A fogságból való szabadulás éjszakáját, a zsidó húsvét első napját jelző hagyományos széderesti ünnepi vacsorára gyülekeztek több százan a netanjai Park Hotel konferenciatermében, amikor egy hatalmas zsákot cipelő palesztin osont be az épületbe, és a tömeg között felrobbantotta a magával vitt robbanószert. A detonáció olyan erejű volt, hogy a szálloda több belső fala kiszakadt, és a sokemeletes épületet az összeomlás fenyegette. A húsvéti mészárlásban legkevesebb tizenkilencen haltak meg, míg a sebesültek száma meghaladja a százhetvenet.

Egy súlyos sérült kisfiú a széderesti robbantás után Fotó: Reuters
A szemtanúk pokoli jelenetekről számoltak be a helyszínen: az elsötétült szálloda folyosóján megdöbbenéstől tágra meredt szemű, tízéves kislány holtteste hevert, szilánkoktól felsebzett arcú kisfiúval szaladt apja a mentőautó felé.
A netanjai terrortámadás az Al-Aksza-intifáda egyik legsúlyosabb tragédiája volt. A felelősséget a Hamasz vállalta magára, a terrorista egy huszonöt éves, korábban izraeli szállodákban dolgozó palesztin férfi volt, aki már négy éve szerepelt az izraeliek körözési listáján. A Hamasz képviselője, aki Bejrútban nyilatkozott a Fox televíziós csatornának, azt állította, hogy az áldozatok „megszállók” és nem civilek voltak. (A több ezer magyarnak is otthont adó Netanja a Földközi tenger partján fekszik. Ha az izraeliek itt is megszállók, akkor csak a tenger felé vonulhatnának vissza - ami pontosan a Hamasz alapokmányában is lefektetett célja). George W. Bush amerikai elnök elítélte az „ártatlan izraeliek” ellen „nap mint nap folytatódó” hidegvérű, kíméletlen támadásokat, és a leghatározottabban felszólította Arafatot a terror megfékezésére.
Alig egy órával a mészárlás előtt Jasszer Arafat palesztin vezető televíziós beszédében a legteljesebb támogatásáról biztosította a szaúdi koronaherceg által kidolgozott béketervet. Arafat eredetileg a libanoni fővárosban ülésező Arab Liga csúcsértekezlet plénumán szólalt volna fel, ám a részvételt lemondva úgy döntött, hogy műholdas adáson keresztül mondja el beszédét. Végül ez utóbbi is meghiúsult, mivel az ülésen elnöklő Emile Lahud libanoni elnök - egyes vélemények szerint Bassár el-Aszad szír elnök utasítására - nem adott szót a Ramallahban kamerák előtt várakozó palesztin vezetőnek.
Szemtanúk szerint Arafat dührohamot kapott a bejrúti megaláztatás miatt, ám ennek ellenére elmondta beszédét, amelyet az Al-Dzsazira katari műholdas arab hírcsatorna közvetített.
Az incidens nyomán a palesztin küldöttség kivonult a bejrúti ülésről, és más arab országok is bejelentették, hogy alacsonyabb szintre csökkentik tiltakozásul képviseletüket az Arab Liga ülésén. A szerda esti ülést a teljes botrány lehetősége kísérte, ezért a szaúdi delegáció kérésére a szállodabejáratokat lezárva tartották, nehogy a küldöttségek idő előtt elutazzanak. Mubarak egyiptomi elnök és Abdallah jordán király viszont már el sem utazott Bejrútba, tiltakozásul Arafat távoltartása miatt. Sokan biztonsági megfontolásból mondták vissza részvételüket, mivel előzetes információ keringett arról, hogy a Hezbollah nagyszabású terrorcselekményt tervez az arab csúcs idejére.
A támadás végül bekövetkezett, ám nem Bejrútban, hanem Izraelben. A jelek arra utalnak, hogy a nyitó napon egy összehangolt, al-Kaida stílusú terrorsorozatra készültek a palesztinok, de több öngyilkos merényletet sikerült a hatóságoknak időben megakadályozniuk. Egy robbanóanyaggal teli gépkocsit a váratlan helyen felállított izraeli úti ellenőrzőpontnál repített levegőbe két merénylő. Ugyanaznap izraeli katonák elfogták egy palesztin mentőautó vezetőjét, aki robbanószerekkel tömött övet próbált átjuttatni egy közúti ellenőrzőponton Nablusz és Ramallah között.
Az öv, amelyet öngyilkos terroristák használnak merényleteikben, tíz kilogramm robbanószert tartalmazott, és a vöröskeresztes mentőautó hátuljában volt elrejtve a hordágy alatt, amelyen egy beteg palesztin fiú feküdt.
A fiú családja szintén az autóban tartózkodott. Az autó vezetője, Islam Dzsibril bevallotta, hogy egy Tanzim-aktivistától kapta az övet, azzal a megbízással, hogy továbbítsa azt egy ramallahi aktivistának.
A palesztin hatóságok hazugságnak minősítették az izraeli rádió hírét, a helyszínen tartózkodó újságírók azonban fültanúi voltak annak, hogy az izraeli katonák egy veszélytelen helyen felrobbantották az övben elhelyezett tízkilónyi robbanószert.
A biztonsági szolgálat régóta tudta, hogy palesztin mentőautókban terroristákat és fegyvereket csempésznek át az ellenőrzésen, azonban ez volt az első egyértelmű bizonyíték a gyanúra.
A palesztin terrorszervezetek idén február óta tartó offenzíváit az izraeli nagyvárosok zsúfolt pontjain (zsinagóga előtt, sétálóutcán, szállodák halljában) végrehajtott sokkoló hatású öngyilkos merényletek jellemzik, miközben nem szünetelnek az „egyedi” gyilkosságok autóban ülő civilek vagy éppen katonák ellen. Ez utóbbi módszernek esett áldozatul a héten két nemzetközi békefenntartó katona Hebronban. A török és svájci állampolgárokra egy palesztin egyenruhát viselő fegyveres nyitott tüzet, az egyetlen túlélő szerint az egész gépfegyvertárat beleeresztve a megkülönböztető jelzés nélküli gépkocsiba. Hiába kiáltotta Cengiz Soytunc török őrnagy, hogy ők nem izraeliek, a golyók végeztek vele és svájci társával.
Vérdíj Szaddámtól
Szaddám Huszein képviselői nyilvános ceremónián jutalmazták meg az öngyilkos merénylők családját - adta hírül a Sydney Morning Herald. A negyvenhét megjutalmazott család vagy özvegyasszony egyenként huszonötezer dollárt kapott az akció során, melynek célja további öngyilkos merénylőjelöltek toborzása.
Értesülések szerint eddig több mint tízmillió dollárt fizettek ki hasonló módon, palesztin öngyilkos merénylők családtagjai között pedig csaknem ötszázezer dollárt osztottak szét. Az izraeliekkel vívott harcban elesett katonák hozzátartozói szintén részesültek jutalomban, fejenként tízezer dollárt kaptak.
A nyilvános jutalmazásra a ciszjordániai Túl-Karimban került sor az Arab Felszabadító Front szervezésében, amely a PFSZ Szaddám Huszeinhez közel álló kis csoportja. (MTI)
A szaudi terv főbb pontjai
1. Kísérlet az ENSZ BT. 242. számú határozatának kiiktatására
Izraelt felhívja, hogy feltétel nélkül, teljesen vonuljon vissza az 1967 június 4-e előtti határokra. Ez ellentmond az oslói folyamat jogi alapját alkotó 242. számú határozatnak, amely nem szól arról, hogy Izrael minden területről vonuljon ki, de „békés és biztonságos határokat” ír elő. Ez teljesíthetetlen Izrael számára, hiszen csak olyan mértékben vonulhat vissza, amely még védhető határokat biztosít a számára. Egy ilyen határozat egyben megkötné azon arab rendszerek kezét, amelyek készek lennének a területi kompromisszumokra a jövőben.
2. Normalizáció vagy normális viszonyok
Az alapgondolat az volt, hogy a kivonulásért cserébe az egész arab világ normalizálná kapcsolatát Izrael Állammal. Izrael régóta törekedett arra, hogy a francia-német megbékélés mintájára közte és az arab államok között olyan kapcsolatok létesüljenek, amelyek a háborúhoz való visszatérést lehetetlenné tennék. Arab külügyminiszterek - köztük Amr Musza egyiptomi külügyminiszter is - „normális kapcsolatokról” beszélnek, ami tulajdonképpen nem jelent többet, mint nagykövetek cseréjét. Egyiptom ezt a koncepciót a gyakorlatba „hideg békeként” ültette át. Tel Avivban nagykövetséget tart fenn, ám a nagykövetet visszahívta belőle. A „normalizáció” olyan béke, amelyet nem könnyű visszavonni, a „normális kapcsolatok” könnyen felmondhatók. A „hadiállapot megszüntetésének” kimondása fontos lenne, de az nem helyettesítheti a normalizációt. Sőt még a normalizáció sem helyettesítheti a „békés és biztonságos határokat”.
3. A terrorizmus elvetése
Fontos lenne, hogy a liga az ENSZ BT. 1373. számú határozatával összhangban elutasítsa a terrorizmust és annak politikai eszközként való alkalmazását, ha kimondaná a csúcs a Tenet-terv és a Mitchell-ajánlásokkal összhangban a feltétlen tűzszünet megvalósítását. Sajnálatos módon azonban az arab álláspont a terrorizmust „a megszállás elleni küzdelem” legitim eszközének tartja. Az ettől való eltérés kívánatos és örvendetes lenne, ám a külügyminiszterek nyilatkozata alapján erre jelenleg nincs esély. A netanjai robbantásért is felelősséget vállaló Hamasz hivatalos delegációval képviselteti magát azon az arab csúcson, amelynek fő témája a béketerv.
4. Menekültek
Feltétlen pozitívuma a javaslatnak, hogy nem szól a hazatérési jogról, és a menekültprobléma igazságos rendezésére hív fel. Ha a liga nemzetközi letelepítési alapot létesítene a menekültek kárpótlására és letelepítésére azt mutatná, hogy az arab államok komolyan fontolgatják a menekültkérdés rendezését, és felhagynak a menekültekkel való zsarolással.