Hetek - VI. évfolyam, 3. szám, 2002. január 18

A BusinessWeek című rangos amerikai gazdasági lap múlt heti száma az elmúlt év huszonöt legkiemelkedőbb eredményeket elért menedzseréről közölt összeállítást. A tavaly is jól teljesítő húzóágazatok mellett azonban nem kis meglepetésre súlyos recesszióval küzdő iparágak vezetői is „feliratkoztak” a listára. Ezzel is bizonyítva, hogy a külső negatív adottságokat az emberi és vezetői rátermettség nemcsak ellensúlyozni, hanem egyenesen sikerbe fordítani is képes.

Tekintettel az elmúlt év egészére jellemző gazdasági pangásra, valamint az Amerikát ért terrortámadások kiváltotta további visszaesésre, nem volt könnyű éve a versenyszféra csúcsvezetőinek. A külső környezet először lassú, majd gyors - jellemzően negatív - változásaira kellett a cégeknek a piac és a tulajdonosok kettős szorításában adekvát válaszokat találniuk. Olyan vezetőt és szervezetet próbáló év volt a tavalyi, amelynek során mind a vezető maga, mind az általa eddig végzett munka vizsgázott.
Az elmúlt évi sikeres vezetők és eredményeik számbavétele a gazdasági siker működésének emberi oldaláról rendkívül sokat elárul. Rögtön az elején érdemes arra az érdekes jelenségre felfigyelni, hogy a kiemelkedő menedzserek között szép számmal olyan iparágak vezetői is megtalálhatók, amelyeket a gazdasági recesszió és a krízis szele erőteljesen elért.
A „huszonötök” között találjuk például Maurice R. Greenberget, az AIG Biztosítótársaság vezérét, akinek cége annak ellenére tudott például az év harmadik negyedévében mintegy 327 millió dolláros nyereséget realizálni, hogy a terrortámadások következtében a cég életének egyik legjelentősebb kártérítési kifizetésére került sor. Sőt, a biztosítótársaság töretlen fejlődése 2001-ben sem állt meg, árbevétele várhatóan tizenöt százalékkal lesz magasabb az előző évinél. További példaként lehetne említeni John Browne-t is, a British Petroleum (BP) vezérigazgatóját, aki 1995-ös kinevezése óta a közepes méretű és teljesítményű BP-t a világ második számú olajtársaságává fejlesztette. A több mint öt éve tartó sikersztori a tavalyi áresések következtében sem ért véget, az első kilenc hónap eredménye elérte a rekordnagyságú 10,97 milliárd dollárt.
A fenti példákból is látszik, hogy a gazdasági visszaesés külső, objektív adottságai ellenére a kiváló irányítási képességekkel megáldott vezetők - a válságmenedzsment tréningeken oktatott fogásain túl - szervezeteiket képesek a viharos események közepette is sikeresen vezetni. Ennek alighanem iskolapéldája lehet Richard S. Fuld Jr., a tavalyi csúcsvezetők egyik előkelő helyezettje, a Lehman Brothers Befektetési Bank elnök-vezérigazgatója. A New York-i terrortámadás során a cég egyik alkalmazottja meghalt, s a cég központja a robbanások során komoly sérüléseket szenvedett. Az érzékeny veszteségek hamarosan a cég negyedéves eredményeiben is megmutatkoztak. Ez azonban Mr. Fuldot és csapatát az elkeseredés helyett csak még nagyobb tettrekészségre ösztönözte. Fuld még azt a bátor fogadalmat is tette, hogy a válság ellenére egyetlen alkalmazottjától sem válik meg. A cég az évet várhatóan világpiaci részesedésének egyszázalékos növekedésével zárja.
A gazdasági sikerek emberi-vezetői oldalára hívja fel újfent a figyelmet egy kiváló női menedzser, Margaret C. Whitman példája is. Az általa vezetett internetes cég, az eBay Inc. ugyanis a dot com szektor általános megtorpanása és a háború okozta recesszió ellenére is szárnyal. Különösen akkor szembetűnő mindez, ha ehhez még azt is hozzávesszük, hogy Whitman aszszony semmilyen speciális technológiai tapasztalattal nem rendelkezik.
Az elmúlt év során az is jól látszott, hogy a tudatosan és jól felépített cégek sokkal ellenállóbbak a krízisekkel szemben, s fejlődési-növekedési képességüket a külső környezet negatívumai ellenére is meg tudják őrizni. Jó példa erre az amerikai Wal-Mart Stores áruházlánc, amelyet a kiskereskedelmet általánosan sújtó recesszió további magasságokba emelt. A versenytársak nehézségeiből és tétovázásaiból ügyesen hasznot húzva a cég az elmúlt évben tizenhárom százalékkal növelte árbevételét, s ezzel elérte a 218 milliárd dollárt. Nem csoda, hogy ezzel a teljesítményével H. Lee Scott Jr. vezérigazgató úr is feliratkozott a BusinessWeek dicsőségtáblájára.
Hasonló siker koronázta John D. Wren többéves szervezetépítési erőfeszítéseit az Omnicom Group, reklám- és marketingkommunikációs cégcsoport élén. A többszörös átszervezések és a szigorú pénzügyi ellenőrzés következtében a hirdetési piacot érintő általános visszaesés ellenére a cég az elmúlt évben is növekedési pályán maradt, s a nehézségek ellenére új akvizíciók révén árbevételeit is növelni tudta. Ezt azonban megelőzte az elnök-vezérigazgató 1997 óta tartó tudatos szervezeti építkezése, amelynek során a cég komplex reklám- és marketingkommunikációs tevékenységét egymástól szervezetileg különálló cégekbe szervezte ki.
Mind Scott, mind Wren példája azt bizonyítja, hogy az alapos, átgondolt munkát végző vezetőket nem hagyja cserben a szervezete. Az ilyen szervezetek gyorsan és rugalmasan tudnak túljutni a válságokon, s belső erőforrásaikat mozgósítva ezekből folyton megújult erővel tudnak kikerülni.
Az amerikai lap összeállításában a fentieken túl még két érdekes jelenséggel találkozhatunk. Az egyik egy japán vezető, aki az amerikaiak által kissé lenézett japán vezetési kultúra világából tudott felkapaszkodni a legjobb huszonöt közé, a másik a show business egy prominens egyénisége, aki mintegy tizenhat éves televíziós munkássága után képes volt annyira megújulni, hogy 2001-ben soha nem látott nézettségi magaslatokba emelkedett.
Fujio Mitarait, a Canon amerikai részlegének akkori vezetőjét 1989-ben nem volt egyszerű hazájába visszacsalogatni. „Japán túlságosan irracionális, én másképp gondolkodom az üzletről” - nyilatkozta annak idején. A hazaköltözést azonban feltehetőleg mégsem bánta meg, azóta - elsősorban az ő ténykedésének köszönhetően - már sok minden megváltozott a cégnél. 1995-ben történt vezérigazgatói kinevezését követően ugyanis olyan radikális „átszervezésbe” fogott, hogy az mind a cég menedzsereit, mind a konszenzuskereső japán üzleti élet egyéb prominenseit valósággal sokkolta. Nemes egyszerűséggel bezáratta a Canon hatalmas személyiszámítógép-divízióját, s ezen túlmenően még további négy másikat. „Számomra a profit az első” - szólt az indoklás, fittyet hányva ezzel hazája értékesítés- és piacirészesedés-központú üzleti kultúrájára. Az élet nem a kritikusait, hanem őt igazolta. A Canon nyomtató és fénymásoló üzletága valósággal szárnyal, s Mitarai bátor szembeszegülése a kissé megkövesedett, megújulásra képtelen üzleti kultúrával mára már követendő példává magasztosult.
Az erős lélekjelenlét és a megváltozott körülményekhez való gyors alkalmazkodás hozta meg a megújulást és a siker következő hullámát a show buisness amerikai „királynőjének”. A New York-i és a washingtoni terrortámadások sokkolták az amerikai népet, ám nem így Oprah Winfreyt, akinek sikeres talk show-ja, a The Oprah Winfrey Show napok alatt megújuláson ment át, s olyan témákat tűzött műsorára, mint a „Hogyan beszéljünk erről a gyerekeknek?”, „Vajon a háború az egyetlen válasz?”. Winfrey ténykedését a támadásokat követően úgy tűnik értékelte a közvélemény. Korábban is népszerű műsorának nézettsége ezzel fennállása tizenhatodik évében csak az Egyesült Államokban 26 millióra nőtt, s éves bevétele elérte a 300 millió dollárt. Hasonlóan csúcsokat döntöget a Winfrey által kiadott O, The Oprah Magazine eladott példányszáma is: a tavalyi 1,3 millió darabról az év végére kétmillióra nőtt.
A sikeres menedzserek elmúlt évi „tablóját” szemlélve könnyen megállapítható, hogy az üzleti-gazdasági szférában a 2001-es év nem a hullámlovasok éve volt. Sokkal inkább a negatív széljárás ellenében is előrehaladni képes, kipróbált, nehézsúlyú profiké. Olyanoké, akik a hosszú évek céltudatos munkája során megszerzett tapasztalataikat és sikereiket a külső nyomások és nehézségek közepette is meg tudták tartani és ki tudták aknázni. S ehhez, tegyük még hozzá, némi szerencséjük is volt.