Hazafi Zsolt
Biztos botrány
Botrányos, hogy nem került megválasztásra az adatvédelmi biztos. Ezt mondja mindkét nagy párt az ombudsman-választás után éppen a másik taktikájára. Szájer József a szocialistákra, Vastagh Pál a fiataldemokratákra. A nagy purparlé közepette azonban alig esik szó arról, hogy a két nemzetközileg elismert, népszerű jogvédőt - pestiesen szólva - „lapátra tették”.
Takács Albert, Lenkovics Barnabás, Kaltenbach Jenő és Maczonkai Mihály Fotó: Vörös SzilárdEgyöntetűen érvelt az összes párt amellett, hogy alkotmányos, szimbolikus jelentőségű is a biztosok választása. Ehhez képest a jelöltek meghallgatására mindössze két és fél órát szántak a koreográfusok: az alkotmányügyi bizottságban egy, az emberi jogi bizottságban másfél órás ülésen mutatkozhattak be, és mondhatták el terveiket. Ez az idő azonban még inkább jelentéktelennek bizonyult: gyakorlatilag két-három perces bemutatkozásra futotta, ugyanis a politikusok inkább egymással, a kialakult helyzet éppen a másik oldalt hibáztató magyarázásával voltak elfoglalva. Akadt olyan politikus, aki a folyosón szarkasztikusan meg is jegyezte: manapság egy középfokú végzettséget igénylő munkakörben komolyabb meghallgatáson esnek át a munkavállalók. A meghallgatásokon egyébként a bizottsági tagok jelentős része, az ombudsmanok eskütételén pedig még miniszterek - többek között az igazságügyi - is hiányoztak.
A történet a szocialisták olvasatában: Későn, mindössze a választás előtt 24 órával jelölte meg Mádl Ferenc köztársasági elnök a négy jelöltet, így érdemben nem tudtak mindenkit „megvizsgálni”. Az egyik jelölt esetében ezért kizárólag szakmai kifogások miatt szavaztak nemmel. A kormánypártiak szerint mivel a pártok nem tudtak megegyezni, a köztársasági elnök bölcsességére volt bízva a jelölés. Így az elnök - aki mellesleg jogászprofesszor - bölcs döntését illett volna elfogadnia a szocialistáknak.
A választást követően Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője sajtótájékoztatót tartott, ahol kijelentette: „Az egyik szemünk sír, a másik nevet. Nevet, mert működőképes marad az ombudsmani hivatal, és sír, mert nem sikerült azt teljes létszámban felállítani.” A frakcióvezető ez utóbbit a szocialisták destruktív és obstruktív magatartásának és súlyos alkotmányos hibájának nevezte. „Hiszen - mint folytatta - a köztársasági elnök elsősorban az ellenzéknek kívánt gesztust tenni a jelöléssel, mivel két támogatottjukat, az általános helyettest és a kisebbségi om-budsmant jelölte.”
Szájer felszólította a szocialistákat, hogy hagyjanak fel a botránykeltő magatartással, miszerint mindenre nemmel szavaznak. Kiemelte: a Fidesz februárban hajlandó lett volna egyeztetni, de a szocialisták elzárkóztak ettől. „Még számos személyi kérdés kerül a parlament elé, elvárjuk a szocialista párttól, hogy kompromiszszumkészebbek legyenek.” A szocialisták szakmai kifogása kapcsán kijelentette: „Egyrészt a jelölt a törvényben foglalt követelménynek megfelelt, a publikációs listájából látható, hogy tudományos szakember. Másrészt garancia az is, hogy Mádl jogászprofesszor úr jelölte őt erre a tisztségre.”
A héten gyakorlatilag ez volt az egyetlen és legfontosabb belpolitikai esemény, ehhez képest a jelenlevő újságírók mindössze két kérdést tettek fel. Például azt egyikük sem firtatta, hogy az ellenzék az adatvédelmi törvény 23. szakaszára hivatkozva állítja, hogy szakmailag nem felelt meg a „leszavazott” jelölt. E törvény ugyanis konkrétan előírja az adatvédelem területén való tudományos jártasságot.
Vastagh Pál szocialista politikus, volt igazságügy-miniszter szerint, ha - ahogy Szájer állítja - a szocialisták mindenre nemmel szavaznak, akkor hogy lehet, hogy éppen pár órával korábban megszavazták a jobboldalnak fontos státustörvényt, illetve a többi jelöltet is.
Vastagh a Heteknek elmondta: feszült vita alakult ki a választás kapcsán az MSZP-frakcióban. Ugyanis azt mindenki tudta, ha nem fogadják el a jelölteket, akkor a Fidesz a szocialistákra fogja, hogy nem képesek a kompromisszumra. Vastagh éppen ezért a Fideszt tartja felelősnek, hogy az érdemleges egyeztetések elhúzásával olyan helyzetet teremtett, amellyel megzsarolta a többi pártot. Szerinte éppen ezért a Fidesz követett el hibát, mivel azzal, hogy elfogadták Kaltenbach Jenő személyét, megdőlt az a korábbi érvük, miszerint azért szükséges a biztosok cseréje, hogy megújuljanak a hivatalok.
A szocialista politikus azzal a véleménnyel ért egyet, hogy kényelmetlen lehetett az újra meg nem választott ombudsmanok - Gönczöl Katalin és Majtényi László - személye a Fidesz számára, mert ők, ha szükséges volt, konfrontálódtak a hatalommal. A biztosok személyisége, filozófiájuk, felfogásuk, azaz szellemiségük ugyanis meghatározza az egyébként egy-egy biztos személyére épülő ombudsmani hivatal működését.
A jelöltekről egyébként az újságírók és a politikusok között megoszlottak a vélemények. Míg Takácsot és Kaltenbachot a szocialisták „emberének” tartották, addig a két másik jelöltet a konzervatív táborhoz sorolták be. Ez utóbbit jelzi az is, hogy a Gönczöl Katalin helyére választott - abortuszkérdésekben többször az életpárti oldal mellett érvelő - Lenkovics Barnabás esküje végén hozzátette: Isten engem úgy segéljen. Ezt az eskü hivatalos szövegében nem szereplő formulát a jobboldali politikusok honosították meg a parlamentben.
Egyes elemzők szerint a Fidesz vagy ügyes taktikával „vezette” meg az MSZP-t, vagy valamiféle paktum köttetett a két nagy párt között, hiszen a lényegi kérdésről elterelődött a figyelem, miszerint sikerül-e Gönczölt és Majtényit, a két elismert jogvédőt, a tisztségükben megerősíteni? E két személy - és egyben jogvédő mentalitás - melletti kiállás sokak szerint még egy botrányt is megért volna. Taktikai elem volt, hogy - gyakorlatilag a konzervatív tábor jelöltjéről - Lenkovics Barnabásról először és külön a többitől szavaztak. Ha nem választották volna meg, akkor a szocialisták által preferált személyek sem kaptak volna a második körben támogatást. Ráadásul az adatvédelmi poszt - a patthelyzetre hivatkozva - akár hosszú ideig is betöltetlen maradhat.
A szavazás eredménye
Az Országgyűlés kedden megválasztotta Lenkovics Barnabást az állampolgári jogok országgyűlési biztosának, Takács Albertet Lenkovics általános helyettesének, Kaltenbach Jenőt pedig kisebbségi ombudsmannak. Maczonkai Mihály, akit a köztársasági elnök adatvédelmi biztosnak jelölt, nem kapta meg a megválasztáshoz szükséges szavazatokat. A jelöltek megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata volt szükséges. A Ház két fordulóban, titkos szavazással határozott az államfő jelöltjeiről. Lenkovics Barnabás 272 igen szavazatot kapott 55 nem voks ellenében. Takács Albertre 290-en szavaztak igennel, 30-an nemmel, Kaltenbach Jenő pedig 286 igen szavazatot kapott 35 ellenszavazattal szemben.
