Hetek - VI. évfolyam, 4. szám, 2002. január 25

Igazi sikersztori, mondhatnánk némi cinizmussal. Vagy csupán arról van szó, hogy egyesek zseniális üzleti tehetséggel megáldva jó időben jó helyen voltak? Mindenesetre tény az, hogy a Fidesz-éra egyik sztárcsapata, a Vegyépszer Rt. pályája az utóbbi három évben ugyancsak meredeken ívelt felfelé, miközben a társaság milliárdos profitra tett szert. Sőt, újabban sportberuházásokba és a média világába is merészkedik. Ahhoz képest, hogy a cég 1999-ben még a csőd közelében tántorgott, szép eredmény, hogy a százmilliárdokban mérhető autópálya-építés terhe mellett több száz milliós labdarúgó-stadion építését is elvállalta, sőt egyes sajtóhírek szerint a TV2-re is szemet vetett.

A Vegyépszer Rt. páratlanul gyors felfutása példaértékű, amely szépen illeszkedik a Magyar Posta, a Defend Kft., a Happy End Kft., a Mahír Rt. sorába. Ezek számára rendkívüli éveket hozott az Orbán-kormány. Az álomszerű, zsíros állami megbízásoknak köszönhetően a fenti cégek nem mindennapi karriert futottak be, ha ugyan ezt a hagyományos fogalmainkkal egyáltalán karriernek lehet nevezni.
Igaz, hogy 1999-ben erről még álmodni sem mert a Vegyépszer menedzsmentje. Nagy Elek, a cég akkori elnök-vezérigazgatója a Cégbíróságra eljuttatott dokumentumok tanúsága szerint még így vélekedett erről az időszakról: „Rendkívül nehéz évet zárt a társaság 1999-ben. A likviditási problémák akuttá váltak.” S nem is javasolta a csekély, hetven milliós eredmény felosztását, mert ez a cég azonnali csődjéhez vezetett volna. A következő év is sanyarú sorsot vetített előre, amikor is több száz milliós tartozás miatt felszámolási eljárást indítottak a cég ellen. A mentőövet a Magyar Fejlesztési Bank Rt. (MFB) nyújtotta át a jobb sorsra érdemes vállalatnak. Még ebben az évben a Vegyépszer egymilliárd forint névértékű, ötéves futamidejű kötvényt bocsátott ki, amelyet az MFB jegyzett le. Ez ugyan kirántotta a céget az azonnali halál verméből, de ezzel a húzással gyakorlatilag teljes mértékben az állami pénzintézet ellenőrzése alá sorolta be. Az MFB jogkörébe tartozik tehát az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok kinevezése, és számos üzletkötéskor vétó joggal is bír a bank! Mindezek után azonban jöttek a megbízatások.
A Betonút-Vegyépszer duó 136,8 milliárd forint értékű állami megbízást kapott - pályáztatásmentesen, és ezenkívül további tizenhét milliárd forintnyi munkát, de már szabályos külsőségekkel, pályázati úton. Emlékezetes, mekkora közfelháborodást váltott ki ez az eljárás, mely szerint a kormány az állami pénzeket „pofira” osztogatja. Sem az ellenzék kitartó ostorozása, sem az Európai Unió rosszallása nem hatotta meg a kormány tisztelt képviselőit. Michael Lake, az EU budapesti képviselője csak megerősítette az EU országjelentésében már rögzített uniós álláspontot, amikor is az RTL Klubnak adott interjúban kijelentette: „Az Orbán-kormány inkább lemond a harminckét milliárd forintnyi uniós támogatásról, csakhogy »kedvenc« cégeivel építtethesse az autópályákat.”
Ez a kettős azóta az M3-as mellett megkapta az M7-es felújítási, az M9-es autóút, a tiszai és a dunai hidak megépítését is. A Vegyépszer részt vett még a Lurdy Ház, a Pólus Center és a WestEnd City Center építésében is. A magyar multi cég egyébként jelentős exporttevékenységet is folytat. Hagyományosnak mondható a tengizi, a kazahsztáni, az orosz kapcsolat, de Algériában, Németországban és Franciaországban is vannak érdekeltségei.
Az 1999 óta befolyt munkák mára gyümölcsöznek. Tímár Gyula vezérigazgató beszámolója szerint a társaság tavalyi nyolcvanöt milliárd forintos árbevételének mintegy 80 százaléka autópálya-építésből származik, és csak elenyésző részben, mintegy hatmilliárd erejéig a külföldi munkákból. A cég menedzsmentje szép eredményre, közel hárommilliárd forint adózás utáni nyereségre számít. A Vegyépszer Rt. aktív éveiben 1800 főre tornázta fel a foglalkoztatottainak számát, és közel 380 magyar kis- és középnagyságú céggel alakított ki beszállítói kapcsolatot.

Nagy Elek, aki 1998 és 2001 között elnök-vezérigazgatója volt a Vegyépszernek, ma az igazgatótanácsának elnöke, régmúltba nyúló jó kapcsolatokkal büszkélkedhet a mai kormányhoz közeli személyiségekkel. A kolozsvári gimnazista években osztálytársa volt Tőkés Lászlónak, Magyarországra költözése után Matolcsy Györggyel (jelenlegi gazdasági miniszterrel) szövődött baráti kapcsolata révén az Antall-kormány idején a Miniszterelnöki Hivatal főtanácsosa lett. Bethlen István MDF-es politikussal megalakította a Magyar Vállalkozói Kamarát, majd 1993 és 1995 között a Regioinvest Befektetési és Tanácsadó Rt. igazgatóságának tagja lett, ahol kollégája volt Vattay Antal, a jegybank MDF által delegált felügyelőbizottsági tagja, Boros Imre, tárca nélküli Phare-ügyekért felelős miniszter és Cséfalvy Zoltán, aki a gazdasági tárca helyettes államtitkára, egyben a Széchenyi terv egyik kidolgozója.