Vissza a tartalomjegyzékhez

Szűcs Emese
Vesszőparipák és katóbabák

Gyere, játssz velünk a múzeumban! - szól a fajáték-kiállítás mottója a III. kerületi Kiscelli Múzeumban. A játéktörténeti kiállítás igen kellemes családi programot tartogat minden korosztály számára: a rendezők gyermekszívvel gondolkoztak, ugyanis a kedves tárgyak itt nem pusztán vitrinek mögött csodálhatók meg, hanem fajátékok sokasága vár arra, hogy azonnal gyerekkézbe kerüljön. Míg a gyerekek játszhatnak velük egy erre elkülönített részen, addig az apukák, a nagymamák jólesően nosztalgiázhatnak az 1930-as években készült babakonyha, a faparipák, a fakatonák, vagy a későbbi gyártmányú, de igen viseltesre koptatott, ismerős faautók között. 


Reneszánszukat élik a hagyományos fajátékok Fotó: Fakopács 

Az 1960-as években készült szobabútor az első televízióval pont olyan, mint a dédi nappalija. A házilag készült babakonyhában gondos, szerető kezek még a villanyt is beszerelték, apró mosogató fölött apró villanykörte világít. Faállatok, bábuk, Noé bárkája, térképdominó, kacsalábon forgó kastély, aprólékosan kifaragott mozdonyok várják itt a betérőket, a múzeum előcsarnokában pedig új, kortárs iparművészek által készített, hagyományos és modern fajátékok sorakoznak. 
Házilag faragott tárgyacskákat, fából készült játékokat ősidők óta készítenek az emberek. A fajátékkészítés „őshazájának” Európában a bajor erdők és környéke számít. Ezen a területen a játékgyártás, amiben hajdanán az egész család, így a gyerekek is részt vettek, kiegészítő jövedelmet teremtett a lakosság számára. A 17-18. századi vásárokon már nagyban folyt a játékkereskedelem, kelendő árunak számítottak a kézművesek esztergályozott babái, csörgői, diótörői, állatfigurái. A 19. században jelent meg a piacokon a nagy újítás, a mozgatható fababa, a „fa Kató”. Nálunk különösen kedvelt volt még a huszár, a sípoló lovacska, a vesszőparipa. Ezekből az olcsó vásárfiákból csak kevés maradt fenn az egyedi megrendelésre készült játékokat is nagyrészt csak leírásokból ismerjük. 
A 20. századra megnövekedett az igény az ipari úton előállított játékok iránt, megjelentek az állandó játékkereskedések. A század második felétől az olcsó műanyag áruk kiszorították a fajátékokat a gyerekszobákból. Mindössze 8-10 éve, hogy a hazai játékpiacra elkezdtek visszaszivárogni a természetes anyagból, így elsősorban fából készült, jó minőségű, kreativitást fejlesztő játékok. Mostanra már-már elit divatnak számít újra a sörényes faló a gyerekszoba sarkában.