Óriási érdeklődés mutatkozik a kedvezményes, államilag támogatott kamatozású lakáshitelek iránt. Március elseje óta a garantáltan hatszázalékos kamattámogatású hitelt az új és a használt lakások után egyaránt fel lehet venni.
A húszéves futamidejű, garantáltan alacsonyabb kamatozású hitelek után mind a tizenöt, a folyósításban részt vevő hitelintézetnél már az első hetekben több ezren regisztráltatták magukat. A hitellehetőség spekulánsok fantáziáját és millióit is megmozgatta.
A kormány garanciát vállalt arra, hogy az új lakáshitelkamat-támogatás révén az összköltség nem haladja meg a hat százalékot. Ez a szokásos mértékűnél jóval alacsonyabb kamat olyan csábító, hogy a roham feltehetően még jó ideig aligha csillapodik majd - azután jön a kijózanodás. A garantált - a banki jutalékkal együtt számított - hat százalékról ugyanis hamar kiderül, hogy ez a valóságos terheknek csak a felszíne. A kedvező elbírálás esetén néhány százezer forintot is otthagyhatunk a banknál. A hitelre rakódó egyéb költségek bankonként változnak, de a végösszeg közel azonos. Számítani kell a hitelbírálati díjjal, ami általában a felveendő hitel egy százaléka körül mozog. Az értékbecslési díj mint teher sem csökken, de az is előfordulhat, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel az ilyen tevékenységet űző ingatlanszakértők áremelést hajtanak végre. (Ez a teher, amely a hitelt igénybe vevőket érinti, nem számítódik be a legfeljebb hatszázalékos éves kamatteherbe, mivel ezt a díjat nem a bank „nyeli le”, hanem továbbutalja szakértőjének). Ez az OTP-nél 28 ezer 375, a Postabanknál tizenötezer forint plusz áfa. Amikor a folyósítási jutalékot kell fizetni, a lakást építő vagy vásárló már fellélegezhet, mert erre csak abban az időpontban kerül sor, ha a hitelt már megítélték számára. Ugyanez vonatkozik az egyszeri kezelési költségre is, amely a jogszabályi plafont képező hat százalékot meghaladja. Emellett még folyamatosan fizetni kell egy ugyancsak kezelési költség névre hallgató díjat is, ami viszont már valóban a hatszázalékos mérték része. Általában 1,5 százalékot tesz ki.
A terhek sora ezzel még nem ért véget. A bank kérhet helyszíniszemle-díjat is, természetesen a többi közreműködő, így a közjegyző sem végzi ingyen a munkáját. Budapesten némileg ,,olcsóbb”, negyvenezer körül jár a díja (az OTP hivatalosan harmincegy ezer forintot jelöl meg, a Postabank pedig húszezer forintot), ellenben vidéken, ahol a szakember ráadásul monopolhelyzetben van, már általában vastagabban fog a tolla, nem ritka a hetvenezer forintos közjegyzői teher sem.
A Földhitel- és Jelzálogbanknál összességében - a közjegyzők díja nélkül - 0,8 százalékos folyósítási jutalékot kérnek, ennél némileg magasabb az OTP-nél a járulékos költség, ahol tízmillió forint hitel után hozzávetőleg százhatvanezer forint terhet rónak a hitelfelvevőre. A legnagyobb lakossági banknál azonban a szerződés megkötésekor ezt az összeget visszaadják, majd a tartozásra ráterhelik. Ha az ügyfél eláll a szerződés megkötésétől, mert például egy másik banknál számára kedvezőbb feltételeket talált, nos ebben az esetben bottal ütheti a már befizetett értékbecslési díj nyomát, közjegyzői munkadíjat és a folyósítási jutalékot is.
A tapasztalat azonban az, hogy az ügyfeleket nem a különféle jutalékok vonzzák vagy taszítják az egyes pénzintézetektől, hanem az ügyintézés gyorsasága: a nagy érdeklődés miatt igen hoszszúra nyúlik a hitelelbírálás időszaka, nem ritka az öt-hat hetes periódus.