Szlazsánszky Ferenc
Vidéken dől el a választás
mondja Závecz Tibor, a Szonda Ipsos kutatási igazgatója

- Hogy áll a pártok versenye Budapest-vidék, illetve városok-falvak tagolásban?
- Budapesten a baloldali liberális tömb vezet, ezen belül az MSZP-nek nagyobb a támogatottsága, mint a Fidesz-MDF-listának önmagában. A legutolsó három felmérés összevont adatai alapján az összes megkérdezett között 30 százalék körüli az MSZP támogatottsága, míg a Fidesz-MDF-listáé 25. Az SZDSZ 6-7 százalék körül áll, a MIÉP 3 százalékon. Ha két tömböt alkotunk, egyértelmű, hogy Budapesten az ellenzék lényegesen jobb pozíciót tölt be, mint a kormányoldal. 

A vidéki városokban döntetlen az állás: 25 százalékos a Fidesz-MDF támogatottsága, 25 százalékos az MSZP-é, 3 az SZDSZ-é, és 3 a MIÉP-é. A falvakban viszont a jobboldal áll jobban: a Fidesz-MDF támogatottsága most is 25 százalék a teljes népességen belül, az MSZP-é csak 20. Az SZDSZ gyakorlatilag nincs jelen, a MIÉP a legutolsó három hónap adatai szerint 3 százalékon áll. Összegezve tehát: a településszerkezet szerint a Fidesz-MDF támogatottsága elég kiegyensúlyozott, mind a három adata 25 százalék. Az MSZP és az SZDSZ az urbánusabb világban jobb pozíciókat tölt be, a vidéki társadalomban gyengébbet. 
- Az elmúlt négy évben többször is változott a két nagy párt sorrendje országos szinten, Budapesten viszont mindig a jelenlegi ellenzék állt jobban. Ez azt jelenti, hogy a vidéki szavazókon múlik a választás kimenetele? 
- Budapest valóban stabilan ellenzéki, így vidéken fog sok minden eldőlni: egyrészt sokkal több a szavazó vidéken, mint a fővárosban, sokkal több az egyéni választókerület is, tehát több mandátumot lehet szerezni. Másrészt a mérések arra utalnak, hogy a vidéki lakosság az, amely pártválasztásában bizonytalanabbnak látszik, így a hátralévő időben még megváltoztathatja jelenlegi véleményét. 
- Mi lehet az oka a kormánypártok nagyobb támogatottságának a falvakban? 
- A kormánypárt jó szereplésében az erőteljes kommunikációnak van hatása: a tömegmédia, a tévék - különösen a közszolgálati csatorna - által sugárzott információk folyamatosan a kormányzat sikereit mutatják. A kritikus dolgokat Budapesten érzékelik előbb az emberek, utána a városokban, és csak ezután a falvakban. Ez a „vízfejország” a magyar társadalmi fejlődés sajátossága. A szocialisták gyengébb szereplésének pedig az lehet az oka, hogy nem tudták megfelelő személyiségekkel szimbolizálni az agrárius terveiket: van üzenetük, de nem találták meg ennek a rétegnek a kulcsfiguráját. 
- A kormányoldalon ki a „vidék kulcsfigurája”?
- Orbán Viktor. Ő a nép fia, aki faluról származik, és nagyon magas pozícióba jutott, az elsők között is első lett: ennek van szimbolikus értéke. És ehhez nem kell feltétlenül mezőgazdasági szakértőnek lennie. 
- Véleménye szerint mire figyelnek a vidéki emberek a választásokon: az elért eredményekre vagy a korábbi ígéretekre? 
- A jelenlegi helyzetüket hasonlítják össze a korábbival. Ráadásul egy faluban a vonatkoztatási keret sokkal korlátozottabb. Budapesten például az ember sokkal könnyebben érzékeli, hogy vannak nagyon gazdag és vannak nagyon szegény emberek, gondoljon csak arra, hogy az aluljárókban hajléktalanok fekszenek, de néhány perc autózással a Rózsadombon vagyunk. És ez elégedetlenséget szül. A falusi ember nem érzi a saját mikrovilágában ezeket a kiáltó különbségeket. Nyilván minden faluban van gazdag ember is, de az közülük való, tudják róla, hogy megküzdött azért, hogy boltot nyisson vagy mezőgazdasági vállalkozásba kezdjen, tehát nem sajnálják tőle, nem fáj nekik. Emellett pedig tagadhatatlan, hogy csökken az infláció, a reálbérek viszont nem csökkennek, javulnak a kilátások, és az EU sincs olyan messze. A falusi lakosság nagyobb része tehát azt mondja, hogy az anyagi helyzete nem romlott, sőt esetleg javult: a többségnek alapvetően pozitív a véleménye a korábbi helyzetéhez képest. 
- Ezek szerint a kormányprogram vagy a választási ígéretek nem számítanak? 
- A kormány ígéreteit nem tudják számon kérni, mert nagyrészt nem is emlékeznek rá, vagy nem tudják pontosan, mit jelent a 4 százalékos gazdasági növekedés az ígért 7-hez képest, nem tudják ellenőrizni az autópálya-építések körüli botrányokat. A saját életükben viszont nem tapasztalnak olyan hátrányos megkülönböztetéseket, amelyek eltántorítanák őket.
- Rogán Antal óta tudjuk, hogy a közvélemény-kutatásokban nem a pillanatnyi állás a legfontosabb, hanem a tendencia. Hogy alakul a verseny ebből a szempontból?
- Két és fél, három évvel ezelőtt kényes egyensúlyi helyzet állt be a két politikai tömb, és főképp a Fidesz és az MSZP között. Az elmúlt év őszén a Fidesz az MDF-lista magához csatolásával, az MDF szavazóinak megszerzésével elindult fölfelé, decemberben meg is előzte az MSZP-t. Ez volt az ősz trendje, és ennek következtében nagyon megnőtt a Fidesz győzelmi várakozásainak aránya: három hónap alatt 28-ról 40 százalékra emelkedett azok aránya, akik azt mondták, hogy a Fidesz fog győzni. De eközben hibákat is vétett a Fidesz. Az egyik a Medgyessy-ellenes támadás volt, amit túlfuttattak. Több lépést tettek annál, mint amit az emberek még elfogadtak volna, vagy ami meggyőzte volna őket arról, hogy Medgyessyvel tényleg valami baj van, tényleg egy rossz történetbe keveredett. A rendőrségi üggyé válás volt az a pont, ami után az emberek több mint 50 százaléka azt mondta, hogy ez egy választási manőver része, és nem egy konkrét ügy törvényes kezelése. Ez rossz húzás volt, megállította a Fideszt, és újra lehetőséget adott Medgyessynek. 
De az igazán nagy probléma a Nastase-féle egyezmény volt. A státustörvénynyel az emberek többsége egyetért, az Orbán-Nastase- egyezménnyel viszont egyáltalán nem. A többség a munkahely elvesztésétől való félelmet érzékel maga körül, nem tartja Magyarország érdekének a megállapodást, sőt már a Fidesz szavazótáborán belül is jelentkeznek ellentétek ezzel a lépéssel kapcsolatban. Az egyezmény az MSZP javára billentette el az egyensúlyi helyzetet. A mi adataink szerint csökkent a Fidesz népszerűsége, a konkurens közvélemény-kutatónál nőtt az MSZP-é. És egyelőre nem hatékony az Orbán-Nastase-egyezség negatív hatásait feledtetni szándékozó kormányzati elhárító tevékenység. 
- A MIÉP abból a szempontból érdekes, hogy magukat 15-20 százalékra taksálják, miközben minden közvélemény-kutató cégnél 3 százalékon állnak. Mi a különbség oka? 
- Politikai blöffnek tartom a 15-20 százalékot, semmi köze nincs semmilyen méréshez. Olyan időközi önkormányzati választásokra hivatkoznak tényként, melyeken néhány százan vettek részt. A parlamenti választás nem ilyen lesz. 
A MIÉP az előző választásokon 249 ezer szavazatot kapott. Ha megint ennyien szavaznának a MIÉP-re, akkor 66 százalékos részvételi aránynál feltehetően nem tudna bejutni a parlamentbe, 50 százalék alatti részvételnél viszont jó aránnyal kerülne be. 
- Hány százalékkal?
- Ez nagyon nehezen számolható, de nem gondolom, hogy 10 százalék fölötti eredménnyel. 
- Van esély rá, hogy a Fidesz a MIÉP-et is bedarálja, vagy elhódítja a szavazóbázisát?
- Már zajlik ez a folyamat, gondoljunk a Grespik-ügyre, vagy a Pannon Rádió jól időzített megbírságolására. A Fidesznek elemi érdeke, hogy a MIÉP nélkül is kormányképes legyen, és úgy látom, hogy a MIÉP szavazóinak sincs ellenére a Fidesz. A mérések szerint a MIÉP-szavazók több mint egynegyedének a Fidesz-MDF a másodlagos jelöltje, ezek elutasítása viszont rettenetesen alacsony. 
- Vagyis érdemes próbálkoznia a Fidesznek.
- Igen, van esélye, de az is igaz, hogy a MIÉP szavazótábora nagyon elszánt, és kiáll Csurka mellett. Sok minden függ attól, hogy mennyire lesz kiélezett a verseny az utolsó pillanatban. El tudom képzelni, hogy ha az MSZP vezet, és a legyőzésének egyetlen módja az, hogy a MIÉP-szavazóknak is a Fidesz mellé kell állni, akkor politikai alkut kötnek. De ennek nagy ára lesz. 

---

Etess politikust!

Somorjai László

Az új technikai eszközök országgyűlési választásokban betöltött szerepéről folytattak vitát a Független Médiaközpontban. Előreláthatólag a 2006-os választásokra érik be az internet igazi jelentősége, jelenleg inkább a kísérletezés, az új „ketyerék” próbálgatása a jellemző. 

Az SZDSZ az interneten „körözteti” plakátpályázatának legjobbjait Grafika: SZAMIZDATA

Az aktív internetezők száma jelenleg a lakosságnak mintegy 10 százaléka. Az MSZP honlapját naponta négy-ötezren látogatják, „csúcsüzemben” pedig egy nap ötvenötezer látogatót számláltak - mondta Simon Gábor, az MSZP Országos Választmányának elnökhelyettese, aki ennek ellenére úgy látja, hogy az idei országgyűlési választási harcot túlnyomó részben a hagyományos médiumok segítségével fogják megvívni a pártok. A legnagyobb ellenzéki párt központi honlapja hírcsatornaként funkcionál, amelyet 
- mint mondta - egyszerre háromszázan szerkesztenek; vagyis ennyi embernek van hozzáférése, hogy bármikor új információkkal frissítse azt.
Csőzik László, az SZDSZ NetPártjának ügyvivője bejelentette: weboldalukon hamarosan egy maguk teremtette virtuális politikust - poligocsit - etethetnek az érdeklődők. A poligocsi „karrierje” megfelelő „ellátás, gondozás” esetén akár a miniszterelnöki székig is ívelhet. A párt kísérleti jelleggel egy szabad demokrata NetPártot is alapított, amelynek több mint ezerfős tagsága sokszor aktívabb kommunikációt folytat egymással a világhálón, mint egyes alapszervezetek „offline” tagjai. 
Az MDF elnökének online-referense, Kerekes Pál inkább a Fidesszel való együttműködéstől remél sikereket, Dávid Ibolya önálló honlapjának megjelenésekor azonban az első héten százhúszezer letöltéssel büszkélkedett. A Fidesz internetes szakembere az utolsó pillanatban lemondta a vitán való részvételt. Jelen volt viszont Zombor Ferenc, az Adatvédelmi Biztosi Iroda főosztályvezetője, aki a „politikai direkt marketing” telefonos változatát nem tartotta aggályosnak abban az esetben, ha a telefonkönyvekben megjelent információkat használják fel, hiszen - mint mondta - adataik kinyomtatása az előfizetők hozzájárulásával történt.