Házibálnák Japánban

Egy japán cetkutató intézet létre akarja hozni a világ első bálnafarmját, ahol a tudományos kutatások elvégzése mellett szeretnék háziasítani az óriási vízi emlősöket. A környezetvédők ellenzik az ötletet, mivel attól félnek, hogy az Institute of Cetacean Research valójában bálnahúst és bálnazsírt akar majd előállítani a farmokon. 

A nemzetközi szabályozás csak abban az esetben engedélyezi a bálnahús értékesítését, ha az állatokat tudományos célokból ölték meg. Japán azonban már régóta megkerüli a tilalmat, és az intézetnek évenkénti bálnavadászatot engedélyeznek a Csendes-óceán déli részén - így hozzávetőlegesen 3,8 milliárd japán jen, azaz közel nyolcmilliárd forint bevételük származik a bálnahús értékesítéséből. „Még nagyon sok dolgot nem ismerünk a bálnákkal kapcsolatban, különös tekintettel a csukabálnákra, és így megfigyelhetjük azok táplálkozási és szaporodási szokásait - mondta Dr. Szeiji Osumi, az intézet igazgatója. - A technológiák fejlődésével olyan háziállatokká válhatnak, mint a tehenek és a birkák, és olyan technikákat alkalmazhatunk rajtuk, mint például a mesterséges megtermékenyítés.” 
A csukabálna a gazdaságilag legértékesebb cetfaj. Legfeljebb tíz méter hoszszúra nő meg, és rendkívül gyors úszó. Természetes körülmények között átlagosan ötven évig élne, de a vadászatnak köszönhetően szinte soha nem éri meg ezt az életkort. Érthető, hogy a japán kutatók ezt a bálnát szeretnék háziasítani, hiszen termeténél fogva könnyebben kezelhető, mint háromszor nagyobb társai. Egy bálnavédő szervezet szintén kétkedve fogadta azt a tervet, hogy egy farmon figyeljék meg az állatokat. Szerintük lehetetlen megérteni a bálnák viselkedését egy ilyen zárt környezetben. (Ananova - jövőnéző)