Dr. Sólyom Tibor
Levegő is közvetíti a száj- és körömfájást

A ragadós száj- és körömfájás a kérődzők és a sertés rendkívül ragályosan terjedő, heveny lefolyású, vírus okozta betegsége. Más állatfajokat és az embert is megbetegítheti. Leggyakrabban a szarvasmarha, a juh és a kecske betegszik meg, a vadon élő állatok jóval kevésbé veszélyeztetettek.

A betegség lappangási ideje 2-7 nap. A száj nyálkahártyáján (a nyelven, az ajkakon, az ínyen, a szájpadláson) kisebb-nagyobb számban, a sertésnél borsónyi, a szarvasmarhánál diónyi, folyadékkal telt hólyagok keletkeznek. A lábvégek is megbetegedhetnek, ami sántaságot okoz. A betegség lázzal, étvágytalansággal jár. A hólyagok 1-3 nap múlva fölrepednek, 7-10 nap alatt teljes a gyógyulás. Az állományokban az elhullás nem haladja meg a 2-5 százalékot, a fiatal állatok azonban 10-50 százalékban elhullhatnak a szövődmények (pl. szívizomgyulladás) következtében.
A száj- és körömfájás vírusa ellen nincs gyógyszer, ezért a fejlett állattenyésztést folytató országokban a legszigorúbb intézkedésekkel (leöléses módszer) igyekeznek a járványgócot felszámolni, hogy a gazdasági veszteségeket a minimálisra csökkentsék. A módszer sikerének előfeltétele, hogy a legelső gócok felismerésével sikerüljön a nagy áldozatokat követelő leölést minél kisebb területre lokalizálni. 
A védekezéshez vakcinák is rendelkezésre állnak. Európában Anglia, Írország, a skandináv országok, a Távol-Keleten Japán, Óceánia és Ausztrália nem alkalmaznak vakcinát, mert ezek az országok mentesek a betegségtől. Afrika, Ázsia, Dél-Amerika fertőzöttnek tekinthető. Európa több országában rendszeresen vakcináznak. A vakcinázott állatok nem betegednek meg, viszont hordozzák és terjesztik a kórt. A tengerentúlról nyers húst importáló európai országok állandóan ki vannak téve a veszélynek, hogy a vírust behurcolják.
A fertőzés a beteg állatokkal vagy azok hulláival, váladékaival való közvetlen vagy közvetett érintkezéssel, a vírussal szennyezett tárgyak közvetítésével terjed. A levegő is közvetíti, elég lehet csak belépni egy fertőzött istállóba. A leggyakoribb vírushordozók még a nem hőkezelt tej, tejtermék, a takarmány, alom, legelő, szállítójárművek. 
A fertőzött marha 9 órával a fertőzés után ürítheti a kórokozót. A levágás után a mélyhűtött húsban a vírus konzerválódik, a tejporban 18 hónapig fertőzőképes marad; 50 °C-on viszont rövid idő alatt elpusztul.
Az ember csak kivételesen és nagy mennyiségű vírussal, bőr- vagy szájnyálkahártya-sérülések megfertőződésének hatására betegszik meg. Ilyenkor lázas általános tünetek mellett hólyagok jelennek meg a száj nyálkahártyáján, valamint a kézen és a lábon. A megbetegedés embernél igen ritka, de problémamentes lefolyásúnak tekinthető.
A ragadós száj- és körömfájás elleni védekezést minden országban valamennyi állatfajra rendeletileg szabályozzák. Magyarországon 1971-73-ban volt utoljára járvány. A Nagy-Britanniában 2001. február 22-én megállapított járvány április legelején kedvezőtlenül alakult. Az Európai Unióban a belső határokat megszüntették, a szabadon áramló turizmus, állatforgalom, illetve élelmiszer- és takarmányforgalom elősegíti a járvány terjedését. Az EU egy járványügyi egységnek tekinthető. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrzési Főosztálya ez év márciusában közleményt adott ki, mely szerint az EU országaiból vagy azokon át tilos az alábbi élő állatok és áruk behozatala Magyarországra:
- hasított körmű állatok (szarvasmarha, juh, kecske, sertés, vadon élő kérődzők stb.) és lófélék;
- hasított körmű állatokból származó nyers hús és nem hőkezelt húskészítmények (füstölt sonka, kolbász stb.);
- hasított körmű állatokból származó nyers tej és nem hőkezelt tejtermékek (pl. sajt);
- hasított körmű állatokból származó egyéb termékek (nyersbőr, szőr, gyapjú, pata, szarv stb.);
- szalma, szálastakarmány, takarmánygabona, takarmány alapanyagok;
- egyéb ragályfogók (pl. takarmányos zsák vagy göngyöleg) és lomtalanításból származó tárgyak.
A rendelet értelmében az országhatárokon belépő teher- és személygépkocsik fertőtlenítése kötelező. A nemzetközi posta- és utasforgalmat fokozottan ellenőrzik. A Ferihegyi repülőtéren, illetve a nemzetközi hajóállomásokon a külföldről érkező személyeket és járműveket részlegesen fertőtlenítik. A nemzetközi szállítójárművek konyhai és más hulladékát elégetik.
Magyarországon jelenleg az alábbi járványvédelmi intézkedések vannak érvényben:
- az állattartó telepek szigorú és folyamatos ellenőrzése;
- az ország egész területén csak a feltétlenül indokolt állatmozgások engedélyezettek;
- a dunántúli megyékben állatvásár, állatkiállítások, állatbemutatók, telepbemutatók tartása, továbbá az állattartó telepek látogatása tilos; ló- és hobbiállat-bemutató és -verseny Zala, Vas és Győr-Moson-Sopron megye kivételével megengedett. 
(a szerző állatorvos)