Vissza a tartalomjegyzékhez

Vass Mihály
Jubilál az Országos Kéktúra

Az Országos Kéktúra egy olyan fogalom, amelyet hazánkban a turistákon kívül még rengetegen ismernek. Ez azért sem meglepő, mert az egész országon átívelő útvonalnak komoly múltja van: a Kéktúra nemcsak hazánk, hanem Európa első hosszú távú turistaútjaként is ismeretes. 


A „kék kör” útvonalai (kattintson a képre a nagyobb képért)

A Magyar Turista Szövetség dr. Cholnoky Jenő kezdeményezésére az 1930-as évek végére kialakított egy összefüggő, kék színjelzéssel ellátott turistaútvonalat. Ez a Kőszeg melletti Írottkőtől a Sátoros-hegységi (Zempléni-hegység) Tolvajhegyig tartó útszakasz lett az országos kék jelzés. 
1952-ben dr. Vízkeleti László kezdeményezésére a Budapesti Lokomotív SE Természetjáró Szakosztálya újraindította a túramozgalmat az országos kék útvonal bejárására. Ezt nevezték el Országos Kéktúrának. A szakosztályi kezdeményezés a nagy érdeklődésre való tekintettel 1961-ben országos túramozgalommá terebélyesedett. 1979 őszén Rockenbauer Pál rendezésében és Peták István szerkesztésében tizennégy részes tv-sorozat készült az Országos Kéktúra útvonaláról: a Másfélmillió lépés Magyarországon című film nagymértékben hozzájárult a Kéktúra népszerűségéhez. 
A kéktúrázást el lehet kezdeni tavasszal vagy ősszel, egyedül vagy csoportosan, öregen és fiatalon egyaránt. A több mint ezer kilométeres távolság megtétele komoly felkészülést, energiát és pénzt igényel. (Persze érdemes egyes szakaszokat is végigjárni.) Amikor az út végén az öszszes bélyegző a helyére kerül, a szövetség a kiírás szabályainak megfelelően - egy jó hangulatú beszámoltatás után - ünnepélyes keretek között átadja a hazai turistatársadalom mind a mai napig talán legnagyobb ilyen jellegű trófeáját, a Kéktúra-jelvényt.
Az Országos Kéktúra - a Kőszegi-hegységtől a Zempléni-hegységig - Magyarország legszebb hegyvidéki tájain kalauzolja végig a túrázót. Sok ezren járták már végig, ki sportból, ki puszta természetszeretetből. (Az igazoló füzet beszerezhető a Magyar Természetbarát Szövetség központjában, a VI. kerületben, a Bajcsy-Zsilinszky út 31. szám alatt.) A kilencvenes évekre az ország déli tájegységei is kialakították a maguk „kéktúráit”, s így körbejárhatóvá lett az ország, azaz létrejöhetett a nagy „Kék kör” is.