Vissza a tartalomjegyzékhez

Somorjai László
Stílusváltás a finisben

- A választások első fordulója milyen változást hozott a két nagy párt kampányában, kommunikációjában?


Nemzeti jelképből Fidesz-jelvény Fotó: MTI

- Totális fordulat állt be, mondhatnám új történelmi időszámítás kezdődött. Orbán Viktor Testnevelési Egyetemen elmondott beszéde után a harsány, erős, negatív kampányt folytató MSZP egy halk, védekező párttá változott. Míg két nappal az első forduló előtt egész oldalas cikk jelent meg a Népszabadságban a Happy End Kft. és vezetője viselt dolgairól, most a szocialisták arról magyarázkodnak, hogy nem szüntetik meg a diákhitelt, nem emelik a gázárakat, vagy éppen nem terelik el a Dunát. Védekező pozícióban cáfolják, amit az ellenfél állít róluk.
- Mi jellemezte befutó pártok kommunikációját az első forduló előtt?
- A Fidesznél a fegyelmezettség a legszembetűnőbb. Pontosan megtervezték, kiket helyeznek előtérbe, és kiket bújtatnak el a kampányban, így például Kövér László rögtön eltűnt a közönség elől, amint kínossá vált „lekötelező” beszéde miatt. Megjelent azonban Áder János, és nyilatkozataiban Pokorni Zoltán is radikalizálódott. A Fidesz a kampány során tudatosan tematizálta és végig vitte az egyes látványelemeket, szófordulatokat, ha kellett, leegyszerűsítve, vagy akár a tényektől elrugaszkodva. Ezzel szemben az MSZP az érvelő, meggyőzésre építő poltizálást választotta, amely néha bonyolulttá vagy unalmassá vált. A két stílus közötti különbséget jól mutatja „A jövő elkezdődött” szlogen az egyik oldalon, a „Létbiztonság, jogbiztonság, közbiztonság” a másikon. 
- Ugyanakkor még jobboldali politikusok is többen megfogalmazták, hogy az előbbi mondatnak a jelentése számukra is ködös.
- A lényeg, hogy sokat beszéltek róla. Kommunikációs szempontból teljesen mindegy, hogy pozitív vagy negatív értelemben, hiszen a dakota közmondásokon is röhögött az ország, Orbán Viktor mégis elérte, hogy ő tema-tizálja a közbeszédet, és mindenki arról beszéljen, amiről ő akarta, hogy szó legyen. A két választási forduló közötti időszakban ez a tendencia különösen felerősödött.
- Az eddigi választási eredmények tükrében lehetséges, hogy az MSZP stílusa sokak számára szimpatikusabb?
- Bizonyára így van, a végső választ azonban a második forduló eredménye fogja megadni, hiszen egy stabilitást, nyugodt erőt sugalmazó imidzs érdekében az MSZP sok más eszközről lemondott a mostani időszakban. Az SZDSZ a kampány elejétől fogva vizuális téren tudott újítani, jópofizós szellemességével elérte, hogy ő szabja meg a képi közbeszéd irányát. Ez az MSZP viszonylagos szürkesége mellett üde színfoltként hatott, a jelentősége azonban a második fordulóval átértékelődhet.
- Milyen technikák jellemezték a kampányt?
- A szakirodalomban több fajta kampányolási mód ismeretes, így van, amikor egyes ügyeket helyeznek reflektorfénybe (például ki támogatja és ki ellenzi az abortuszt), más esetben a vezető személyisége a domináns, illetve az is lehetséges, hogy homályos és nehezen körülírható jelszavak viszik a prímet. Az MSZP inkább ügyeket karolt fel, a Fideszben fontosabb szerepe van a vezérnek, és leegyszerűsített ügyekkel foglalkoztak. Új elemként azonban a Fidesz kampányában bizonyos szavak erőteljesen átértékelődtek, és ezeknek a szavaknak a használata azonnal besorolta az embereket valamilyen párthovatartozásba. Vegyük például az olimpia kérdését. Itt már nem arról folyik a szakmai vita, hogy az olimpia megrendezése mennyire jó az országnak, hanem arról, aki olimpiát akar, az Orbán Viktor mellett tör lándzsát. Pedig miért ne lehetne egy fideszes gazdasági szakember, aki szerint nem éri meg, és butaság lenne megrendezni, vagy éppen egy szocialista, aki szerint megérné a kockázatot. Ehelyett az 1994-es expóvitához kezd a dolog hasonlítani. Pedig az, hogy valaki olimpiát akar vagy sem, teljesen pártsemleges dolog kellene hogy legyen. 
- A kokárda viselésének a ténye is új színezetet kapott.
- Pontosan, hiszen eredeti értelmében nem párthovatartozás kérdése, hogy ki és mennyi ideig viseli. Most azonban a kokárda viselése szociológiai totemjelvénnyé vált, amely már nem azt jelenti, hogy én magyar vagyok, hanem azt, hogy a Fidesz nevű törzshöz tartozom. A szavak, jelképek ilyen szinten történő átértékelése kirekesztő hatású, amelyből következhet a hazaárulózás, a szélsőséges megnyilvánulások. Az Egyesült Államokban vannak emberek, akik egész évben büszkén lengetik az amerikai zászlót vagy hordják annak jelvényét, csakhogy itt nem kapott a zászló egy ilyen másodlagos jelentésű, kirekesztő tartalmat.
- Az idei választásokat menynyire befolyásolják az új technikai vívmányok?
- Az idei kampányban nagy súllyal kerültek elő az idáig alternatívnak vélt eszközök: az e-mail és az SMS. Mint kiderült, hatékonyan lehet üzenetet váltani: rövid idő alatt nagygyűlést lehet szervezni; lejárató kampányt, suttogó propagandát lehet folytatni ily módon. Én még kampánycsend idején is tucatszámra kaptam politikai jellegű SMS-eket, noha én egyet sem küldtem. 
- A fentiek ismeretében melyik oldalt érzi befutónak a második fordulóban?
- Ha sokan otthon maradnának, egyértelmű Fidesz győzelemmel végződne a második forduló, ugyanis a feltüzelt, sok esetben hiszterizált Fidesz-szavazók már elszánták magukat, hogy ha kell, tűzön-vízen keresztül is elmennek szavazni. A választási matematika szerint a második fordulóban ugyanazt az eredményt hozza, ha valaki egyetlen szavazattal győz, mint ha tízezer szavazattal kapna többet, ezért én azt gondolom, hogy a meccs még egyáltalán nincs lefutva. Még annak a mellékesnek látszó körülménynek is jelentőséget tulajdonítok, hogy milyen lesz az idő, és hányan mennek szavazás helyett telkezni. Ugyanakkor a jobboldal kampánya energizálja az ellenfelet is, még akkor is, ha a másik oldalon nem sulykolják eléggé: minden szavazatnak fokozott jelentősége van.