Az idegenforgalomban már sok évtizede főszerepet játszó német turisták, a 21. században Európa ezeddig kevésbé ismert régióiba is elmerészkednek. Keleti szomszédainknál tavaly alig tizedannyi német vendéget regisztráltak, mint Magyarországon. A Romániát a 60-as évek óta programján tartó Neckermann-Reisen és kisebb utazási irodák vezetői mégis derűlátóak. 2000-ben mintegy negyedmillió, tavaly pedig már 300 ezer vendéget regisztráltak Németországból. Idén újabb lökést adhat a német-román idegenforgalmi kapcsolatoknak, hogy az EU-tagállamokból érkezőknek nem kell vízum - de a románoknak sem Németországba! Az erdélyi „Drakula-romantikán” kívül elsősorban a festői várak, tájak érdeklik a délkeleti autós-buszos turistákat.

A bolgár idegenforgalom már pár lépéssel a román előtt jár: 2000-ben 263 ezer, a múlt esztendőben pedig közel 400 ezer „kispénzű” német kereste fel II. Simeon ex-cár „birodalmát”. A szállodák 95 százalékát már privatizálták, és az újabb, nyugati igényeknek megfelelő hotelek is gombamód szaporodnak a 8,2 millió lakosú, kellemes éghajlatú köztársaságban.
A horvát turizmus a háborúkkal tűzdelt 90-es évek visszaesése után ismét prosperál: 2001-ben már az egymilliót is átlépte a szövetségi köztársaságból érkezett vendégek száma, és idén az 1,5 milliós cél sem elérhetetlen. Gyönyörű tengerpart, napsütéses klíma, nívós, megfizethető szolgáltatások, javuló közbiztonság, barátságos, nyelveket beszélő emberek: így foglalják össze a germán idegenforgalmi szakemberek Horvátország „titkát”. A receptet Szlovéniának nem, de Kis-Jugoszláviának még tanulnia kell a régióban. A majd’ 300 kilométeres, tiszta vizű Adria-partszakaszra már májusban várják az első külhoni „fecskéket”. A térségben a márkát felváltó euró főpróbája már javában tart. (Mogyorósi Géza, Berlin)