Varga P. Miklós
Torgyán után szabadon

Sietős dolga lett a Fidesznek a földkérdés, hiszen az íratlan szabályokat felrúgva az új kormány megalakulását szolgáló hetekben nagy horderejű intézkedést foganatosított. A keddi kormányülésen Orbán bejelentette: azonnali hatállyal versenytárgyalást ír ki több száz ezer hektár termőföld értékesítéséről. Mint mondta, ezzel a döntéssel pont kerül az i-re. A leköszönő miniszterelnök nem adott teret találgatásoknak: a harmincnapos határidőre szóló kiírással kész helyzetet teremtenek, hiszen így a hivatalba lépő új kormány nehezen tudná megmásítani ezt a folyamatot. Ha ezt tenné, visszaeshetne Medgyessy Péter népszerűsége. Németh Imre, az MSZP agrárminiszter-jelöltje megdöbbentőnek nevezte a bejelentést, szerinte a „narancsbárók” most földbirtokossá is akarnak válni. 

A leköszönő kormány mögött álló polgári erők választási eredményeket megkérdőjelező taktikája mögött számos anyagi érdek is meghúzódik. Nem véletlenül állt a Fidesz-kormány utolsó évének agrárpolitikájának központjában a földkérdés. Amióta Torgyán József kikerült az agrártárca közvetlen irányításából, lényeges „előrelépések” történtek: a kormány létrehozta a Nemzeti Földalapot, amely mintegy négyszázezer hektár földdel rendelkezik, szövetkezetek felvásárlása történt, s létrejöttek a családi gazdaságok, hogy az uniós csatlakozás idejére versenyképes földbirtokos réteg alakuljon ki. Most az utolsó utáni pillanatban a termőföld hatalmas részét akarják kiárusítani. 
Miért e sietség? Mert az idő lejárt, s a Fidesz az antalli politikai örökséget - a vidék birtokrendezésének, az új földbirtokosi réteg kiválasztásának ügyét - még nem tudta maradéktalanul megvalósítani. Az agrár restaurációnak központi kérdése, hogyan lehet félretenni a szocialista múltú téeszelnököket, a „zöld bárókat”, s helyettük megbízható, új gazdákat kinevezni. (. Hetek, 2001. július 21.). Ebben a folyamatban a legnagyobb kerékkötő az FKgP jelenléte volt. De Torgyán József nemcsak Antall, hanem Orbán kezét is megkötötte, s miután az agrártárca elhagyására kény-szerítették, a Fidesz hirtelen a vidék pártjává léptette elő magát, s az „ügy” érdekében az előbb felsorolt intézkedésekkel látványosan felgyorsultak az események. 
A polgári földbirtok politika, a Nemzeti Földalap (NFA) felállítására és működésbe hozására azonban nem maradt elegendő idő. Figyelemre méltó, hogy a választási kampányban előtérbe került a földkérdés. „Meg kell menteni a magyar földet!” - hangoztatta Orbán a vidéket járva. Nem mondta el, ki vagy mi jelent veszélyt, de azt sugallta, hogy az MSZP hatalomra kerülésével veszélybe kerülne a föld sorsa. A miniszterelnök nyíltan kimondta: nagyon különbözik a gondolkodásunk, ezért nem szeretnénk megadni a következő kormánynak azt a lehetőséget, hogy megnyissa a földszerzés lehetőségét jogi személyeknek is. 
Németh Imre megdöbbenésének adott hangot: szerinte mindenki számára világossá vált, miért született egy feudális intézmény a harmadik évezredben Nemzeti Földalap fedőnév alatt. A Fidesz a birtokrendezésen az állami tulajdon klientúrának történő lejátszását érti. A „narancsbárók”, akik megszereztek tizenkét állami gazdaságot, most földbirtokosokká is akarnak válni, amihez a leköszönő kormány segédkezet nyújt. Németh nyomatékosan felszólította a kormányt: fejezze be a legnagyobb magyar állami tulajdon elherdálását.
Magyar Bálint szabad demokrata ügyvivő szerint a gazdák földéhségénél csak a Fidesz vagyonéhsége nagyobb. A leváltott kormány hátralevő napjaiban az állami vagyon és a közpénzek milliárdjait teszi zsebre. Magyar szerint a kormányüléseket akár a Kisrabló Étteremben is tarthatnák.