Apám, anyám, nővérem csak hamburgeren él, mindenki siet, nincs idő a normális étkezésre, ezért lelkiismereti okokból néha bekapunk egy-egy vitamintablettát. A reklámok azt sulykolják belénk, hogy étkezhetünk mégoly tudatosan is, a különféle táplálékkiegészítők - ásványianyag- és vitaminkészítmények - fogyasztása ezzel együtt is szükséges az egészséghez.

Táplálékpiramis. Miből mennyit?
A recept nélkül hozzáférhető, többnyire borsos árú táplálékkiegészítők egész skálája mellett a vassal, kalciummal, vitaminokkal stb. feldúsított élelmiszerek dömpingje szinte leszoktatja a fogyasztót arról, hogy természetes, jól összeválogatott táplálék révén juttassa szervezetébe az életfontosságú tápanyagokat. Arról már nem is beszélve, hogy a különféle készítmények önkényes fogyasztása olykor többet árt, mint használ. A töméntelen mennyiségű C-vitamin-, kalcium- vagy vastabletta szedése igencsak megterheli az emberi szervezetet, felborítva annak tápanyagegyensúlyát.
A természetes, tápanyagdús - és minél kevésbé feldolgozott - élelmiszerek (zöldség, gyümölcs, hús, tej, gabona) összetevői a mai napig ezerszer többet érnek mindenféle gyári vitaminnál, s jóval „szervezetbarátabbak” is. Például egy alma mikrotápanyag-tartalma sokkal gazdagabb és kedvezőbb összetételű egy tablettáénál: nincs mesterséges vivőanyag, azonban rengeteg olyan nyomelem, ásványi anyag, vitamin található benne egyszerre, ami a másikból hiányzik, s amit természetes formában bejuttatva sokkal jobban hasznosít a szervezetünk.
Szakemberek váltig állítják: ha valaki napjában négyszer-ötször (tehát nem kizárólag esténként!) étkezik, és kiegyensúlyozott, vegyes összetételű étrenden él, akkor táplálkozása ideális formában biztosítja a szervezet számára minőségileg és mennyiségileg szükséges tápanyagszükségletet. Így maximálisan elősegíthető a testi-lelki egészség, az ellenállóképesség megőrzése, és elkerülhető a hízás. Például a gyakori vashiányos állapot, amely többek közt fáradékonyságot, álmatagságot, koncentrációzavart, teljesítménycsökkenést, immungyengeséget, hajhullást, száraz bőrt, körömtöredezést stb. idézhet elő, szintén kivédhető lenne a tudatosan összeválogatott ételekkel. A vegyes táplálkozás ugyanis képes biztosítani a felnőttek számára szükséges napi vasmennyiség felvételét is. (A vas pótlása különösen a terhes és szoptató kismamák esetében indokolt.)
Táplálkozási szokásaink révén sokféle betegséget előidézhetünk, vagy éppen megelőzhetünk. Bár genetikailag az átlagnál hajlamosabbak lehetünk egyes nyavalyákra, de az, hogy valóban meg is betegszünk-e, nagymértékben függ táplálkozásunk milyenségétől - fejtette ki érdeklődésünkre dr. Zajkás Gábor, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet igazgatóhelyettese. Ha tudjuk, hogyan csökkenthető a rizikója egyes betegségeknek, akkor azok könnyen elkerülhetőkké válnak - ennek figyelembevételével dolgoznak ki a szakemberek különféle táplálkozási ajánlásokat konkrét problémákra lebontva.
Összességében elmondható: a kiegyensúlyozott táplálkozás alapelvei mindannyiunk számára érvényesek! A főbb tudnivalók az alábbiakban foglalhatók össze: étkezzünk változatosan, élvezzük a bőségesen fogyasztott zöldség- és főzelékfélék, valamint a gyümölcsök ízeit, éljünk a burgonya és a gabonafélék sokféle elkészítési lehetőségével, egészítsük ki étrendünket sovány húsokkal (csirkével, hallal), húskészítményekkel, sovány tejjel és tejtermékekkel, ne féljünk a mérsékelt tojásfogyasztástól. Kerüljük a zsírokat, lehetőleg zsiradék nélkül főzzük, süssük ételeinket. Takarékoskodjunk a cukorral és a sóval. (Sajnos vészesen növekszik a lakosság cukorfogyasztása.) Szeszes italt csak ritkán és kis mennyiségben, kávét mérsékelten fogyaszszunk. Étkezzünk többször és rendszeresen, naponta lehetőleg azonos időpontokban.