Hetek - VI. évfolyam, 3. szám, 2002. január 18

„A legrosszabb következett be, amitol tartottunk, vagyis hogy a választások idején Magyarországon a beavatkozás politikája jellemzi majd a médiát. Bizonytalanság, megfélemlítés légkörében kell a sajtó munkatársainak dolgozniuk - értékelte lapunknak Aidan White, a Nemzetközi Újságíró Szövetség elnöke a választási kampány elso heteinek sajtóeseményeit. Miközben a magyar jobboldal azt állítja, hogy Magyarországról a nemzetközi sajtóban megjelent kritikus tudósítások hátterében az itt dolgozó külföldi tudósítók - a Financial Timestól a Frankfurter Allgeimeine Zeitungig - politikai elfogultsága áll, addig az egyik érintett szerint a probléma azokkal van, akik a kritikus tudósításokat veszélyeztetésnek tekintik.

Bolgár György musorvezeto. „Magyarországon még nincs diktatúra, csak éppen közeledik” Fotó: Somorjai L.

Az öncenzúra kedvezotlen közönségvisszhangja nyomán az RTL Klub vezetése mérlegeli, hogy viszszavonja a Heti Hetes kampányidoszakra szóló elhallgattatását. Bármi is lesz a végso álláspont, a hirtelen hozott döntés jelzi, hogy a szabad véleménynyilvánítás lehetosége éppen akkor szukül be, amikor legnagyobb szükség lenne rá. Így látja ezt a napokban a közszolgálati rádiótól viharos gyorsasággal eltávolított Bolgár György is, aki szerint mivel „nagyobb tömegeket meggyozni csak érvelo típusú musorral lehet, ha ezt megszüntetik a választások elott, könnyebb dolga van a kormánypropagandának”. Lapunknak adott interjújában a volt rádiós musorvezeto arról beszél többek között, hogyan hálózta be a félelem légköre a rendszerváltozás után tizenkét évvel újra a társadalmat. Az ellenzéki politikusok egyenesen új médiaháborúról beszélnek.

Az RTL Klub televízió a csatorna egyik legnézettebb musorának felfüggesztésével a „választások befolyásolásának látszatát” szerette volna elkerülni, azonban már maga a gesztus sokatmondó a közelgo választásokra nézve. A Heti Hetes az RTL csatorna több országban már bevált licence alapján jött létre - humoros, aktuális politikai kérdéseket felveto talkshow ismert szereplokkel -, máshol azonban nem gyakorlat a musor leállítása választások idején. Kereskedelmi csatorna egyébként sem szokott ilyen gesztusokat tenni a kormány felé. Ezzel párhuzamosan a rádióban is lekerült a musorról egy „beszélgetos” adás, a Bolgár György által vezetett, évek óta sikeresen muködo Beszéljük meg! - amely egyébként már megért egy betiltást, anno 1994. Farkasházy Tivadar, a márciustól felfüggesztésre ítélt Heti Hetes egyik állandó szereploje furcsállja a „befolyásolás” kitételt: „Mi nem befolyásolja a választásokat? Az is befolyásolja, hogy Orbán Viktor az elkövetkezo hónapban Európa valamennyi jelentos kormányfojével kezet ráz, vagy akár a Nemzeti Színház premierje vagy a Széchenyi-film bemutatója. Azt akarják számon kérni most, hogy minket sokan néznek - ha kevesen néznének, nem is lenne probléma? Ez úgy hangzik, akár a numerus clausus” - fogalmazott a humorista.
Csúcs László, az FKgP politikusa ellenben egyszeru üzletpolitikának tartja az RTL - szerinte minden külso nyomás nélkül - meghozott döntését: „Biztosan kiszámították, hogy milyen anyagi elonnyel jár az, ha a kampányidoszakban szüneteltetik a musort” - vélte Csúcs, aki ugyanakkor Bolgár György eltávolítását - amit a rádió vezetojeként 1994-ben o írt alá - most már túlkapásnak tartja. „Tízéves folyamatot öt-hatszázezres hallgatósággal megszakítani csak azért, mert esetleg idonként nem tudta úgy kordában tartani a betelefonálók véleményét, ahogy Kondor Katalin megkívánta, szerintem mindenképpen túlzás” - fejtette ki a Heteknek az FKgP politikusa.
Az ORRT független szakértoi szakmai szempontok alapján vizsgálták meg Bolgár György Beszéljük meg! címu musorát a Kossuth Rádión, és a választások szempontjából szintén vita tárgyát képezo A Hét hírmagazint a Magyar Televízióban. A vizsgált szempontok alapján A Hét „minden témát úgy igyekezett kidolgozni, hogy abból a kormányoldalra kedvezo, az ellenzéki oldalra kedvezotlen kép vetüljön”, „a külföldi vonatkozású hírekben a leggyakrabban érintett ország Izrael volt, mégpedig minden alkalommal kedvezotlen megvilágításban mutatta be”, valamint a tényszeruséggel kapcsolatban is érte kritika: „Több musoregységben is elofordult, hogy esetleg hosszabban is tárgyaltak olyan megállapításokat, kijelentéseket, amelyeknek tényszerusége erosen kétséges vagy vitatott.”
A musorváltozás tehát indokolt, vonhatja le a tanulságot az avatatlan olvasó. Csakhogy nem A Hét, hanem Bolgár György évek óta közkedvelt rádiós beszélgetése került le a musorról, amely a szakértoi vélemény alapján „a hazai társadalmi-politikai élet fontos eseményeit tárgyalta, a témaválasztás nem mutatott politikai prekoncepciót, a musorvezetoi szerepértelmezés megfelelt a kiegyensúlyozottság kritériumának”, „a musorfolyamban a kommunikátor részérol nem fogalmazódtak meg szélsoséges vélemények, illetve sérto megnyilvánulások”, mi több, a jelentés szerint a hallgatók részérol sem, és ha mégis, azt „a musorvezeto igyekezett ellensúlyozni”. A jelentésbol ugyanakkor kiderül, hogy a közszolgálati hírmusorban az ellenzékre nézve pozitívnak értékelheto mozzanatok 0, azaz nulla számban jelennek meg.
Sasvári Szilárd, az Országgyulés Kulturális és Sajtóbizottságának szakértoje a Fidesz-MPP részérol természetesnek tartja az ORTT-nek a szakértoi véleménnyel ellentétesen meghozott döntését. „Miért ne tehetné ezt meg az ORTT, ha a szakértoi véleményeket nem tartotta kelloképpen megalapozottnak?” Arra a kérdésre, hogy vajon miért éppen a kormánypártinak ítélt musorok mehetnek tovább, Sasvári azt ajánlotta, errol az ORTT-t kell megkérdezni, „ez teljes mértékben az ORTT kompetenciája”.
Lendvai Ildikó, az MSZP alelnöke ezzel szemben úgy ítéli meg: a kormány már nem egyszeruen médiapolitikát folytat, hanem egyenesen kampánypolitikát. „Azon változtatnak, amin nem kellene, és azon nem változtatnak, amin kellene” - foglalta össze Lendvai egy sajtótájékoztatón. A szocialista politikus hiányolja, hogy a kormány nem határolódik el az „ígéretektol”, amelyeket Lovas és Bayer a kormány nevében tettek a média tisztogatásával kapcsolatban. Kérdés persze, hogy nem késo-e az elhatárolódás a mostanra kialakult helyzetben, amikor a gyulöletbeszéd intézményes formában nyilvánulhat meg. („Cipot a cipoboltból, gyulöletbeszédet a Pannon Rádióból” - fogalmazott nemrégiben a gyulöletbeszédrol tartott fórumon Gero András történész.)
Lendvai Ildikó mindazonáltal számítana a civil szervezetek aktivitására a média-ügyben, a médiumok vezetoi ugyanis túlságosan is készségesen reagálnak az általa „színjátéknak” nevezett musorátvilágításokra.
Peto Iván, az SZDSZ ügyvivoje, az Országgyulés Kulturális és Sajtóbizottságának alelnöke úgy véli: „A magyarországi jobboldal a rendszerváltás óta frusztrált sajtóügyben.” Peto Iván kifejtette: ebben a kormányzati ciklusban a jobboldalnak a Mahir közbeiktatásával sikerült megszereznie és primitív propagandalappá silányítania a nagy hagyományokkal bíró Magyar Nemzetet, bekebelezték a Magyar Televíziót és a Rádiót, közvetett módon (az ORTT, valamint jogi és pénzügyi fenyegetések által) sakkban tartják a kereskedelmi TV2-t és az RTL-t. Peto Iván szerint a jobboldali sajtó két élharcosának, Bayernek és Lovasnak nincs oka panaszra, hiszen Bayer a közszolgálati Duna Televízió egyik vezetoje, Lovas pedig mind a Magyar Rádió, mind a Magyar Televízió munkatársa, és ott újságíró-iskolát muködtet. Peto hozzáfuzte: mindez a magyar demokrácia siralmas állapotát tükrözi.

(Bolgár Györggyel készült beszélgetés: )

Nemzetközi vizsgálat lesz

Aidan White, a Nemzetközi Újságíró Szövetség fotitkára az RTL csatorna több országban is jelentkezo talkshowjának, a magyar változatban Heti Hetes néven ismertté vált musorának elhallgattatását olyan nemkívánatos jelenségekhez sorolta, amelyek kétségessé teszik számára a közelgo választások minoségét. Az IFJ elnöke a Heteknek kifejtette: kellemetlen meglepetés számára, hogy egy kereskedelmi csatorna „saját elhatározásból” felfüggeszt egy musort a választásokra hivatkozva. „A legrosszabb következett be, amitol tartottunk, vagyis hogy a választások idején Magyarországon a beavatkozás politikája jellemzi majd a médiát. Bizonytalanság, megfélemlítés légkörében kell a sajtó munkatársainak dolgozniuk, ami öncenzúrára késztetheti oket, sot a következményektol tartva túl is teljesíthetik a politikai elvárásokat, ahogy az RTL Klub esetében is történt.”
Az IFJ elnöke, aki Budapesten újságírók elott már kifejezte aggodalmát a magyar média helyzetét illetoen, most is a mellett foglalt állást, hogy az uniós elvárásokat számon fogják kérni a magyar kormányon, különös tekintettel a választási idoszakra - többek között egy újabb nemzetközi konferencián, amelyre február közepén kerül majd sor Budapesten. „Egyértelmu jelek bizonyítják, hogy a magyar kormány kulturális és információs tekintetben alapveto uniós követelményeknek sem tesz eleget, és amíg ez nem változik, mi továbbra is kritikával fogjuk illetni és nemzetközi szinten felhívjuk a figyelmet a magyar média krízisére.” Aidan White hozzáfuzte, ebbol természetesen ki kellene vennie a részét a magyar újságíróknak és szerkesztoknek is. „A médiában dolgozóknak is felelosséget kell vállalniuk abban, hogy ez a gyakorlat nyilvánosságra kerüljön - ahelyett, hogy szolgai módon öncenzúrát gyakorolnak.”