Hetek-összeállítás
Éles kormánybírálat külföldről

„Magyar ingerültség - mérgezett politikai légkör a választások előtt” címmel mutatja be a magyar belpolitikai helyzetet a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lap szerdai számában. A cikk nagy vonalakban bemutatja Orbán Viktort és Medgyessy Pétert, és ismerteti a politikusok rendszerváltás óta felmutatott teljesítményét. A szerző, Matthias Rüb dolgát kemény munkával és nagy lendülettel végző politikusként mutatja be Orbán Viktort, Medgyessy Pétert pedig az 1989-es rendszerváltás jelentős személyiségeként értékeli. 

A FAZ budapesti tudósítója még nyitottnak látja a vasárnapi választások kimenetelét. Megítélése szerint a szocialista ellenfelet éppen a kormány arrogáns és erőfitogtató hangvétele erősítette meg, amivel megosztást igyekezett elérni, nemzeti erőkre és hazaárulókra osztva az országot. A kormány kedélyborzoló lépései - az autópálya-építésekkel kapcsolatos megbízások pályáztatás nélküli odaítélése, vagy Kövér László legutóbbi kijelentése, mely szerint (Matthias Rüb szavait idézve) egyes politikusok nagy szolgálatot tennének a nemzetnek, ha egy jó erős gerendára felakasztanák magukat, annak a durvulásnak a példái, amely megmérgezte Magyarország egész politikai és közéletét, szélsőséges és mesterséges kiéleződést hozva létre. 
A vezető kormánypárton és a szocialista párton kívüli politikai erőket áttekintve a FAZ tudósítója megemlíti, hogy a Fidesz kiszívta a politikai középpontból a kisebb konzervatív pártokat, magába szippantva azok erőit. Szélsőjobboldali és antiszemita pártként jellemzi a MIÉP-et, megemlítve Csurka Istvánnak a szeptember 11-ei New York-i terrortámadások után tett nyilatkozatát, mely szerint az elnyomott népek képviselői döntötték porba a globalizáció fellegvárát.

Több teret a szeretetnek! Fotó: Somorjai L.

A Der Spiegel „Vidéki mókamester” címmel ír a választások előtt álló Magyarországról, alcímében kiemelve, hogy „Az ifjú miniszterelnök, Orbán Viktor újraválasztásához mérlegeli a nemzeti populistákkal és idegengyűlölőkkel való flörtöt”. Walter Mayr cikke felidézi az antiszemitizmus megjelenésének újabb jeleit Budapesten, Schweitzer József főrabbi szavait idézve, aki a közelmúltban Mádl Ferenc köztársasági elnöknek címzett levelében is megfogalmazta aggodalmait. Mayr úgy látja, Magyarországon egyre inkább kialakulóban van a protekcionizmuson alapuló, nacionalista szellemi terror által megosztott társadalom. Az előző kormányzati ciklusokhoz képest új jelenségként értékeli, hogy a kritikus újságírók és „Magyarország más ellenségei” ellen heccelődés folyik, hogy kulturális területen ideológiai hűséghez kötődik a támogatás, és a közmegrendelések gyakran Fidesz-közeli cégeknél kötnek ki. A Der Spiegel cikke szól a Nemzeti Színház megnyitásáról is, mellyel kapcsolatban Mayr megjegyzi, hogy a kormányzat az urbánus Budapesttel való leszámolásként „kitaszította a kultúrát a városközpontból”. Szintén megemlíti a cikk, hogy a választások előtt, pontos időzítéssel nyitotta meg kapuit a Terror Háza, amely az Orbán-nemzedék történelemszemléletének mintegy 12 millió eurós költségű mementója, tele a sztálini diktatúra tárgyi bizonyítékaival és egy kevés Hitlerrel azok számára, akik nagyon figyelmesen keresik. 
Mayr megjegyzi, hogy a választások második fordulója után Orbán Viktor nem fog húzódozni attól, hogy egy kisebbségi kormány élén elfogadja az antiszemita Csurka-párt külső támogatását. Idézi Kende Péter író megjegyzését, aki Orbán Viktort „gátlástalan hatalomvágyóként” írja le, és Kéri László politológus szavait, melyek szerint a paranoiás gondolkodás és a jóvátehetetlen magány sok Fidesz-tagban érlelhet hajlandóságot arra, hogy bosszút álljon mindenen, ami más, mint ők. 
„Pörgés előre” címmel közöl cikket Magyarországról az amerikai Time magazin április 8-ai száma. A Time budapesti tudósítója, Andrew Pervis bevezetőjében a Terror Házával kapcsolatban szintén kiemeli, hogy az éppen egy hónappal a választások előtt nyílt meg azért, hogy a Fidesz legfőbb riválisát azoknak az utódjaként tüntesse fel, akiknek rémtetteit a múzeum megörökíti. A tudósító értékelése szerint az idei a rendszerváltás óta a legkiélezettebb kampány, amely a szocialisták jelenlegi generációja számára az utolsó lehetőség a hatalomba kerülésre, a Fidesz és - Andrew Purvis szavaival - harcias fiatal miniszterelnöke számára pedig még nagyobb kihívás: győzelmük esetén ők lehetnek az első újraválasztott kelet-európai kormány a berlini fal leomlása óta. Ugyancsak az idén megválasztandó kormányt éri majd a szerencse, hogy bevezetheti Magyarországot az Európai Unióba, teszi hozzá a szerző. 
A két fő rivális párt bel- és külpolitikai programja meglepően közel áll egymáshoz, hasonlóságuk azonban itt véget is ér - jegyzi meg Purvis. Míg a szocialisták európai elismertségükre hivatkoznak szívesen, a miniszterelnök Magyarország piros-fehér-zöld zászlójába burkolózik, felingerelve egyes szomszédos országokat az elmúlt hónapokban hozott intézkedéseivel. „Pimasz és konfrontáló stílusa bosszantja riválisait és a szomszédos országok vezetőit, otthon azonban jól szolgál, különösen a fiatalok között” - véli a cikk írója. Egyes diplomaták a Fidesz győzelmét jósolják, ugyanakkor létrejöhet az a rémálomra emlékeztető helyzet is, hogy a párt nem szerzi meg a kormányzáshoz szükséges többséget. Ebben az esetben koalícióra kényszerülhet a szélsőjobboldali, antiszemita, cigány- és globalizációellenes MIÉP-pel, amelynek lehetőségét még nem zárta ki a Fidesz - végződik a Time magazin értékelése.