A kormány kampányzáró intézkedései között szerepel a kívülálló és a nyugdíjas szövetkezeti üzletrész-tulajdonosok teljes értékű kárpótlása. A számos polgártársunknak ajándékként érkező üzletrészvételi ajánlat közel 90 milliárdjába kerül a kormánynak, illetve az adófizető polgároknak. Nem kizárt azonban, hogy a törvény az elődje sorsára jut, mivel a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) ezennel is az Alkotmánybírósághoz fordult jogorvoslatért.
Harmadik szakaszába ért a vidéki szavazatok megvásárlását szolgáló szövetkezeti kárpótlási program. Az első két szakaszban a volt termelőszövetkezetekből alakult mezőgazdasági szövetkezetek kívülálló külső üzletrész-tulajdonosaitól, majd a nyugdíjas tagoktól vásárolta meg üzletrészüket mintegy 50 milliárd forint értékben a Magyar Fejlesztési Bank e célra létrehozott vállalkozása, az MFBÜ Kft. A harmadik szakaszban, amely március 4-én indult és május 31-éig tart, a felszámolás vagy végelszámolás alatt álló mezőgazdasági szövetkezetek kívülálló és nyugdíjas üzletrész-tulajdonosaitól veszik meg üzletrészeiket. A harmadik szakasz költségeit 38 milliárd forintra becsülik. Az aktív tagoktól vagy a vásárolt üzletrésszel rendelkezőktől az állam nem vásárolja meg tulajdonukat, még a felszámolás alatt lévő szövetkezetetek esetében sem.
Az üzletrészeket az állam az 1992-es kibocsátáskori névértéken vásárolja meg. Szakértők szerint a közel 90 milliárd forintba kerülő tranzakció keretében az MFBÜ Kft. jócskán felértékelt, illetve a harmadik szakasz keretében értéktelen papírokat vásárol, veszteséges üzletet köt, így a tranzakció lényegében kárpótlásnak tekinthető.
A tavaly módosított szövetkezeti törvény alapján a mezőgazdasági szövetkezeteknek még négy évük van, hogy részvénytársasággá alakuljanak, vagy végelszámolással megszűnjenek, és csak ezután lesz átváltható tényleges részvénnyé, vagy vagyonná.
A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége, a szövetkezetek gazdasági érdekképviselete - hasonlóan az első két szakaszhoz - a harmadik üzletrész-vásárlási szakasz ügyében is az Alkotmánybírósághoz fordult.
A MOSZ sérelmezi, hogy a rendelet alkotmányellenesen megkülönbözteti a külső üzletrész-tulajdonosokat, nyugdíjas tagokat és a jelenlegi szövetkezeti tagokat. A felszámolás alatt lévő szövetkezetekben minden üzletrész-tulajdonos üzletrésze elértéktelenedik, nemcsak a nyugdíjas tagoké és külső üzletrész-tulajdonosoké. A rendelet értelmében azonban a külső tulajdonosokat és a nyugdíjasokat teljes áron kárpótolja az állam, míg a tagok között az állam és a hitelezők kielégítése után a megmaradt szövetkezeti vagyon kerül felosztásra. Tavaly a Torgyán József vezette minisztérium által készített, a parlamentben elfogadott, az üzletrészek kifizetéséről szóló első törvényt az Alkotmánybíróság teljes egészében megsemmisítette. Az üzletrészek megvásárlásáról a továbbiakban - a parlament kizárásával - a kormány rendelkezett mindhárom szakaszban.