„A magyar lakosság egyik jelentős egészségügyi problémáját a helytelen táplálkozási szokásokból fakadó emésztési gondok jelentik” - emelte ki dr. Gyarmati Éva orvos szakértő azon a sajtótájékoztatón, melyen a Boehringer Ingelheim Pharma gyógyszergyár nemrégiben végzett felmérését ismertették a magyarországi táplálkozási szokásokról. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az egészséges életmódot népszerűsítő kampányok ellenére a lakosság nem ismeri a helyes táplálkozás alapelveit, vagy nem törődik azokkal. A szakértő, bár elismerte az egészségnevelés és a táplálkozás-tudományi ismeretek oktatásának jelentőségét, ugyanakkor kiemelte: hosszú távon csak az életszínvonal általános emelkedése, az egészséges élelmiszerek elérhetőbb árai és az élelmiszerekre vonatkozó egészségügyi előírások szigorítása hozhat megoldást.
Bár vannak az egészséges étkezés szabályainak terjedésére utaló jelek is, öszszességében még mindig a helytelen táplálkozás a leginkább felelős azért, hogy Magyarországon népbetegséggé váltak az emésztési problémák, köztük a székrekedés. A gyógyszergyár kérdőívein olyan, a bélműködés szempontjából is fontos jellemzőket vizsgált, mint az elfogyasztott ételek összetétele, rosttartalma, a folyadékbevitel vagy az étkezések rendszeressége. A szakemberek ugyanakkor kiemelték, hogy az emésztési problémák kialakulásában legalább anynyira ludas a stresszes és mozgáshiányos életmód, mint a rendszertelen, rost- és folyadékszegény táplálkozás.
Az adatok szerint a magyar népességnek alig a fele fogyaszt naponta friss gyümölcsöt - zöldséget, salátát pedig még ennél is kevesebben. Az étkezések gyakorisága sem megfelelő: a többség naponta csak kétszer-háromszor eszik az optimális öt alkalom helyett, ráadásul gyakran ezt is rohanva, állva teszi meg - sokaknál este tartják a főétkezést, reggelizni pedig nem nagy divat -, ami kész merénylet a szervezet ellen. Kedvenc ételeinket és italainkat tekintve sem túl kedvező a kép: leggyakrabban kávét iszunk, túlzott fogyasztásának ismert, hosszú távon káros hatásai ellenére. A folyadékfogyasztás valamivel kedvezőbb képet mutat: a válaszadók fele napi egy-két liternyi folyadékot megiszik (az optimális fogyasztás másfél-két liter).
Mindennek tükrében talán nem csoda, hogy a székrekedés valósággal népbetegségnek számít Magyarországon, hiszen minden ötödik embert sújt, különösen a nőket: három hölgyből legalább kettő biztosan szenved tőle. Persze a fentieken kívül előidézheti a betegséget az idős életkor, a terhesség, bizonyos gyógyszerek mellékhatása - sőt: a hashajtók túladagolása is székrekedéshez vezethet - vagy a megszokott életmódban beállt változások is.
A székrekedés kezelésére többfajta módszer létezik. Gyakran javasolják az életmódváltást - illetve annak tudatossá tételét -, a stressz csökkentését és a rendszeres testmozgást. Változtatni kell az étkezési szokásokon is, alacsony zsírtartalmú, rostban gazdag élelmiszereket kell fogyasztani. A gyógyszeres kezelés fokozott körültekintést igényel. Hashajtók szedegetése kizárólag orvosi felügyelet mellett ajánlatos, különös tekintettel az idősekre, a kismamákra, a gyermekekre, a cukorbetegekre vagy a terminális állapotú betegekre. A pusztán fogyni vágyók pedig komoly egészségkárosodást szenvedhetnek, ha így akarnak megszabadulni fölös kilóiktól. Mindenképpen orvoshoz kell fordulni, ha a székrekedés krónikussá válik, ha egyéb tünetek (pl. erős hasi fájdalom, hányás, fogyás, vérszegénység, véres széklet) társulnak hozzá, illetve ha a gond a szokványos kezeléssel nem szüntethető meg. (Elek Tünde)
A kispapák is könnyen meghíznak
Magyarországon egyáltalán nem szokatlan jelenség, hogy a családapák feleségük terhességei során szabályosan elhíznak. Köszönhető ez az önvigasztaló mechanizmusoknak éppúgy, mint a rossz táplálkozási szokásoknak és a kevés mozgásnak. A Gfk Piackutató Intézet felmérése szerint egyre kevesebben reggeliznek, és vacsorára leginkább hideg ételt szokás fogyasztani. Mindez nem csoda, amikor egyre több nő vallja, hogy nem tud főzni, illetve akik tudnak, azok közül is sokan nem szeretnek.
Különösen az elsőgyermekes apukák hajlamosak meghízni feleségük terhességének ideje alatt - állítják ausztrál kutatók. Három éven át tartó kutatásuk során bebizonyosodott, hogy a megfigyelt férfiak átlagosan másfél kilót híztak a terhesség alatt. Minden hetedik úr pedig veszélyes mértékben inni kezdett, hogy így ellensúlyozza a gyermekszületés miatti és előtti feszültséget, illetve szexuális élete háttérbe szorulását.
A Reuters által között is közölt kutatás eredményei meglepték a kutatókat, mivel arra számítottak, hogy az apák inkább a gyermek megszületése után idegesek, nem pedig előtte. Ezzel szemben az adatok azt mutatták, hogy a várandósság idejéhez képest a kispapák - és kismamák - nyomott kedélyállapota és nyugtalansága jócskán visszaesett a baba egyéves korára. (E. T.)