A múlt heti madridi nyilatkozat teljes támogatással indította útjára Colin Powell amerikai külügyminisztert közel-keleti körútjára. Kofi Annan ENSZ-főtitkár, Josep Piquet spanyol, Javier Solana uniós, Powell amerikai és Ivanov orosz külügyminiszter közös közleményben állapította meg a küldetés alapvető céljait. Amit akkor még csak sejteni lehetett, az most bebizonyosodott: Powell a lehetetlenre vállalkozott.

Izraeli tartalékos Betlehemben. Hova került? Fotó: Reuters
Az amerikai külügyminiszter céljai között szerepelt, hogy Izrael fejezze be a Védőpajzs hadműveletet, és azonnal vonja ki csapatait a Palesztin Autonómia területéről. Ezenkívül el kellett volna érnie, hogy Jasszer Arafat felhagyjon az öngyilkos merényletekkel, és általános tűzszünetet hirdessen. Powell feladata lett volna megteremteni a politikai rendezés alapjait a Tenet-terv, a Mitchell-ajánlások és a szaúdi béketerv alapján.
Powell nem tudta teljesíteni küldetését. Izrael ugyanis nem tett eleget Bush követelésének, és nem vonta ki csapatait azonnali hatállyal az autonómia területéről. A Védőpajzs folytatódik, ameddig az izraeli hadvezetés el nem éri a terror infrastruktúrájának felszámolását. Ariel Saron azonban ígéretet tett Powellnek, hogy egy héten belül - Betlehem és Ramallah kivételével - kivonulnak a palesztinok lakta városokból és falvakból, így Dzseninből „néhány nap múlva”, Nabluszból pedig „egy héten belül”. Izrael azonban nem hajlandó addig távozni Betlehemből, amíg a Születés templomában rejtőzködő mintegy kétszáz palesztin fegyveres el nem hagyja a keresztény szent helyet. Saron megállapodott Powellel egy olyan tervben, amely véget vethet a Születés temploma külső izraeli és belső palesztin blokádjának. A terv szerint a palesztinok fegyvereiket letéve megadnák magukat. Akiket Izrael nem vádol terrorizmussal, azok szabadon távozhatnának, akik azonban szerepelnek Izrael körözési listáján, választhatnak: izraeli bíróság előtt felelnek tetteikért, vagy egy brit repülőgép egy előre meg nem nevezett országba szállítja őket életfogytig tartó száműzetésre.
Jasszer Arafat, aki az amerikai külügyminisztert a Mahané Jehudán elkövetett öngyilkos merénylettel „üdvözölte”, csak rendkívüli nyomásra volt hajlandó elítélni az al-Aksza Mártírjai Brigád által Jeruzsálemben elkövetett tömeggyilkos akciót. Álláspontja szerint csak akkor hajlandó tűzszünetet elrendelni, ha Izrael előbb teljesen és feltétel nélkül kivonja csapatait az autonómia területéről. Powell közös amerikai-palesztin nyilatkozat közzétételét próbálta meg elérni, amelyben a palesztinok lemondanának mindenféle terrorról, és felszólítanák Izraelt, hogy vonuljon ki az autonómia területéről. A formában azonban szerdai találkozójukon sem tudtak megegyezni. Arafat ugyanis azt követelte, hogy a közös nyilatkozat terjedjen ki egy önálló palesztin állam kialakítására 1967. június 4-e előtti határokkal és Kelet-Jeruzsálem fővárossal, valamint a menekültprobléma igazságos rendezésére. Ez utóbbi - palesztin szóhasználatban - a palesztin menekültek Izraelbe való hazatérési jogát jelenti. A nyilatkozathoz - palesztin elképzelés szerint - egy ütemtervet is csatolnának. Powell tehát ebben is kudarcot vallott.
Powell céljai közé tartozott még, hogy a tűzszünet elérését követően politikai horizontot is nyisson a palesztin-izraeli viszály végső megoldása érdekében. Saron javaslatát egy regionális nemzetközi konferencia megrendezéséről Powell felkarolta. Az elképzelés szerint ezen Egyiptom, Jordánia, Marokkó, Szaúd-Arábia és egy mérsékelt palesztin vezetés venne részt együtt Izrael államával. Powell pozitív visszajelzéseket kapott az érdekelt arab országoktól. Saron e konferencián kizárta Arafat részvételét, és ebben - ha burkoltan is - támogatást kapott Powelltől, aki szerint a palesztinok alacsonyabb szinten is képviseltethetnék magukat az előreláthatóan júniusban megrendezendő konferencián. Az Európai Unió és Oroszország azzal a feltétellel támogatná a regionális konferencia megtartását, ha Izrael végrehajtja a Biztonsági Tanácsnak a kivonulást előíró határozatait, és a palesztinok véget vetnek a terrorizmusnak.
Börtönben Arafat örököse
Az izraeli hadsereg Ramallahban letartóztatta a Fatah ciszjordániai vezetőjét, Marvan Barghoutit. A negyvenkét éves palesztin milíciaparancsnok az elmúlt másfél évben a fegyveres ellenállás fő szervezője volt. Barghouti szervezte meg a Camp David-i tárgyalások kudarca után - az intifáda első napjaiban, 2000 szeptemberében a Jerusalem Postban tett kijelentése szerint -, hogy „Jeruzsálem és a telepek kérdését a tárgyalóasztaltól a palesztin utcákra visszük ki”. Barghoutit korábban Jasszer Arafat egyik lehetséges utódjaként tartották számon, aki az izraeliek számára is elfogadható kompromisszumokra hajlandó. A palesztin felkelés kitörése után azonban nyíltan az erőszak mellett tette le voksát, és fő szervezője lett a Fatah terrorszervezetének, az al-Aksza Mártírjai Brigádnak. A nevéhez fűződik számos merénylet elrendelése izraeli civilek ellen. Ariel Saron miniszterelnök a Fox TV hírcsatornának kijelentette: Barghoutit „Izraelben állítják bíróság elé, és bűnössége esetén itt is börtönzik be.”