A Testnevelési Egyetemen tartott beszéd kedvezőtlen fogadtatása után a Kossuth téri pártnapon szelídebb hangot ütött meg Orbán Viktor hivatalban lévő miniszterelnök. A Fidesz píárszakemberei nyilván célravezetőbbnek látták, ha Orbán ezúttal nem „a családunk, a gyermekeink, az emberi méltóságunk, a szabadságunk, a hitünk és a hazánk megvédésére” szólítja fel híveit a kormányváltásra voksoló hárommillió szavazóval szemben, hanem a „szeretet” és a „nemzet egysége” jegyében próbálja megfordítani az első forduló eredményét. Beszéde - mindezek ellenére - hemzsegett a csúsztatásoktól és az ellentmondásoktól.

Bámulatra méltó? Fotó: MTI
A Szonda Ipsos telefonos véleménykutatása szerint Orbán Viktor múlt keddi, a Testnevelési Egyetemen elmondott beszédét Magyarország lakosságának 71 százaléka hallotta, látta vagy olvasta. A beszéd megítélése vegyes: az emberek 46 százalékát felháborította, 34 százalékát lelkesítette. 27 százalékuk hiszi el a hallottakat, vagyis Orbán Viktor azon kijelentését, hogy ha a szocialista párt nyeri a választást, akkor elveszi tőlük azokat a gazdasági vívmányokat, amelyeket a mostani kormány biztosított. 55 százalék mindezt nem hiszi el. A válaszadók 73 százaléka abban sem hisz, hogy romlik a közbiztonság, ha Medgyessy Péter alakít kormányt.
Ezek után következett a szombati pártgyűlés a Kossuth téren, melyen Orbán többek között a következőket állította: „Az 1998-as kisgazda, magyar demokrata fórumos és fideszes támogatók bizalmát nemcsak megőriztük, de további kettőszázezer polgár bizalmával gyarapítottuk. Győztünk ugyan tizenkilenc megyéből tizenkettőben, mégis kiegyensúlyozott eredmény született.” Az Országos Választási Bizottság adatai szerint a Fidesz-MDF közös listára és a Kisgazdapárt listájára leadott szavazatok száma 108 ezerrel több, mint amennyit 1998-ban kaptak. A „kiegyensúlyozott eredmény” a számok tükrében: a kormányváltó szavazatok közel félmillióval meghaladták a kormányt megtartani szándékozó szavazatok számát. „Miért nem voltunk elegen? - tette fel a kérdést a Fidesz miniszterelnök-jelöltje. - Először is talán azért, mert a kisgazda érzelmű emberek tízezreit, úgy hiszem, szomorúsággal és elkeseredéssel töltötte el, ami a szívükhöz legközelebb álló párttal történt.” Egy tavaly februári felmérés szerint a megkérdezettek 70 százaléka úgy vélte, Torgyán József nem önszántából távozott az agrárminiszteri székből. Az ekként vélekedők nagyobb része pedig Orbán Viktort, illetve a Fideszt nevezte meg mint Torgyán lemondatásának, egyben a kisgazdapárt szétverésének hátterében állókat. „A Fidesz öngyilkos politikája miatt a jobboldal elvesztette a választásokat” - jelentette ki az első fordulót követően Torgyán József, a Heteknek adott interjújában pedig így fogalmazott: „Már régóta gesztust teszek gesztus után, hogy ez a polgári kormány fennmaradjon, ugyanakkor ez a polgári kormány mást se tesz, mint próbál olyan képtelen, kreált helyzeteket teremteni, olyan kelepcéket állítani nekem, olyan Fidesz-média sajtóvadászatot indítani ellenem, ha kell hamis vádakkal, ahol is én politikailag, erkölcsileg, de akár fizikailag is megsemmisülök.”
(
Hetek, 2001. június 16.) „Miért nem voltunk ott elegen, tisztelt Hölgyeim és Uraim? Miért nem voltunk elegen? Másodjára talán azért, mert sokan voltak, akik elfelejthették, hogy mi történt Magyarországon 1994 és 1998 között” - vélekedett a Kossuth téren Orbán. A „társadalmi felejtés” valószínűleg eléggé nehezen mérhető jelenség, ugyanakkor a statisztikai adatokból egyértelmű, hogy az MSZP listájára 850 ezerrel szavaztak többen 2002. április 7-én, mint négy évvel ezelőtt. „Miért nem voltunk ott elegen? Harmadjára talán azért, mert voltak, akik féltek. Mert sokakat, talán százezreket behálóztak a félelemkeltés szakemberei” - állította Orbán. Ez valóban elképzelhető, különösen az alábbi idézetek fényében: „Konszolidáció akkor lesz az országban, ha valamennyien elfogynak, akiknek nincs helyük a demokratikus közéletben. Kezdve Keleti Györggyel, folytatva Horn Gyulával és befejezve Kovács Lászlóval és Lendvai Ildikóval és Medgyessy Péterrel. (…) Ha a múltat nem is lehet végképp eltörölni, akkor legalább a jövőből töröljük ki őket” - mondotta Kövér László, a Fidesz alelnöke 2002. február 13-án Veszprémben. „Konszenzust keresni gyilkos, senkiházi rohadékokkal nem lehet” - jelentette ki Bayer Zsolt újságíró, Orbán Viktor személyes jó barátja a Sajtóklub adásában tavaly novemberben. Orbán a beszédben azt is felrótta az ellenzéknek, hogy az rendszeresen felvázolta egy Fidesz- MIÉP-koalíció lehetőségét és annak következményeit: „Emlékezzünk: a hazai és a külföldi nyilvánosságot felhasználva hónapok óta riogatják az embereket a mindent elárasztó, nem létező rasszizmussal, antiszemitizmussal és cigányüldözéssel. Egy fasizálódó, Európából kiebrudalt ország rémképét vetítették a választók elé” - hallhattuk a pártgyűlésen. És ugyanezt hallhatta a több ezer hívével a gyűlésre látogató és Orbánt éltető MIÉP-vezérkar, Csurkával, Frankával, ifjabb Hegedűssel az élen, akiket - a fényképek tanúsága szerint - Kövér László üdvözölt baráti kézfogással a tömegben. Emlékeztetőül: Franka a kampány során végigzsidózta és -cigányozta az országot, Hegedűs rasszista uszításai miatt rendőrségi nyomozás indult. Az első forduló utáni sokkból éledező Csurka az Orbán-beszéd hallatán kijelentette: nem is olyan nagy baj, hogy a MIÉP kiesett a parlamentből, szelleme ugyanis a Fidesz által bent maradt. „Hiszünk a szeretet és az összefogás erejében” - mondta a beszéd vége felé Orbán Viktor, és ez, a tőle újszerűen hangzó kijelentés azóta a Fidesz-plakátokon is olvasható. Hogy mennyire hiteles, azt talán jól érzékeltetik a fentebb már idézett jó barát, Bayer Zsolt és az örök harcostárs, Kövér László szavai: „Ha mindegyik fejbe lőtte volna magát, akkor most nem lenne probléma” - mondta az ellenzékre utalva Bayer a Sajtóklub tavaly novemberi adásában, Kövér pedig így kampányolt idén februárban Nagykanizsán: „Megkövetem az MSZP politikusait, akiknek a parlamentben azt mondtam, hogy hazaárulók, ugyanis akkor pontatlanul fogalmaztam: valójában hazaáruló csak az lehet, akinek van hazája.”
„Többet akarunk: a nemzet egységét” (Orbán Viktor, Kossuth tér)
A jelenlegi kormányzat retorikája nem egyszerűen jobboldali, azaz magyar szavazókra és balodali, azaz nem magyar szavazókra osztotta fel az országot. A kategóriák kiegészülnek a vidék és Budapest szembeállításával. Mindenkire érvényes, hogy annyiban magyar, amenynyiben jobboldali, de Budapestet már teljes egészében átsorolták ellenségnek. Ők nem csupán a kormány, a polgári Magyarország, de egyben a vidéki magyarok ellenségei is. A bűnös város azzal húzta ki a gyufát Orbán Viktornál, hogy Demszky Gábort merte főpolgármesterré választani. A büntetés nem maradt el: nem épült meg a metró, a Nemzeti pedig nem ott, nem akkor, nem annyiból, nem úgy. Egyébként meg pótolják ki a főváros költségvetését azok, akik a szabad demokratákra bízták, és nem kellett nekik a polgári erő.
Budapest nem sietett a válasszal, de nem is késett el vele. A fővárosi kerületek túlnyomó többsége balra adta le a voksát, megelégelve a négy év ostorozást. A harag, ami eddig neheztelés formájában kapott hangot, teljes mivoltában tört elő. A választás második fordulóját elsősorban vidéken előkészítő Orbán Viktor sehol nem mulasztja el figyelmeztetni a lakosságot: „A budapestiek túlnyomó része nem a polgári irányt akarja választani! Ne hagyjuk, hogy Budapest döntsön Magyarország jövőjéről! Ne hagyjuk, hogy a budapestiek felülírják az ország akaratát! Vidéken dől el a választás!”
A polgári irány felülírását mindazonáltal a vidéktől sem veszik jó néven. A gyöngyösi szocialista képviselőjelölt sikere előbb rágalmakat szült, majd a gyöngyösi egyetem vált célponttá, ahol az említett jelölt vezető beosztást tölt be. Az Oktatási Minisztérium azt állítja, hogy a hivatal által kezdeményezett vizsgálatnak nincs köze az első forduló kimeneteléhez. Pécs városa közelebb került a fővároshoz: mióta több körzetben szocialista képviselőjelölt nyert, a kollektív ellenszenv jeleként néhány órára Moszkva felirat került a várost jelző táblára. Pedig a pécsiek csupán viszonozták a kormányzat irántuk tanúsított négyévnyi bizalmatlanságát. Székesfehérvár is hiába várta a beígért stadionavatást, az első forduló balos eredménye eldöntötte az alapkő jövőjét. Szegeden sem kerülte el sorsát az egyetemi könyvtár első forduló előtt letett alapköve, sőt: ott még az alapkövet is felszedték, miután kiderült, a város balra is húz.
Bayer Zsolt, az Orbán Viktor miniszterelnök által nagyra tartott személyes jó barát a maga keresetlen szavaival foglalta össze az elmúlt napokban mindazt, amire a kormányfő vidéken elhangzó szavai utalnak: „Egy hét múlva vasárnap Magyarország nem fogja megengedni azt, hogy a vízfejű Budapest, ezen belül Pest lumpenprolijai döntsék el, mi történjék ezzel az országgal!” (F. K.)