Hetek - VI. évfolyam, 7. szám, 2002. február 15

„Vallásüldözés van Magyarországon” - állítja a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ), arra a hírre reagálva, hogy a Szocialista Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (SZESZ) bejelentette: személyesen - miselátogatással - fogják ellenőrizni a prédikációk politikai tartalmát. A leginkább érintett katolikus egyház továbbra is a hallgatást választja a nyílt párbeszéd helyett.

Kalmár Szilárd, a SZESZ elnöke elmondta lapunknak, hogy az ötlet apropóját Horn Gyula Püspöki Karhoz intézett levele szolgáltatta, melyre a katolikus egyház részéről semmilyen reakció nem érkezett. „Úgy gondoltuk, plasztikus volna, ha egy kicsit összefognánk azokat az információkat, amelyek azt támasztják alá, hogy igenis a papok nagyon keményen politizálnak a szószékről” - mondja a szövetség elnöke. Mivel több tucatnyi bejelentés érkezett az MSZP-hez és hozzájuk is, miszerint sok hívő azért nem érzi jól magát a misén, mert jobboldali propagandát kell hallgatnia a szentbeszéd helyett, úgy döntöttek, hogy - elsősorban aktív miselátogató katolikus tagjaik - felkeresik ezeket a templomokat, és ha elhangzik politikai tartalmú vagy a politikai semlegességet megsértő kijelentés, akkor azt papírra vetik és a rendszerezés után a nyilvánosságnak szánt kiadványban foglalják össze. A temérdek telefonos kérés és a Magyar Nemzetben megjelent ombudsmani vélemény - mely szerint adatvédelmi aggályokat vet fel politikai vélemények rögzítése - hatására a SZESZ úgy döntött, hogy az adatvédelmi biztos tevékenységükkel kapcsolatos hivatalos állásfoglalásáig szüneteltetik a rendszerezést, másrészt törvényi akadály híján az összegyűjtött adatokat a Katolikus Püspöki karhoz juttatják el, hátha ennek hatására európai módon lehet rendezni a „szószéki politizálás” kérdését az egyház vezetőivel.
Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos szerint egy istentiszteletről készült feljegyzések onnantól minősülnek adatkezelésnek, ha készül egy olyan adatbázis, amelyben szerepel, hogy hol ki mikor mit mondott, illetőleg a leszűrt véleményeket ezekhez a személyekhez kapcsolják. Az adatvédelmi törvény szerint a politikai vélemény különleges adatnak minősül, kezeléséhez az érintett írásbeli hozzájárulása szükséges. Ennél is érdekesebb kérdés azonban, hogy egy pap vagy lelkész közszereplőnek vagy magánszemélynek minősül a prédikációja közben, ugyanis ez határozza meg az elhangzottak és a beszélő jogi védelmének mértékét. Az ombudsman szerint a hatályos jogszabályok alapján nem válaszolható meg egyértelműen a kérdés, annyi bizonyos csupán, hogy az istentiszteleti közösség másfajta nyilvánosság, mint egy politikai gyűlés nagyközönsége.
Úgy tűnik, hogy Horn Gyula levele és a SZESZ „templomfigyelő” kezdeményezése nem csupán a jobboldal idegrendszerének főpróbája volt. Utóbbiban, noha az már több mint egyhetes volt, a kormány közeli Magyar Nemzet fedezte fel hirtelen a provokáció csíráit, és ezt már a katolikus egyház „alszervezetei” sem tűrhették szó nélkül.
A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége a „legsötétebb vallásüldözésnek” minősítette a tervet. Nem tudni, hogy a szervezet elnöke, Osztie Zoltán az inkvizícióra vagy a Rákosi-érára gondolt-e, de Kalmár Szilárd szerint annyi bizonyos, hogy egyfelől Osztie felszentelt katolikus papként nem tud külső szereplői minőségben, elfogultság nélkül nyilatkozni, másfelől ha valaki itt boszorkányüldözést él át, az éppen a SZESZ. Osztie egyébként - miután a Magyar Nemzetnek is kifejtette véleményét - lapunkat sem hagyta kétségek között afelől, hogy ő az egyenlőség barátja, midőn kijelentette: „A Heteknek én nem nyilatkozom.”
A Jobboldali Ifjúsági Közösség (JOBBIK) a SZESZ akciójának hatására nyílt levélben fogalmazta meg álláspontját. Vona Gábor a szervezet elnökségi tagja elmondta a Heteknek: felháborítónak tartja, hogy a híveknek és a Mindenhatónak a mise során megvalósuló bensőséges találkozását választási kampány céljából megfigyelők zavarják meg. Ugyanakkor hiszik, hogy „Isten útjai kifürkészhetetlenek”, és nagyon remélik, hogy „a templomban elhangzottak és tapasztaltak a SZESZ tagjai számára is hasznosak, és életüket pozitív irányba fordítók lesznek”. Vonának - elmondása szerint - nincs olyan tapasztalata, hogy a papok politikai témákat érintenének a szószékről, csak arról tud, hogy „Isten Igéjét hirdetik a lelkészek, és ha ez éppen egybe esik az aktuális közéleti kérdésekkel, akkor azt lehet akár politizálásként is értékelni”. Szerinte azonban nem kellene ezeket a szent pillanatokat lealacsonyítani a napi politika szintjére.
Donáth László evangélikus lelkész, szocialista országgyűlési képviselő szerint a vallás szenvedélyekhez, indulatokhoz, érzelmekhez, irracionalitáshoz kapcsolódik, ezért hihetetlenül alkalmas arra, hogy emberek kihasználják tömeghisztéria vagy egyéni elmebaj kialakítására. Ő személy szerint azonban „nem kíván egy akolba kiköttetni azokkal, akik vallásüldözésről beszélnek”. Meggyőződése, hogy a nagyfelekezetek azon lehetőségét, amely az emberek elérhetőségét és megszólíthatóságát jelenti, a kormányzat szemrebbenés nélkül ki fogja használni a választási kampányban. „Azért adott olyan busás anyagi támogatást ezen egyházaknak az elmúlt négy esztendőben, hogy ha eljön az óra, és az most van, akkor benyújthassa a számlát” - állítja a politikus. A „misefigyelésről” úgy nyilatkozott, hogy nem tartja jó ötletnek, hogy bárki, függetlenül pártállásától vagy hitétől bárkit, aki más vallású vagy hitű, ellenőrizni akar.
„Aki szívesen támogatja Révész Máriuszt, a körzet Fidesz-MDF-jelöltjét, és nem tud más módot az ajánlószelvény eljuttatásához, behozhatja a plébániára” - áll az egyik kőbányai templom hírlevelében. Révész Máriusz lapunk megkeresésére elmondta: a felhívás tudta nélkül került bele a hírlevélbe. A politikus úgy sejti, a plébános így akarta meghálálni neki, hogy megszervezett egy csíksomlyói zarándoklatot a híveknek. „Az esetet a média habosította fel, hiszen semmi kivetnivaló nincs abban, ha a hívek a plébániára adhatják le ajánlószelvényeiket. Egyébként összesen három kopogtatócédula gyűlt ott össze nekem, hat pedig egy másik párt képviselőjelöltjének. Hangsúlyozom, hogy ez nem a templomban, hanem a plébánián történt, ami óriási különbség” - állítja a képviselő, aki szerint a szószékről történő politikai agitáció valóban elítélendő, de hogy mi nevezhető annak, azt nehéz meghatározni.
Gábor György vallástörténész szerint is vallásüldözés van Magyarországon, ám szerinte a nagyegyházak üldözik saját magukat. Úgy véli: az egyháznak 2002-ben végre tudomásul kellene vennie, hogy a konstantini korszaknak vége. Éppen ezért az egyháznak kellene kikérnie magának, hogy bármilyen politikai irányvonal, tendencia mintegy ránehézkedjék - állítja Gábor -, hiszen ha ezt megengedi és föladva saját elveit, teológiai előfelvetéseit, önmagát riszálva kelleti magát, és valamilyen módon összefonódik a politikával, akkor saját nyakára kötötte a pórázt, és értékrendje, autonomitása ettől kezdve függő helyzetbe kerül. Ahogyan a pártállami időszakban is megtette magával az egyház, most ugyanezt újra megteszi más politikai irányzatnak kötelezve el magát. A modernitás jegyében az egyház természetesen szólhat a politikáról, például felszólíthatja a híveit, hogy menjenek el választani - ami egyébként nem lelkiismereti kérdés -, de egyéb jelzést nem adhat, mert az már nem az ő feladata, hanem a pártoké. Ugyanakkor a leghatározottabban kellene fellépnie például minden szélsőséges politikai nézettel szemben, hiszen az ilyenek éppen a keresztény értékrenddel szemben fogalmazódnak meg, és a rebarbarizációt siettetik Magyarországon. Ehelyett például ha egy nemes cél érdekében is, de hirdetéseket ad föl a Pannon rádióban, akkor annak ebben a formában már üzenet értéke van.
A vallástörténésznek úgy tűnik, mintha az egyház nem találná a helyét a rendszerváltás utáni új demokráciában, és sokszor olyan területekre téved, ahol amúgy semmi dolga nem lenne. Példaként említette a sokak által vitatott Nastase-Orbán-paktumot, ahol az egyház a leghatározottabban foglalt állást, ugyanakkor mind saját értelmiségieinek levele, mind a szocialisták kezdeményezése kapcsán hallgatott. E hallgatás mögött Gábor szerint sanda politikai érdekek húzódnak meg.

Hirtelen támadt aggodalom

Péterfi Attila valami olyat tud, amit eddig rajta kívül széles e hazában úgy tűnik eddig senki még csak nem is sejtett. Az adatvédelmi biztos ugyanis kijelentette, hogy csak a papok, prédikátorok engedélyével lehet válogatásokat, gyűjteményeket készíteni az igehirdetéseikből. 1999 nyarán parlamenti képviselők, főszerkesztők és rendőrségi, valamint ügyészségi vezetők asztalán landolt varázsütésre egy több órás kazetta, amely a Hit Gyülekezete vezetőjének igehirdetéseiből tizenöt év alatt - részben lopott kazettákból összevágott és törvénytelen eszközökkel készített - tendenciózus válogatást tartalmazott.
A botrányosnak gondolt anyagból a TV2 és a kincstári tévé többször mutatott be részleteket, amelyekkel a Németh Sándor vezető lelkész elleni ügyészségi, rendőrségi fellépést igyekeztek alátámasztani és megsürgetni. Amikor az érintett egyház szóvivője az egyik esti hírműsorban számonkérte a TV2 szerkesztőit az illegálisan gyűjtött felvételek eredete és bemutatása miatt, a műsorvezető magabiztosan közölhette, hogy „nem a kazetta előtörténete érdekel”. Széles e hazában nem akadt sem alkotmányjogász, sem adatvédelmi biztos, aki elmondta volna, hogy uraim, törvénytelen az egész összeállítás, nemhogy annak főműsoridőben való bemutatása. Amikor pedig a gyülekezet a rendőrséghez fordult a kazetták ellopása miatt, akkor a hatóság viharos gyorsasággal, minden érdemi vizsgálat nélkül utasította el a nyomozást. Az ominózus kazetta még az elmúlt hetekben is újra felbukkant, miután egy újságíró a bíróság előtt ezzel igyekezett mentegetni a Hit Gyülekezete vezetője ellen tett alpári fenyegetőzéseit.
Az ifjúszocialisták még csak az ötletig jutottak el, Péterfi Attila máris a törvény szigorával fenyegeti a notesszel felszerelkező miselátogatókat. Az adatvédelmi biztos akkor következetes, ha ezzel egy időben kimondja: a Hit Gyülekezetéről az illegális kazettákat készítők, és az azokat közzétevő kereskedelmi és köztévék, valamint újságok törvénysértést követtek el. Addig nincs miért letenni a tollat. - yp -

Gyulay új körlevele

Hajdú Sándor
A Szeged-csanádi Egyházmegye területén 2002. február 3-án minden templomban felolvasták Gyulay Endre püspök üzenetét, amely a kopogtatócédulák begyűjtésének megkezdésére hívja fel a figyelmet. A főpásztor levelében régi és új tapasztalatok alapján figyelmeztette a híveket, hogy helyesen tudják megválasztani az alkalmas személyeket. Olyan területeken összegezte az egyház kétezer éves tanításait, mint például az élet, család, egyenlőség, szociális igazságosság, Egyesült Európa és a szolidaritás. Az élettel és családdal kapcsolatban például kiemelte az abortuszellenességet, a házasság méltóságát és elsőbbrendűségét az együttélések egyéb formáival szemben. Felhívta a figyelmet, hogy fontos a határozott szembeszegülés a korrupcióval, minden törvénytelenséggel, bűnözéssel az ország törvényeinek és eszméinek tiszteletben tartására. A levél kifejti az Egyesült Európa kérdéskörében: a kormány tegyen meg mindent az Európához való csatlakozás érdekében, de ne adja fel saját országának kultúráját, történelmi és erkölcsi örökségét. Végül felszólítja a híveket, hogy olyan vezetőket, törvényhozókat kell megválasztaniuk, akik az Evangéliumból következő igazságosságot maguk is gyakorolják, önzetlenek, a közért dolgoznak, az emberi méltóságot tiszteletben tartják. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a jelöltek a vallás szabad gyakorlásának hívei legyenek, és ezt biztosítsák, és mindezt ne csak szavukkal mondogassák, ígérgessék, hanem eddigi életük is bizonyíték legyen, hogy így élnek. Végül a választás napjára utalva mindnyájan adják le a voksukat, de átgondoltan és felelősséggel tegyék ezt.
Békéscsabán felettébb furcsa helyzet alakult ki a levél felolvasása nyomán, mivel a konzervatív oldal képviselői közül szinte senki nem vesz részt a miséken. Ellenben az SZDSZ országgyűlési képviselőjelöltje, Velkey Gábor gyermekkora óta gyakorló katolikus, családjával egyetemben a szószékkel szemben ülve hallgatta a püspök intelmeit. Szintén rendszeresen jelen van, így most is ott volt a város polgármestere, aki szintén az SZDSZ színeiben politizál immár 12 éve. A püspöki levél alapján félreérthető helyzet alakult ki, mivel úgy tűnt, hogy Gyulay Endre az SZDSZ jelöltjének támogatására szólította fel a híveket.