Felháborodással konstatálta a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) Dávid Ibolya igazságügy-miniszter azon öszszegző nyilatkozatát, amely szerint ebben a kormányzati ciklusban már nem kerül sor a közösség elleni izgatás bűncselekményének átgondolt újraszabályozására.
A miniszter a Népszabadság keddi számában megjelent írás szerint úgy nyilatkozott: a választások előtt már nem szigorítják a Büntető Törvénykönyv közösség elleni izgatást szabályozó fejezetét. „Az igazságügyi tárca javaslatára azonban egy szakmai grémium tanulmányozza, hogyan lehet egyértelműen és világosan meghatározni a gyűlöletkeltést, valamint a gyűlöletre uszítást anélkül, hogy korlátoznák a véleménynyilvánítás szabadságát” - írta a lap Dávid Ibolyára hivatkozva.
A Mazsihisz erre reagálva szerdán az MTI-vel közölte: elfogadhatatlan az a hivatkozás, amely szerint ebben a parlamenti ciklusban már nem maradt idő az új törvényi tényállások beiktatására. „Emlékezni kell arra, hogy Dávid Ibolya és környezete az elmúlt években folyamatosan és konzekvensen akadályozta a holokauszttagadás és a gyűlöletbeszéd büntethetőségének, a közösség elleni izgatás újraszabályozásának törvénybe iktatását” - írják. Álláspontjuk szerint „a gyakorlatban semmit nem tett az élet elvesztéséért járó kárpótlás megoldására, holott a harmincezres kárpótlás néven elhíresült törvényt az Alkotmánybíróság törvényellenesnek nyilvánította, és kötelezte a kormányt a törvényesség helyreállítására”.
„Az igazságügy-miniszter mulasztásának következménye az, hogy közszolgálati és magánrádiók folyamatosan és büntetlenül megsértik a vallásukat és életformájukat szabadon gyakorolni kívánó társadalmi rétegeket, olyan kiadványok kerülnek terjesztésre, amelyek létükben fenyegetik a magyar nemzet részét képező zsidóságot” - áll a közleményben.
Szándék már van
Ma is adottak a Mazsihisz közleményében említett jelenségek elleni fellépés törvényi feltételei - közölte Márki Zoltán bíró, az Igazságügyi Minisztérium (IM) főcsoportfőnöke.
A főcsoportfőnök emlékeztetett arra, hogy az igazságügy-miniszter többször kifejtette azt a véleményét, hogy a köznyugalmat veszélyeztető megnyilvánulásokkal szemben a büntetőjog eszközeinek használata is indokolt. Hozzátette: közismert, hogy tavaly október óta komoly előkészítő munkálatok folynak az IM,
a Legfőbb Ügyészség és a nemzeti etnikai és kisebbségi jogok országgyűlési biztosának együttműködésével a ma hatályos és alkotmányos rendelkezés módosítására.
„A miniszter erről is beszélt a Mazsihisz által hivatkozott nyilatkozatában, és egyértelművé tette, hogy további körültekintő egyeztetések szükségesek” - mondta Márki Zoltán. Emlékeztetőül azt is hozzátette, hogy minderről Dávid Ibolya az elmúlt hónapok során levélben is tájékoztatta a Mazsihisz vezetőit, és ezen levélben az is szerepelt, hogy nem a szándékok komolysága a kérdés, hanem a korrekt jogi út kialakítása. „Olyan jogi megoldás kell, amely mind a jog alkalmazója, mind keresője számára egyaránt megfelelő, megfelel alkotmányos rendünknek, és tiszteletben tartja a véleménynyilvánítás szabadságát” - tette hozzá.