Május végén ülésezett a történelem legtöbb tagot számláló, rendkívüli konzisztóriuma a vatikáni Szent Péter-bazilikában. A szertartást bemutató II. János Pál és a vele koncelebráló 155 bíboros három napon át az új évezred kihívásairól és az egyház azokra adandó válaszáról tartott tanácskozást.
A mostani volt az első konzisztórium a bíborosok kollégiumának három hónapja történt megújítása és kibővítése óta, s a 81. életévét betöltött egyházfő láthatóan romló egészségi állapotára való tekintettel több tudósító is a soros pápaválasztó konklávé „előzeteseként” üdvözölte. „A következő pápa és más bíborosok Rómába érkeztek” - adta hírül a tanácskozás első napján a római La Repubblica, míg a The Daily Telegraph című brit lap kommentárja szerint a bíborosok éltek is a találkozó biztosította ritka lehetőséggel, hogy a pápai utódlás elrendezésére előkészületeket tegyenek, jóllehet addig, amíg a pápa hivatalban van, hivatalosan nem eshet szó az örökösről. Mint arról lapunk már hírt adott (Hetek, 2001. február 24.,
) az újonnan felállt, 183 tagot számláló testületben kényes az egyensúly a liberális és a konzervatív oldal között, független elemzők a két szárny vezéregyéniségeiként Karl Lehmann mainzi érseket, a német püspöki konferencia elnökét, illetve Joseph Ratzinger bíborost, a Hittani Kongregáció prefektusát tartják leendő „királycsinálóknak”.
A megvitatásra került témakörök között a globalizáció, a New Age és a biotechnológia fenyegetése, az egyház tanaival szembeállított ökológiai világszemlélet és a szexuális hedonizmus terjedésének problémái egyaránt szerepeltek. Ez utóbbi témakörben Alfonso López Trujillo bíboros, a Család Pápai Tanácsának elnöke sürgette, hogy a Szentszék adjon ki az átalakulóban lévő szexuális szokások és újfajta együttélési formák új fogalmait illetően a hívők számára felvilágosítással szolgáló lexikont.
A legnagyobb figyelmet azonban az egyházkormányzás átszervezésére tett javaslatok kapták. Többen kértek „nagyobb kollegialitást” a döntéshozatalban, decentralizációt sürgetve az egyház irányításában, arra kérve a pápát, hogy - az ortodox kereszténység felé való közeledés jegyében korábban tett ígéreteinek megfelelően - mérsékelje a pápai elsőség tekintélyét az egyházban. „Sosem csak Péter a Tizenegy nélkül, és sosem csak a Tizenegy Péter nélkül” - tett hitet a pápai és testületi tekintély egyensúlyának megteremtése mellett Murphy-O’Connor. A kolumbiai Darío Castillón Hoyos bíboros és Carlo Maria Martini milánói érsek ezen túlmenően a III. vatikáni zsinat meghirdetését is szükségesnek látná, amely a II. vatikáni zsinat által elfogadott, az egyház megújítását célul kitűző program szellemében határozna meg újabb irányelveket. A konzisztórium egyelőre nem támogatta a javaslatot, az irányítás átszervezésével viszont II. János Pál is egyetértett: „Péter utóda a hívek Krisztusban való egységének záloga - mondta a tanácskozás lezárásaként -, ő maga pedig az általa bátorított püspöki kollegialitásban lel támaszra.”
A tanácskozáson hangsúlylyal szerepelt a kérdés, miként határozhatja meg magát és állhat a világ elé az egyház a harmadik évezred küszöbén. Jean-Marie Lustiger bíboros óva intett attól, hogy a jövőben bármikor is ellenségeskedést szítson az egyház tevékenysége, s így az eszközök ellentétbe kerüljenek a célokkal. „A keresztény érának még csak a kezdetén tartunk” - állítja Párizs érseke, aki az egyház megújulásában a szeretet üzenetét látja kulcsfontosságúnak. Az egyházak közeledéséről más felszólalók is nyilatkoztak. Roger Etchegaray kuriális bíboros, a jubileumi bizottság elnöke emlékeztetett, hogy a szentévre nézve a pápa egyik elsődleges célkitűzése volt, hogy találkozót rendezzen a keresztény egyházak képviselői számára. Felhívása megértésre talált a prelátusok között: Cormac Murphy-O’Connor bíboros, Westminster érseke vállalta, hogy Anglia otthont ad az ökumenikus rendezvénynek.
A rendkívüli konzisztórium végén közzétett zárónyilatkozatban is kiemelt helyet kapott a keleti egyházakkal ápolt testvéri egység megerősítésének szándéka. Joaquin Navarro-Valls vatikáni szóvivő az újraevangelizáció kapcsán hangsúlyozta: „Ma nem támogató egyházra van szükség, hanem missziós mozgósításra.” Több felszólaló is kiemelte a média alapvető jelentőségét a katolizálásban, s az egyházon belüli kommunikáció javításának szükségességét. Navarro-Valls bíboros elismerte: gyakori eset, hogy a Vatikánba kiküldött tudósítók előbb szereznek értesüléseket, mint hogy a hírek az egyházmegyékig jutnának.
Megnősült az ördögűző érsek
Hetek-összeállítás
Emmanuel Milingo érsek, aki ördögűző szertartásai miatt már régóta szálka volt a Vatikán szemében, végképp magára vonta elöljárói haragját: vasárnap egy a koreai eredetű Moon-szekta által rendezett tömeges esküvőn megnősült. A zambiai Lusaka érseke New York egyik luxusszállodájában egy akupunktúrával orvosló 43 éves koreai hölgynek fogadott örök hűséget, akit csak napokkal az esküvő előtt, a kultusz közvetítésével ismert meg, mégis kijelentette: „ikerlelkét” találta meg a hölgyben.

Emmanuel Milingo érsek újdonsül koreai feleségével. Róma jegyajándéka a kiközösítés Fotó: Reuters
Az esketést - amelyről az olasz televízió is tudósított - Sung Myung Moon, az Egyesítő Egyház alapítója személyesen végezte. Az eset az AP hírügynökség szerint a tabudöntő érsek automatikus kiközösítését vonja magával. A különös menyegzőt követően a Szentszék egy ENSZ-nél akkreditált képviselője kijelentette: lépésével Milingo „széttépte azokat a szálakat, amelyek őt az egyház közösségéhez fűzték”. A megnősült érsek legközelebbi munkatársa, a Rómában szintén ördögűzőként tevékenykedő Gabriele Amorth az Il Messaggero című olasz lapnak adott közleményében tudatta: a Moon-szekta már régóta Milingo nyomában volt, s egy depressziós pillanatát használta ki arra, hogy csapdába csalja. Szerzetesnők egy csoportja, a prelátus korábbi munkatársai közül hiába utazott New Yorkba, hogy eltántorítsa tervétől a nősülni vágyó érseket. Joaquin Navarro-Valls, a Szentszék szóvivője szerint az afrikai főpap „önmagát rekesztette ki az egyházból”, mikor részt vett a szekta szertartásán, s ezzel „súlyosan megsértette a püspöki együvé tartozás elvét”. Az ANSA olasz hírügynökség tájékoztatója szerint a házasságkötés tényénél is súlyosabban esett a latba a részvétel egy idegen felekezet nyilvános rítusán.