Szobota István, Sebestyén István
Horn levele nyílt

Az idei választások előtt is megnövekedni látszik a történelmi egyházak politikai szerepvállalása. Legalábbis erre utal Horn Gyula volt kormányfő a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának írott nyílt levelében. 

Horn Gyula. Fellebentette a fátylat Fotó: Reuters

„Eminenciás Uraim! Hosszú vívódás után döntöttem úgy, hogy nyílt levélben fordulok Önökhöz” - kezdődik a levél, amelyet Horn Gyula volt kormányfő írt a magyar katolikus püspököknek. Horn már levele elején kijelenti, hogy észrevételeihez az erkölcsi jogalapot két korábbi tettével teremtette meg: 1990-ben külügyminiszterként, a Vatikánnal együttműködve, a Németh-kormánnyal megalkotta a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló „történelmi jelentőségű” törvényt; továbbá 1997 júniusában miniszterelnökként a Vatikánban aláírta az Apostoli Szentszékkel kötött megállapodást, amely biztosította a katolikus egyház működésének néhány alapvető feltéte-lét. „Egyházuk papjai közül - folytatja Horn - mind többen cserélik fel a bűnbocsánat evangéliumát a választás evangéliumával. Még olyanok is akadnak, akik a gyóntatószéket a választási agitáció terepévé teszik. Híveiket a jelenlegi kormány pártjai jelöltjeinek támogatására szólítják fel, s gyalázzák az ellenzékieket.” Horn sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy - mint írja - „a jelenlegi kormány, visszaélve helyzetével, az egyházakat a politikai játéktér szereplőivé tette”.
A Katolikus Püspöki Kar az előző választási kampányban is segítőtársa volt a Fidesz - Magyar Polgári Pártnak. Emlékezetes, hogy a püspöki kar körlevele - melyben indirekt módon a jobboldali pártok felé terelte a hívőket - együtt „utazott” a Fidesz választási programjával. Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára egy korábbi, lapunknak adott nyilatkozatában elmondta, hogy ez a koo-perálás nem számított a hívek közvetlen befolyásolásának, ugyanis az egyház nem tehet arról, hogy körlevelét a Fidesz kampánycélokra használta. Veres jelezte, hogy a 2002-es választások előtt is várható egy hasonló körlevél kiadása. Horn nem sokkal a választások után maga is a papi agitációnak tulajdonította vereségét az egyik tévécsatornának adott interjújában.
A Magyar Keresztény Demokrata Szövetség sajtótájékoztatóján Varga László fideszes országgyűlési képviselő „szellemi terroristának” nevezte Horn Gyulát, és felszólította, hogy kérjen bocsánatot a katolikus egyház vezetőitől, és vonuljon ki a közéletből. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia viszont nem reagált nyilvánosan Horn levelére, és lapunknak sem kívánt nyilatkozni.
Wildmann János, az Egyházfórum című katolikus folyóirat főszerkesztője szerint két lehetőség létezik: vagy igaz, amit Horn Gyula a levelében ír, vagy nem. „Ha ilyen ügyek tényleg előfordultak, akkor az disznóság, ha pedig nem, akkor az egész tárgytalanná válik. Egy pap sem veheti magának a bátorságot, és nem lehet olyan szemtelen, hogy befolyásolni akarja a hívőket.” Wildmann úgy látja, hogy tilos az egyházi szertartásokat, intézményeket bármilyen jellegű politikai megnyilatkozásra felhasználni. Meggyőződése szerint azonban a püspökkari konferencia megfogalmazása mögött mindig konkrét politikai elképzelések állnak, ugyanakkor egy pap az abban foglaltakat nem konkretizálhatja híveinek, csupán bizonyos szempontokat emelhet ki belőle, mint például a magyarság vagy a kereszténység.
Hörcsik Richárd fideszes országgyűlési képviselő, református lelkész úgy véli, hogy egy pap maximum annyiban vehet részt a politikában, mint bármely másik magyar állampolgár: elmegy szavazni. A szószék ugyanis - Hör-csik szerint - nem kampányo-lásra való, ezért ha valaki a papi tekintélyét felhasználva képvisel vagy hangsúlyoz egy álláspontot, az visszaél a hivatalával. 
Horányi Özséb, a Magyar Pax Romana (MPR) katolikus értelmiségi szervezet elnöke úgy véli, hogy egy komoly tanulsága mindenképpen van az 1998-as körlevélnek, amelyet reményei szerint a katolikus egyház vezetői azóta levontak: nevezetesen az, hogy kiélezett belpolitikai helyzetben a legjobb szándékú nyilatkozataikat mások a saját szándékaik szerint használhatják ki, akár vissza is élhetnek velük. „Egy esetleges újabb körlevél megfogalmazása alkalmával a magyar társadalmat nyugodtan lehetne felnőttnek tekinteni” - vonja le a konklúziót Horányi.
Dékány András, az MSZP sajtószóvivője kérdésünkre rámutatott, hogy Horn Gyula nem a levegőbe beszélt, amikor konkrét eseteket említett, hanem „valóban sok visszajelzés érkezett és érkezik ma is az MSZP irodájába”. Ezeket a konkrét ügyekről szóló beszámolókat, feljegyzéseket - állítja Dékány - a volt kormányfő kész a püspöki kar rendelkezésére bocsátani, „amennyiben ezt a püspök urak igénylik”. Lapzártánkig azonban egyetlen erre vonatkozó kérés sem érkezett Horn Gyulához.