Hetek-összeállítás
Csapás csapást követ

Az első, nem hivatalos becslések akár ötezer halálos áldozattól és több mint háromezer sebesülttől tartottak az Afganisztánt hétfőn éjjel sújtó földrengés után. Az ENSZ legutóbbi jelentése azonban már jóval kevesebb, mintegy nyolcszáz áldozatról szól. A háború csapásaiból kilábalni igyekvő Afganisztánt az elmúlt hónapokban több földrengés is sújtotta, tovább nehezítve az amúgy is lassan folyó munkálatokat.

Újraindul az élet a katasztrófa sújtotta vidéken. Távol a segítség Fotó: Reuters

A Richter-skála szerinti 5,9-es erősségű földrengést hétfőn éjjel érzékelték először az afgán fővárostól, Kabultól mintegy száz kilométerre fekvő Baghlam tartományban. Ebben az időpontban az emberek többsége otthonában tartózkodott, és a sártéglából tapasztott rozoga kunyhók kártyavárként omlottak lakóikra. A rengés epicentrumában, Nahrin városában, illetve a környező falvakban gyakorlatilag minden elpusztult. „Nahrinban a lakóházak 90 százalékát lerombolta a földrengés és az utórengések” - mondta Ehsan Ahman Zahin, egy francia segélyszervezet képviselője. A rengéshullámokat a fővárosban, Kabulban, illetve a szomszédos Pakisztánban is érezték. 
A katasztrófa következtében mintegy nyolcszázan vesztették életüket - az afgán hatóságok szerint a halálos áldozatok pontos számának megállapítása még heteket vehet igénybe -, és harmincezer ember maradt fedél nélkül. Az utakat elzárja a törmelék és a sár, a területet szárazföldi úton szinte lehetetlen megközelíteni, mivel a tálibok ellen harcoló Északi Szövetség korábban taposóaknákkal telepítette tele a Nahrin felé vezető utakat, hogy a tálib alakulatok ne vonulhassanak be a városba. A segélyszervezetek munkatársai ezért légi úton próbálják meg elérni Nahrint, ám a kevés rendelkezésre álló helikopterrel nincs lehetőség valamennyi sebesült kimentésére, a térségben pedig nincsenek sem kórházak, sem orvosok. A túlélők nemcsak az élelmiszerhiánytól, hanem a csípős éjszakáktól is szenvednek. Az áldozatok között egyébként százával vannak olyanok, akik a hosszú évekig elhúzódó háborúk miatt csupán pár hete térhettek vissza otthonaikba. 
A húsz éve tartó harcok következményeivel megküzdeni próbáló, alig három hónapja működő ideiglenes afgán kormány képtelen megbirkózni a katasztrófával, ezért a nemzetközi közösség segítségét kérte. 
A legutóbbi háborút követően szinte még alig kezdődött meg az újjáépítés, amit a bizonytalanság, a szárazság és az elmúlt hónapok földrengéssorozatai csak tovább nehezítenek. Az országban nincs kellő mennyiségű élelmiszer, nincs infrastruktúra, és nincs még bankrendszer sem - az ideiglenes kormány vezetőjének, Ha-mid Karzainak például legutóbb bőröndben kellett hazavinnie azt a több millió dollár segélyt, melyet baráti országok ajánlottak fel Afganisztánnak.
Szerdán erős utórengések és nyomukban földcsuszamlások akadályozták a segélyszállítmányok célba juttatását. Szeizmológiai szempontból Afganisztán Földünk legaktívabb térsége, mivel az évi mintegy 4,5 cm-es sebességgel mozgó eurázsiai és indiai tektonikus lemezek itt találkoznak egymással. A földrengések különösen a Hindukus hegységben gyakoriak. Március elején egy 7,2-es erősségű rengés rázta meg a térséget, ám az akkor nem okozott nagyon súlyos károkat, mivel a mostani esettől eltérően epicentruma a föld mélyében volt. A rengést követő földcsuszamlás mintegy százötven embert temetett maga alá. Januárban és februárban szintén voltak rengések, a mostanihoz hasonló erősségűre azonban legutóbb 1998-ban került sor, amikor közel tízezer ember vesztette életét, és otthonok tízezrei omlottak össze.