Márer György , New York
Polgárjogok és biztonság

Az elmúlt néhány hét folyamán a Bush-kormány serény lépéseket tett, hogy kiszélesítse nemzetbiztonsági meghatalmazását és törvényfoganatosítási hatáskörét, mégpedig oly módon, hogy megkerülje mind a kongresszust, mind a bíróságokat. A végrehajtó hatalom közelmúltban kiadott rendelkezései engedélyezik a kormánynak hadbíróságok létrehozását terrorizmussal gyanúsított külföldiek ügyeinek tárgyalására, nem kevésbé lehetővé teszik a közelmúltban USA-ba érkezett, zömmel közel-keleti férfiak ezreinek kihallgatását, lelassítják a vízumkiadás folyamatát muszlim férfiak számára, valamint jóváhagyják egyes szövetségi őrizet alatt álló személyek és ügyvédeik között folyó beszélgetések lehallgatását.

A felsorolt intézkedések voltaképpen szükséges jogi fegyverek a terrorizmus ellen folytatott háborúban. „Külföldi terroristák, akik háborús bűncselekményeket követnek el az Egyesült Államok ellen, nem jogosultak, és érdemtelenek az amerikai alkotmány biztosította védelemre… Azt hiszem fontos annak megértése, hogy háborút viselünk” - mondotta John Ashcroft igazságügy-miniszter. A kormánynak szent meggyőződése, hogy a közvélemény az oldalán áll. Nézete szerint a sebes ügyvitel létfontosságú, és még egy háború idején ülésező kongresszus sem tud eléggé gyors ütemű intézkedéseket hozni ahhoz, hogy segítse a hatóságokat a terrorista fenyegetések ellensúlyozásában.
Egyes törvényhozók azonban megjegyezték, hogy a kongresszus ellenvetés nélkül és szokatlanul rövid, hathetes időszak alatt jóváhagyta azt a terrorizmusellenes törvényt, amelyet Ashcroft igazságügy-miniszter követelt. Patrick J. Leahy, a Szenátus Igazságügyi Bizottságának demokrata elnöke úgy nyilatkozott, hogy a törvényhozásnak a sajtóból kellett megtudnia ezeket a legújabb fejleményeket. „Mivelünk egyáltalán senki sem tárgyalt, és nehéz megérteni miért” - mondta. Tom Dashle, a Szenátus demokrata párti többségének vezetője kifejtette: támogatta az elgondolást, amely gyors igazságszolgáltatásra irányult a terroristákkal szemben. Biztosítani akarta azonban: ez ne úgy történjen, hogy aláássa az alkotmányos védelmet. Kormányilletékesek ezzel szemben leszögezték: az elmúlt hetekben bevezetett változtatások nemcsak alkotányosak, de egyszerűen csak olyan hatáskörök felújításai, amelyeket a múltban számos esetben alkalmaztak válságok idején.
A polgárjogokat korlátozó hasonló intézkedésekre már jóval Bush elnök előtt is voltak példák. Egészen a polgárháborúig visszamenően, az elnökök, köztük Abraham Lincoln, Woodrow Wilson és Franklin D. Roosevelt is, szinte minden viszály idején a személyes szabadság, illetve az alkotmányos jogok fölé helyezték a nemzetbiztonságot, és magukénak mondhatták mind a közvélemény, mind a bíróságok támogatását. Nem volt jelentős ellenzék, amikor Roosevelt jóváhagyta több ezer japán családból származó amerikai állampolgár fogva tartását a második világháború alatt. Amikor Lincoln a polgárháború idején hadbíróság elé állította a déliekkel rokonszenvező északiakat, megéljenezték a támogatói Északon. A Bush-kormány előtt ott volt egy másik példa: 1942-ben hadbíróságok jöttek létre, amikor náci Németország nyolc szabotőrt küldött az Egyesült Államokba, hogy ipartelepeket robbantsanak fel. Miután elfogták őket, Roosevelt elnök elrendelte hadi törvényszék elé állításukat háborús bűncselekmények vádjával, megtagadván tőlük a polgári bíróságot és az esküdtszéket. Az első világháború során kommunisták, anarchisták és pacifisták ezrei kerültek börtönbe a Woodrow Wilson elnök által életbe léptetett kémkedés és lázadás törvény értelmében.
Ashcroft igazságügy-miniszter védelembe vette azt a rendelkezését, amely egyes bebörtönzött egyének és ügyvédeik telefonbeszélgetéseinek lehallgatására irányult. „A dolog mindössze egyetlen célt szolgál: megakadályozni további bûncselekmények elkövetését olyan jogi képviselõk közvetítésével, akik esetleg nem is sejtik, hogy összekötõként használják fel õket tájékoztatások, utasítások, illetve jeladások továbbítására szabadon lévõ személyeknek.” Kormányilletékesek ugyancsak közölték: a hozzávetõleg ötezer, nemrég érkezett, zömmel közel-keleti országokból származó bevándorló kihallgatásának elrendelése azzal a céllal történt, hogy a hatóságok olyan információkhoz juthassanak, amelyek ismerete esetleg segít meghiúsítani jövõben tervezett támadásokat.