Az elmúlt héten harmincharmadik alkalommal rendezték meg a Budapesti Független Filmszemlét a valamikori Blue Box mozi helyén található Kultiplexben. A fesztivált a Magyar Független Film- és Video Szövetség (MAFSZ) tartotta, immár hagyományosan a februári hivatalos Filmszemle előtt. Közel negyven rövidfilmet láthatott a nagyérdemű, s tucatnyi műhely alkotóival ismerkedhetett.
Nyilván nem meglepő, hogy számos alkotás az amatőr filmesekre különösen jellemző szociális érzékenységről tanúskodott. A piaci szempontokat mellőző, figyelemfelkeltő célzattal készült, amolyan valóságfeltáró munkák egyike Pilló Ákos és Pethő Szabolcs Ilyen hülyeséget, ilyen marhaságot című alkotása. A címadó mondat egy hajléktalan szavajárása, a hányatott élettörténeteket felvillantó filmben - a műfajban talán sokaknak szokatlanul - igen jelentős szerep jut az operatőri munkának. A néző pedig csak reméli, hogy a huszonhét perces dokumentumfilm eljut az illetékes hivatalokba is.
Azért nem semmi a CHMTX-riport sem. Puzsér Norbert többedmagával egy anarchista csoportnak járt utána, amely a fent említett egri zenekarból jött létre. Nyilatkozik egy volt tag, aki fél a banda bosszújától, valamint Vogel, aki beszél a szervezet törekvéseiről. Az egyik vezér elmondja, miért van az internetes honlapjukon bombarecept, és miért van az oldal olyan keresőkulcsszavakkal ellátva, amelyeket gyerekek használnak. Ha elkészül a bomba, a családtagjait robbantja fel a készítő, és kész a káosz. Szerinte le kell rombolni a családokat, és akkor jön létre az egyén szabadsága. Egy másik tag az LSD-t hirdeti, mint a boldogság forrását. Célja, hogy a vízvezetékeken keresztül szintetikus LSD jusson el az emberekhez. Hamarosan lesznek laboratóriumok, ahol vegyészek és orvosok fogják készíteni az anyagot, mondván: minél több embernek fel kell nyitni a szemét. Nohát ebben segítenek a film készítői is. (Bárdos Róbert)