Györök Orsolya
Pénzügyi válság a politikai vita nyomán

Egy politikai vita váratlan és drámai változást, mondhatni válságot robbantott ki Törökországban. A múlt évben még úgy látszott, a török gazdaság végre növekvő pályára állhat hosszabb távon is: stabil kormány alakult, amely úgy tűnt, hogy képes letörni a magas inflációt, a nagy költségvetési hiányt és az igen magas kamatlábakat. Amikor a múlt héten egy korrupciós ügyben vitába keveredett a miniszterelnök és az elnök, a disputát a befektetők úgy értelmezték: jobb lesz minél előbb elhagyni a hajót, és az érintettek legnagyobb megrökönyödésére egyetlen nap alatt ötmilliárd dollárt vontak ki a török tőkepiacról. A líra leértékelése is elkerülhetetlenné vált, egy nap alatt harminc százalékot veszített értékéből a dollárhoz viszonyítva. 

„Az IMF parancsol - a munkások küzdenek” - a török munkások hasonló jelszavakkal tüntettek. A kormányt és az IMF-et okolják a válságért Fotó: Reuters

A Commerzbank feltörekvő piacokkal foglalkozó londoni vezetője, Jürgen Odenim szerint a mostani török válság okai egyes belpolitikai intézkedések, valamint a valuta csúszó leértékelésének rendszere, és a gyenge bankrendszer is. A State Street Bank kutatási vezetője, Avinash Persaud szerint azért nem terjedt ki a válság más régiókra, mert a befektetők - okulva az ázsiai, a dél-amerikai és az orosz válságból - jelentősen csökkentették a feltörekvő gazdaságokba irányuló kihelyezéseiket.
A török gazdaság talpra állításának sikertelensége nem a múlt héten lett nyilvánvaló: az éves szinten százszázalékos inflációt ugyan sikerült harmadára csökkenteni az IMF dezinflációs programjának köszönhetően, de az isztambuli tőzsde a múlt évi csúcsáról mára 63 százalékkal visszaesett, a válság kirobbanása napján az eddigi legnagyobb zuhanását érte meg 18 százalékos napi eséssel. Hiába próbálta Ecevit miniszterelnök sajtótájékoztatón megnyugtatni az ideges befektetőket, hogy a gazdasági stabilizációs programot továbbviszik, a befektetők attól félnek, hogy a líra leértékelése számos bank csődjéhez vezethet, és behajthatatlanná válnak ezek külföldi tartozásai.
A pesszimista kilátásokat tovább erősítik azok a hírek, amelyek az amerikai gazdaság növekedésének lassulásáról, vagy egyenesen a recesszióról szólnak. A közgazdászok 95 százaléka Alan Greenspan jegybankelnökkel együtt bízik abban, hogy Amerika nem csúszik recesszióba. Az Economist előrejelzése szerint az októberi 3,5 százalékos növekedési ütem mára visszaesett 1,8 százalékra - legfrissebb jelentések szerint végül is 1,1 százalékkal nőtt csupán az amerikai gazdaság a negyedik negyedévben. Az első félévre egy százalék körüli GDP-növekedést prognosztizál számos gazdasági szakember, ami igencsak kemény földet érésnek tűnik a tavalyi 5 százalékról leesve. A befektetők és gazdasági szakemberek többsége azonban bízik abban, hogy a Fed kamatláb-csökkentési politikája révén elkerülhető a recesszió.