Pálinkás Csilla
Orbán nem akar az unióhoz csatlakozni?

„Magyarország nem válhat az unió tagjává, ha továbbra is saját gazdasági szereplőit favorizálja”- nyilatkozta a Magyar Hírlapnak a pár napra hazánkba látogató Frits Bolkestein, az Európai Unió belső piaci biztosa. Bár az Orbán-kormány több ízben kapott jelzést és bírálatot az unió részéről, ehhez hasonló nyíltsággal azonban még nem fogalmazott brüsszeli bürokrata. Az Orbán-kormány ennek ellenére sem változtatott az állami pénzelosztási rendszerén, nem korrigálta eddigi közbeszerzési gyakorlatát, sőt utalást sem tett az esetleges változtatási szándékára Dezséri Kálmán, az MTA Világgazdasági Kutatóintézet tudományos főmunkatársa szerint ez a magatartás akár annak a jeleként is értékelhető: nem biztos, hogy a kormány csatlakozni akar az Európai Unióhoz.

Dezséri Kálmán Fotó: S. L.

- Ön hogyan vélekedik Frits Bolkestein állításával kapcsolatban? 
- A gazdasági patriotizmus - a külföldi versenytársak hátrányos megkülönböztetése a hazai vállalatok javára - mindenképp problémát fog jelenteni a felvételi eljárás során. Nem gondolnám, hogy az EU hajlandó azt mondani, hogy a csatlakozás pillanatáig folytatható ez a politika, utána viszont nem. Mert akkor mi bizonyítaná, hogy a magyar gazdaság érett a csatlakozásra, ha nincs kitéve a versenynek? A koppenhágai kritériumok pontosan arról szólnak, hogy akkor veszik fel a jelentkező országokat, ha képesek az EU versenykörülményei között helytállni.
- Milyen következményei lehetnek annak, hogy a közelmúltban több figyelmeztetést is kapott Magyarország az EU-tól a közbeszerzési pályázatok körüli visszásságok miatt? 
- Magyarország elég faramuci helyzetben van, mert az unió még nem kérheti számon rajtunk a belső szabályait. Másrészről, ha nem használjuk a közbeszerzési modelljüket, akkor azt mondhatja, hogy az ország nem érett a tagságra. Az EU-ban a közbeszerzéseknek speciális szabálya, hogy nemcsak az adott ország, hanem a többi tag vállalatai is pályázhatnak. Ha ez nem valósul meg, akkor először figyelmeztetéseket kap az ország, majd politikai retorziók következnek. 
- Melyik az a szektor, ahol Magyarországon legjobban tetten érhető a nemzetiség szerinti megkülönböztetés? 
- A különösen kritikus pont az autópálya-építés. A probléma abból áll, hogy az állami pénzeket kivitték a közbeszerzés hatálya alól azzal a megoldással, hogy átcsoportosították az összegeket a Magyar Fejlesztési Bankba. Az MFB létrehozta a Nemzeti Autópálya Rt.-t, amely jogilag már nem állami cég, így kikerült az autópálya-építés a költségvetésből és a parlament kontrollja alól, s nem vonatkozik rá a közbeszerzési törvény. De tulajdonképp nem is az adott szektor az érdekes, hanem maga a gyakorlat. Mert amit ma az autóút-hálózat építésénél megtettek, azt holnap bármilyen területen megtehetik.
- Orbán Viktor a magyar gazdaság vezetőit tömörítő tanács résztvevői számára azt mondta, hogy aki bírálja a kormány politikáját, nem vehet részt a nemzeti fejlesztési terv kidolgozásában és kivitelezésében. Ön szerint Brüsszelben felfigyelnek erre a kijelentésre?
- Ez a megjegyzés biztosan eljutott az EU vezetőihez. Személy szerint nem értek egyet ezzel a gondolattal, hiszen ez az ötvenes évek hangulatát idézi: „aki nincs velünk, ellenünk van”. Számos szakember osztozik azon a véleményen, hogy a hatalom hasonló koncentrálása ellentétes az EU-tagsághoz szükséges mentalitással, hiszen a tagság többek közt arról szól, hogy le kell mondanunk jó néhány saját jogról és döntési lehetőségről, és számos kompetenciát egy központi, konkrétan brüsszeli vezetés kezébe kell átadni. Ugyancsak kérdéses többek számára az is, hogy ez a kormányzat ezzel a mentalitással valóban be akar-e lépni az unióba? A kormány megnyilatkozásai annyira ellentétesek az uniós normákkal, hogy lehetséges, részükről titokban már meg is kérdőjeleződött az EU-tagság. 
- Mennyi az esélye annak, hogy ezen a téren engednek nekünk?
- Talán ez az egyik terület, ahol legkevésbé engednek.