvízzel, aki ezek után elállt abbéli szándékától, hogy valaha is munkakapcsolatot ápoljon a szóban forgó vállalattal. 
Azért a helyzet nem mindig ennyire rémes. A gyakran alkalmazott kreativitástesztnél például egy lehetséges, váratlan szituációra kell egyetlen perc leforgása alatt a lehetőség szerinti legtöbb megoldást kitalálni. 
A karriertanácsadó szerint semmiképp sem célszerű cégek százait lebombázni önéletrajzunkkal. Inkább tájékozódjunk alaposabban egyetlen cégről (jó segítség ehhez a vállalat honlapja vagy akár humánpolitikai osztálya), az interjúra pedig konkrét fizetésmegjelöléssel, saját, előre kigondolt kérdésekkel készüljünk fel, hogy tudjuk, miként válaszoljunk határozottan, ha ezeket megkérdezik tőlünk. De csak akkor. (Takács Gabriella)