Az Európai Unió attól tart, hogy a csatlakozni kívánó államokban a belépést megelőzően monetáris válság alakulhat ki pénzügyi piacaik gyengesége és fejletlensége miatt. Az Európa Bizottság többek között erre figyelmeztette a kelet- és dél-európai országok pénzügyminisztereit a svédországi Malmöben megrendezett kétnapos tanácskozáson; az első olyan kötetlen találkozón, amelyen a tizenöt uniós tagországon kívül a tizenhárom tagjelölt képviselői is részt vettek. Aggodalmaikat magyar közgazdászok nem osztják: Csáki Géza, a GKI Gazdaságkutató Rt. kutatásvezetője szerint a pénzügyi válság Magyarországon, mint számos más tagjelöltnél is, teljes mértékben kizárható. Varga Mihály pénzügyminiszter a találkozóról hazatérve azt nyilatkozta: Malmöben nem ajánlottak csodaszert a valutaválság elkerülésére.
A pénzügyminiszter azt is kijelentette, hogy a jelölteket olyan elvárásokkal szembesítik, amelyek nem teljesíthetők, mivel esetenként egymással ellentétes hatásokról van szó. Azonban hozzáfűzte: Magyarország saját problémájának tekinti, hogy nem lát ésszerűnek és logikusnak minden kritériumot, és azon van, hogy a csatlakozásig minél több feltételnek megfeleljen.
Az EU a jelölt országok figyelmét felhívta arra, hogy erősítsék meg pénzfelügyeleti intézményeiket, javítsanak a számviteli fegyelmen, valamint folytassanak aktív válságmegelőző politikát. Amint azt Csáki Géza kutatásvezető lapunknak elmondta, az első két megállapítás szinte mindig érvényes, azt azonban egyáltalán nem érti, hogy Magyarországon miért volna szükség arra, hogy válságmegelőzéssel foglalkozzanak. Hozzátette, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete természetesen fel van készülve egy esetleges válság kezelésére, és a pénzügyi rendszer biztonságosan, a nemzetközi előírásoknak megfelelően működik.
A GKI Rt. munkatársa szerint a malmöi aggodalmak - bankok és cégek tömeges csődjei, növekvő munkanélküliség - csak erős megszorításokkal érvényesek, és így is legfeljebb a kevésbé fejlett tagjelölt országokra vonatkozhatnak, mint Bulgária vagy Románia. Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában és nálunk, de még a balti államokban is komolytalanok ezek a megállapítások. Ezt mi sem mutatja jobban, minthogy „az osztrák és a bajor pénzintézetek törik magukat, hogy bankot vegyenek Szlovákiában” - jegyezte meg a kutatásvezető. Emlékeztetett arra, hogy a külföldiek bizalmát a Postabank bizonytalan helyzete sem ingatta meg túlzottan.
A vitaanyag a legnagyobb kihívásnak a folyó fizetési mérleg hiányának finanszírozását tartja. Megállapítja, hogy a hazai megtakarítások alacsony szintje, az apadó privatizációs források a kölcsönök és a külföldi tőkebeáramlás kiszolgáltatottjaivá tehetik az országokat. „Az alacsony megtakarítások valóban problémát jelentenek hazánkban is - jegyezte meg a kutató -, de hát Magyarországon olyan a bérszínvonal, hogy nem is lehet nagyon csodálkozni azon, hogy a magyarok elköltik a jövedelmüket.”