Sükösd Miklós médiakutató, a Közép-európai Egyetem tanára
- Milyennek tartja a jelenlegi kampányt?
- A 2002-es kampány egyik legfontosabb eleme, hogy a Fidesz egy antidemokratikus kampányt folytat: nem a programok összehasonlítására, egy racionális kommunikációra törekszik, hanem kommunikációs dömpinggel árasztja el a közéletet, ami - mennyiségénél fogva - kiszorítja a többi hangot. A Fidesz kampánystratégiájának egyik legmeghatározóbb jellemzője, hogy nem racionális témákkal foglalkozik. Vegyük például az olimpiát: ez egy olyan esemény, amely legkorábban tíz év múlva valósulhat meg, ahhoz azonban egy sokszoros feltételrendszernek kell teljesülnie. Ezt kampánytémává tenni 2002-ben cinikus és felelőtlen magatartás. Ez egy érzéstelenítő, egy altató, amivel a Fidesz eltereli a figyelmet a valódi politikai és szakpolitikai kérdésekről. Álmodjunk ahelyett, hogy a valóságot látnánk. Ez ahhoz hasonlít, amikor a bádog nyomornegyedek lakói a szépekről és gazdagokról szóló szappanoperákat nézik. Álmodni lehet, de ez csak arra jó, hogy a valódi kérdésekről eltereljék a figyelmet.
- Miben különbözik a mostani kampány a korábbiakban tapasztaltaktól?
- A rendszerváltást követő három választáshoz képest döntő újdonság, hogy a Fidesz milliárdos nagyságrendben használ fel közpénzt a kampányához. Három kommunikációs vonalat lehet megkülönböztetni. Az első a minisztériumok kampányai: a Széchenyi terv, az olimpia, a Bozsik-program és a diákhitel. Ezek üzenete, jelszavaik, vizuális megoldásaik a Fidesz-kampányt erősítik. Nem véletlen, hogy ennyire hasonlítanak a párt kampányához, mivel mindegyiket a Happy End, az Ezüsthajó és ezek alvállalkozásai végzik. Közpénzből. A Fidesz-kampány második vonala egy szintén az adófizetők pénzéből végzett reklámhadjárat, amely a különböző kulturális intézmények átadásához, felavatásához, valamint megnyitásához köthető. Ilyen reklámesemény volt például a Terror Háza, a Nemzeti Színház, a Millenáris park átadása, a Bánk bán, valamint - napokon belül - a Széchenyi-film bemutatása. A Terror Háza átadása például napokig meghatározta a média témáit. A kommunikációs stratégia harmadik vonala a Fidesznek mint pártnak a kampánya. Az állampolgárok és a többi párt fuldoklik ebben a kommunikációs tengerben, ahol a Fidesz ismétlődő üzenetei és értelmezési keretei jönnek át eddig ismeretlen mennyiségben.
- Sikerült-e valamelyik politikai erőnek megtörnie az Ön által említett kommunikációs dömpinget?
- Az SZDSZ megpróbálta a Fidesz kommunikációs lufijait kipukkasztani, és megpróbált ezzel a komolykodó, irreális, nemzeti maszlaggal szemben vicces, könnyed kampányt folytatni. Ez volt annyira sikeres, hogy az SZDSZ javult egy pár százalékot. Mindemellett úgy tűnik, hogy az elmúlt két-három napban az állampolgárok és a civil csoportok rádöbbentek arra, hogy ennek a kommunikációnak az ellenszere: a civil engedetlenség. Csaba Iván - a Fidesz egykori alapítója - egy személyben fel tudta kelteni a média figyelmét, amikor kötéllel a nyakában jelent meg a Fidesz születésnapján mintegy megtestesítve azt, amiről gyűlöletbeszédében Kövér László beszélt. Ugyancsak a civil engedetlenség kategóriájába sorolható a filmesek akciója az Uránia moziban, meg a keddi tüntetés a Fidesz székháza előtt. Ez sikeresnek tűnik. (Lukács András)