Hazafi Zsolt
Könyvtári keringő
A kilencvenes években még egy sztrájkbizottságba „tömörültek” mint szakszervezeti vezetők, ma éppen egymással szemben állnak. Egyikőjük miniszter lett, másikuk szakszervezetis maradt. „Szárnysegédeik”: egy több évtizedes munkaviszonnyal rendelkező szakszervezeti titkár és egy 31 éves államtitkár.
Polgári miliőt árasztó könyvtár Fotó: OMKKA több mint százéves múltra tekintő Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtárat (OMIKK) az oktatási tárca össze akarja vonni a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BMGE) könyvtárával. Az OMIKK mostani Múzeum utcai helyén, a Károlyi-palotában számítógépes diákcentrumot hoznának létre a nagy fővárosi állami egyetemek mellett deklaráltan a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem diákjai számára. Az első hivatalos terv szerint pedig az OMIKK a lágymányosi egyetemvárosba költözne közös épületbe a BMGE könyvtárával.
Érdi Márta, az OMIKK szakszervezeti csoportjának vezetője szerint - az egyik, az intézményében közszájon forgó indok - egyszerűen megtetszhetett „valakiknek” a patinás, neobarokk épület. Tavaly ugyanis egy protokolleseményre bérbeadták. Tudomása szerint sem az ELTE, sem a Pázmány Egyetem „diákvezetői” nem tudtak a tervről.
Vadász János, a Közgyűjtemények és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnöke lapunknak elmondta: ő ilyet nem fogalmazhat meg, azonban mindenképpen beszédes az, hogy „a miniszter ugyan még januárban aláírja az OMIKK új - korábbi státusát helybenhagyó - alapító okiratát, és rá pár hónapra radikális változtatást jelentenek be az intézmény életében”.
A szakszervezeti vezető szerint - aki egykoron egy sztrájkbizottságban tevékenykedett az akkor még szintén szakszervezeti vezető Pokorni Zoltánnal - ez jelzi, hogy nem szakmai-koncepcionális kérdéssel, hanem politikai döntéssel állnak szemben. Vadász János azt is hangsúlyosnak tartja, hogy nem látott komoly elemzést arról, miként működne a diákcentrum, és arról sem, hogy statikailag bírná-e az épület a megnövekedett használatot.
Egyébként is sajnálatosnak tartja, hogy a szakszervezetet nem vonták be az előkészületekbe, miközben ez törvényi követelmény lett volna. Hétfőn egyébként minderről nyílt levelet adott ki, melyben ezek mellett a költöztetés előkészületeinek azonnali leállítását követelte, és írásos előterjesztés alapján hivatalos érdekegyeztetést.
Érdi Márta elmondta, hogy az OMIKK vezetősége és a szakszervezet együttesen egy úgynevezett „B”-tervet támogat, ami azt jelentené, hogy egyes részlegek átköltöztetésével helyet szorítanának a diákcentrumnak. ( Az OMIKK-nak a főváros II. kerületében van egy részlegesen kihasznált telephelye.) Az e hétre ígért döntést a minisztérium vezetői átcsúsztatták a jövő hétre.
Az Oktatási Minisztérium sajtóosztályán arról tájékoztatták lapunkat, hogy valóban módosult a döntés időpontja. Felhívták figyelmünket a KKDSZ állításaira reagáló közleményükre: „A minisztérium az OMIKK átszervezése és fejlesztése kapcsán eddig is kész volt és a továbbiakban is kész a szakmai érvekkel alátámasztott álláspontok egyeztetésére, mind a közvetlenül érintett intézmények vezetőivel, mind a szakszervezet, mind pedig a meghatározó felhasználói körökkel. Ugyanakkor határozottan viszszautasítja és az együttműködés lehetőségét megnehezítő lépésnek tekinti Vadász János KKDSZ-elnök nyílt levelét, mivel az abban foglalt állítások nem felelnek meg a tényeknek és csúsztatásokon alapulnak.
Annak ellenére, hogy Pokorni Zoltán oktatási miniszter Vadász úrnak írott levelében jelezte, majd Gál András Levente közigazgatási államtitkár személyes telefonbeszélgetésük során több ízben megerősítette a tárca közvetlen tárgyalási szándékát, Vadász úr - az ügyet politikai kérdésnek beállítva - az államtitkári szintű egyeztetést visszautasította. Elhangzott nyilatkozatával ellentétben a KKDSZ elnöke nem juttatta el a tárcához az ígért jogi szakvéleményét, a faxon érkezett nyílt levél - megítélésünk szerint - nem nevezhető annak. Idő előtti a végleges előterjesztés számonkérése is, hiszen a tárgyalások folyamatban vannak. Az elkészült anyagokat - eredeti szándéka szerint is - az Oktatási Minisztérium egyeztetni fogja az érintettekkel, köztük a KKDSZ elnökével. A tárca leszögezi, hogy intézkedései során az OMIKK szolgáltatásait átvilágító 2001. január 15-én lezárult vizsgálat megállapításaiból kiindulva a műszaki, tudományos, kutatási és felsőoktatási információ-szolgáltatás fejlesztésére vonatkozó stratégiája szerint jár el, és minden eszközzel törekszik arra, hogy a hangulatkeltő próbálkozások ellenére higgadt érveléssel, az érintett szakmai körökkel egyeztetve mindenki hasznát szolgáló fejlesztés valósuljon meg.
Múlt és jelen
Az épület, amelyet az Országos Műszaki Könyvtár 1957-ben „birtokba vett”, a múlt század második felében épült, gróf Károlyi István főúri palotája volt. A barokk palotát az osztrák Fellner Ferdinánd és a német Helmer Hermann építészek tervezték 1881-ben. A két műépítész neves alkotásai Európa számos városában ma is fellelhetőek, mint például a bécsi Városi Színház (1872), a budapesti egykori Népszínház (1874-1875) és a mai Vígszínház 1896-ban befejezett épülete. A palota korabeli méltatói különösen annak belső, udvari részét tartották értékesnek, de általános tetszést aratott az angolos stílusú hall, amely a kiváló magyar műasztalos, Thék Endre művészi munkáját dicséri, az emeletre vivő, gyönyörű faragású falépcsővel együtt. Az 1883-ban megalapított OMIKK - akkor még Magyar Királyi Technológiai Múzeum - a legutóbbi kormányváltásig az Országos Fejlesztési Bizottság felügyelete alá tartozott, annak megszűnése után az „anyaminisztérium” tavaly „átadta” a Oktatási Minisztériumnak. Az intézmény a szakemberek szerint páratlan műszaki adatbázisával és a kutatóknak biztosított ingyesen online szolgáltatásaival a hazai műszaki fejlesztés egyik legfontosabb háttérintézménye. A KKDSZ mellett a Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete és a Magyar Könyvtáros Egyesület is tiltakozik a költöztetés ellen.
