Munkatársunktól
A választók köszönettel adóznának

Nagy vihart kavart a szocialisták pénzügyminiszter-jelöltjének, László Csabának bemutatkozója. A program ugyanis a már-már kötelező elemeken (gazdasági növekedés, mielőbbi EU-csatlakozás) kívül két újdonságnak számító bejelentést is tartalmaz. Nevezetesen: az MSZP politikailag semlegessé tenné az adóhivatalt, és alkotmányos keretek közé szorítaná az APEH nyomozati jogkörét. A reakció nem maradt el: Rogán Antal fideszes frakcióvezető-helyettes kijelentette, hogy az MSZP bűnözők pártja, mert amnesztiát ígér a bűnözőknek, és megszüntetné azt a szervezetet, amely sikeresen üldözi az adócsalókat. Gál Zoltán kampányszóvivő szerint az MSZP azért szüntetné meg az adórendőrséget, mert az adóhatóság nem lehet a félelem eszköze.

Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölt elsők között pénzügyminiszterét mutatta be a nyilvánosság előtt. A harminckilenc éves jelölt, László Csaba közgazdász számára nem ismeretlenek a Pénzügyminisztérium falai. Már Medgyessy Péter pénzügyminisztersége alatt helyettes államtitkár volt, Járai Zsigmond idejében pedig közigazgatási államtitkár. 1999-ben távozott a tárcától, és a Kereskedelmi- és Hitelbank Rt. vezérigazgató-helyettese lett. Erről a tisztségéről várhatóan február közepén lemond. László bemutatkozásakor elmondta, hogy megvalósíthatónak tartja a szocialisták gazdasági programját, amely az életszínvonal emelését helyezi előtérbe. Évi öt-hat százalékos gazdasági növekedés, és a mihamarabbi EU-csatlakozás a cél. László Csaba ismertette az MSZP adópolitikáját, mely szerint adómentes lenne a minimálbér, csökkentenék a közterheket, valamint megszűnne a vállalkozók egészségügyi hozzájárulása. Kiemelt cél még az infláció öt százalék alá szorítása, a tőzsde fejlesztése, kis- és közepes vállalatok támogatása és a külföldi működő tőke további ösztönzése is. A pénzügyminiszter-jelölt hangsúlyozta, hogy nem lesz szükség megszorító intézkedések bevezetésére. 

Az MSZP ellenfelei László Csaba azon ígéretét támadják leginkább, miszerint politikailag semlegessé tenné az adóhatóságot. Gál kifejtette: „Alapvető fontosságú, hogy az adóhivatal ne lehessen a politikai megfélemlítés eszköze. Az APEH átpolitizáltságára utaló jelek közül több, a közvéleményt irritáló esetet megemlített, amilyen például Kaya Ibrahim, Joszip Tot, Schlecht Csaba ügye, másrészt olyan történetekre utalt, amelyekben vállalkozóknál, magánembernél, miután bizonyos politikai tevékenységbe kezdtek, megjelent a hivatal képviselője.” A szóvivő kifejtette, hogy nincs konkrét listájuk az érintettekről. Nehézséget jelent az is, hogy ezt a mögöttes szándékot elég nehéz bizonyítani. Szemléletes példának tartja azonban Kende Péter esetét, akinél miután megjelent A Viktor című könyve, rögtön felbukkant az adóhatóság. Ugyanígy kétes értékűnek tartja Gál az APEH-nek, és különösen szóvivőjének szerepét a „vecsési számlagyár” néven elhíresült botrányban. Történt ugyanis, hogy az MSZP egyik tagja többmilliós értékben fiktív számlákat állított ki, amit az APEH szóvivője úgy állított be, mintha az egész MSZP érintett lenne.
Az MSZP-nek nem csupán az APEH depolitizálása az egyetlen terve, hiszen programjukban szerepel az adórendőrség helyzetének alkotmányos keretek közé hozása is. „A Fidesz ugyanis nem az Alkotmányban előírt kétharmados többséggel fogadta el az adóhatóság nyomozati jogköréről szóló törvényt, hanem feles törvényként vitte át az Országgyűlésen. Erre a mulasztásra az Alkotmánybíróság még 1999-ben felhívta a figyelmet, de mindeddig nem rendezték a problémát. Ezt kívánjuk orvosolni azzal, hogy visszaállítjuk az alkotmányos helyzetet, ami esetleg jelentheti azt is, hogy ha az Országgyűlés az előírt többséggel nem fogadja el az APEH nyomozati hatáskörét, akkor az adóbűncselekmények üldözése visszakerül a rendőrség hatáskörébe. Azt szeretnénk elérni - szögezte le Gál -, hogy az APEH adózóbarát szolgáltató szervezetté alakuljon át.”