Egyre inkább bevett gyakorlat egyes ellenőrzött gyógyszerek, nyugtatók, altatók, szorongásoldók, valamint az amfetamin-típusú élénkítőszerek szedése a különféle pszichológiai problémák orvoslására. Ez a tendencia különösen a fejlett országokra igaz - állítja az INCB, az ENSZ Nemzetközi Kábítószer-ellenőrző Szervének nemrégiben napvilágot látott jelentése, mely a barbiturátokkal, az amfetaminokkal és a pszicholitikumokkal kapcsolatos túlfogyasztás jelenségét taglalja. A problémát tovább mélyíti, hogy az esetenként függőséget okozó szerek (addiktívok) adagolása nem standardizálható, tehát állandóan változó, becsléseken alapuló statisztikák állnak csak rendelkezésre.
A jelenlegi adatok szerint az USA egy főre jutó amfetaminszármazék-fogyasztása az európai átlagnak csupán tíz százalékát, ezzel szemben a világ összfogyasztásának 85 százalékát teszi ki. Az elemzők úgy vélik, a túlfogyasztás felelőssége megosztva terheli a hatóságokat, az egészségügyi szakembereket, a fogyasztókat és a gyógyszergyárakat, hiszen a hiányos szabályozás jelentős mértékben megkönnyíti az ellenőrzött szerek hozzáférhetőségét.
Egyre több nyugtató, idegcsillapító, altatószer kerül a piacra, s az orvosok nagy része nehezen tart lépést ezzel a folyamattal. Így mind inkább tért hódít a kezelésre szorulók körében az öngyógyítás, illetve a recept nélkül hozzáférhető szerek használata. Az orvos és páciense viszonyának sem volna szabad csupán a rutineljárások szintjére korlátozódnia, nagyobb hangsúlyt kellene tenni a megfelelő diagnózis felállítására, a személyes kontaktus fenntartására, a pszichológiai problémák nem pusztán gyógyszerekkel való orvoslására.
Az internet és a web-patikák révén pedig minden eddiginél könnyebb módon és egyre többek számára válnak hozzáférhetővé a gyógyszerészeti szolgáltatások. Így az önkezelés - az orvossal kialakítható személyes kontaktus híján - táptalaja lehet számos hibának és visszaélési lehetőségnek is. (Takács Gabriella)