Az idén lassuló gazdasági növekedéssel számol a GKI Gazdaságkutató Rt. A világgazdasági dekonjunktúra hatására az eddigi dinamikus 4-5 százalékos GDP-növekedés az idén 3,5 százalékra mérséklődik. Hegedűs Miklós ügyvezető igazgató egy fórumon kifejtette: a kedvezőtlen külső feltételek hatását nem tudta ellensúlyozni a lakossági fogyasztás, hanem már tavaly is csökkent a gazdaság teljesítménye, hiszen 3,8 százalékos volt a GDP növekedése. A kutató szerint ebben közrejátszott még a forint árfolyamának erősödése is, amely negatívan befolyásolta az exportra termelő vállalatok jövedelmezőségét. De a minimálbér-emelés is terhet rótt a kis- és közepes vállalatokra.
Hegedűs ellentmondóan látja a kormány gazdaságot érintő politikáját: amíg a Széchenyi terven keresztül támogatásban részesíti a vállalkozókat, addig a többi intézkedéssel, mint például a minimálbér-emeléssel, komoly kiadásokra kényszeríti őket.
A GKI 6,5 százalékos inflációval számol 2002-ben. Járai Zsigmond jegybankelnök a Gazdasági Bizottság előtt optimistább hangot ütött meg: szerinte 5-5,5 százalékos pénzromlás a valószínű az idén. Egy felmérés szerint azonban a vállalatok többsége nem hisz a kincstári optimizmusnak: 6-9 százalékos inflációt várnak ebben az évben.
Járai úgy látja, hogy 2004-2005-re 2-3 százalékra zsugorodik az infláció, s ez az Európai Monetáris és Gazdasági Unióhoz (EMU) való csatlakozás szempontjából kulcskérdés. A jegybank úgy véli, hogy 2006-ban sikeresen tudunk majd csatlakozni az euróövezethez, s így öt év múlva a január 1-jétől megszűnő tizenkét valutához hasonlóan a forintot is felváltaná az euró. Járai több előnyt is lát a csatlakozásban: mint mondta a GDP évente 0,5-1 százalékkal nőhet, valamint nagyobb lehet az eurózónába irányuló export teljesítménye.