Műanyagok és az autó

Minden 1862-ben kezdődött azzal, hogy Alexander Parks felfedezte a parkezint, John W. Hyett pedig a celluloidot. Majd fél évszázaddal később, 1909-ben Leo Hendrik Baekeland először állított elő a világon hőre keményedő műanyagot, melyet róla neveztek el bakelitnek. A nejlont 1935-ben Amerikában találták fel, melynek első, tömeges alkalmazása az ejtőernyőgyártás volt. Ez mentette meg a háborúban az amerikai pilóták életét, mivel Japán a náci Németország oldalán lépett be a háborúba, és beszüntette a selyemszállítást. (Innen is ered a „nylon” szó korabeli magyarázata: „Now You Lousy Old Nippons” - „no, ti tetves, vén japánok”.) 

Egy 1927-es Mercedes. Még a fa és a bőr dominált 

A petrolkémia a vegyiparnak az az ága, amely a kémiai alapanyagoknak a kőolajból és a földgázból való előállításával foglalkozik. A mintegy száz kémiai elem közül a szén sajátos tulajdonságokkal tűnik ki. Az eddig ismert 120 ezer vegyülettel szemben 6 millió szerves vegyülete létezik. A különféle műanyagok a petrolkémia végtermékei közé tartoznak, és sajnos elárasztották életünk minden területét. Egyre inkább valami mesterséges, idegen világ vesz körül bennünket, ami azért veszélyes mert nem ismerjük ezen kemikáliáknak az emberi szervezetre gyakorolt hosszú távú hatását. Azok az intézmények, melyek a műanyagok élettani hatását vizsgálják nem tudnak lépést tartani az új vegyi termékek áradatával, melyek száma évente mintegy ezerrel növekszik, és teljesen figyelmen kívül hagyják azt a kölcsönhatást, amely a bennünket már körülvevő vegyi anyagokkal együttesen fejtenek ki. 
Az autóipar is örömmel alkalmazza a műanyagokat, mivel jól helyettesítette az olyan természetes és drága alapanyagokat, mint a fa, a bőr és a fém. A műanyagoknak vitathatatlan előnyük kis súlyuk, hőállóságuk, kellemes tapintásuk és könnyű tisztíthatóságuk, de alkalmazásuk mellett szóló legfőbb érv, hogy olcsón előállíthatóak. Napjainkban az autók utasterében a műszerfal, az összes kezelőszerv, a burkolatok, az ülések huzata és tömése, a tetőkárpit, a padlószőnyeg, a biztonsági öv, a légzsákok, de még a szellőzőrendszer is mind-mind különféle műanyagból készül. 
Kevésbé publikálják viszont a műanyagoknak az autók utasterében történő élettani hatásait. Ugyanis több mint száz, az egészségre káros szerves vegyület kibocsátásáért felelősek! Különösen újonnan, vagy meleg, párás éghajlat alatt, innen az a bizonyos „új autószag”. Mindezek a szintetikus gázok és gőzök a beáramló kipufogógázok szennyező anyagaival keveredve a városi vezetést a modern kornak a beltéri levegővel kapcsolatos egyik legnyomasztóbb élményévé teszik. Ma már alapvető követelmény, hogy a műanyagok újra hasznosíthatóak legyenek, ezért az autógyárak a legkisebb alkatrészt is fajtájuk szerint megjelölik…