Szobota Zoltán
Kié a vasárnap

A hétvégi nyitva tartás vált az egyik legvitatottabb kérdéssé a Munka Törvénykönyvének módosítása során. Őry Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára elérkezettnek látja az időt, hogy véget vessenek „a vasárnap szentségét sértő vásárlósdinak”. Bernáth Ildikó a téma fideszes felelőse pedig egyenesen betiltaná a bevásárlóközpontok hétvégi nyitva tartását. 

Néptelen mozgólépcsők egy budapesti bevásárlóközpontban. Marad-e választási lehetőség a hétvegéken? Fotó: Somorjai László

A szakszervezetek tömegdemonstrációra készülnek, amiért a tervezet értelmében a dolgozók nem kapnának emelt bért a hétvégi munkáért, továbbá az sem biztos, hogy két szabadnapjuk valamelyike vasárnapra esik. Figyelemreméltó, hogy a változtatás mögött ideológiai szempont is teret kapott, amely újra kérdőjelet tesz az állam világnézeti semlegessége mellé.
A jelenlegi magyar szabályozás értelmében a munkavállalókat heti két pihenőnap illeti meg, amelyből az egyiknek vasárnapra kell esnie. Bernáth Ildikó, a foglalkoztatási bizottság fideszes alelnökének beszámolója szerint a kormány javaslata ehhez képest annyival szigorítaná a vasárnapi munkavégzés lehetőségét, hogy azt kizárólag a megszakítás nélküli munkarendben dolgozók, illetve a munkakörükből adódóan szükségszerű vasárnapi munkát végzők részére tartaná fenn. Ilyen területek például az egészségügy, a közlekedés, a vendéglátás vagy a szórakoztatóipar. Azon tevékenységi körök, amelyek nem esnek bele e két kategória valamelyikébe, nem lennének gyakorolhatók vasárnap.
Őry Csaba televíziós nyilatkozatai szerint az ütközési pont röviden az eladók és a vevők között van, hiszen előbbiek sokszor akaratuk ellenére dolgoznak hétvégén, utóbbiak pedig már rászoktak a vasárnapi bevásárlókörutakra. A kérdés gyors, ugyanakkor legproblémásabb megoldását az jelenthetné, ha vasárnapra bezáratnák a bevásárlóközpontokat, ez esetben ugyanis a dolgozók is és a vevők is úgymond „kényszerpihenőt” tarthatnának. Bernáth Ildikó szerint ugyanis megengedhetetlen, hogy vasárnap vagy szenteste éjfélig vannak nyitva a nagyobb kereskedelmi egységek. A vita lehetőséget ad a jobboldalnak, hogy hagyományosan „multiellenes” álláspontját kifejtse: emlékezetes, hogy néhány éve egy 56-os megemlékezésen Lezsák Sándor, akkori MDF-elnök a hajdani elnyomók tankjaihoz hasonlította a bevásárlóközpontokat, amelyek körbefogják Budapestet.
Őry államtitkár az esélyegyenlőség szempontját is figyelembe veszi a hétvégi zárva tartást illetően, hiszen a kisboltok, kisvállalatok így lehetőséghez jutnának a nagybefektetők árnyékában. További érvei között ősi bibliai elvekre is hivatkozott: „…hat nap munka után jön a hetedik, a szabadság, és ez a pihenésnek, a megnyugvásnak, a családi életnek, a regenerálódásnak kell hogy az ideje legyen, és ebben az értelemben ez a brutális erővel terjedő fogyasztói kultúra közvetlenül is beleavatkozik a családok, az emberek társas szokásaiba és társas életébe.”
Vasárnap általában a bevásárlóközpontok - ahol várhatóan nem lesz könnyű szétválasztani a szórakoztatást a kereskedéstől - és a kisebb boltok tartanak nyitva. A nagyok a beruházás megtérülését várják a forgalmasabb hétvégéktől, a kicsik pedig a „túlóráktól” remélnek stabilabb vevőkört. 

Az emberek többsége az ideológiamentes hétvégét választaná Fotó: Somorjai L.

A Bevásárlóközpontok Szövetsége szerint az egész gazdaságot veszélyeztetheti a tervezett szigorítás, mivel a szükségtelen munkaerő az utcára fog kerülni, és ez főleg kisvárosok esetében szöges ellentétben áll az önkormányzatok azon szándékával, hogy a nagyobb cégek piachoz juttatásával csökkentse a munkanélküliséget az adott régióban. Egyes szakértők körülbelül 30 ezer kereskedelmi dolgozó elbocsátására számítanak. 
A szövetség elnöke, Demján Sándor szerint a piacgazdaság megköveteli az államtól, hogy polgáraira bízza annak eldöntését, mikor akarnak pihenni és mikor vásárolni, emellett a vasárnap szó eredetére utalva emlékeztetett, hogy a magyar hagyományok szintén őrzik a hét utolsó napján zajló kereskedelmet. Megítélése szerint a módosítás az idegenforgalmat is veszélyezteti, azon belül elsősorban a határ menti települések megélhetését biztosító bevásárlóturizmus.
Sáling József, a Kereskedelmi Dolgozók Szakszervezetének elnöke, szocialista képviselő szintén kiállt a Parlamentben amellett, hogy a vasárnap kapja vissza a szünet jellegét. Mint a Heteknek kifejtette, a Fidesz javaslatára azért „kaptak rá a szakszervezetek, mert nekik ez már régi vágyuk”, és azért voltak eddig visszafogottak, mert a túlságosan sok vásárló és az érdekelt multinacionális cégek miatt nagy ellenállásra számítottak, és nem gondolták, hogy egy lépésben megoldható a vasárnapi zárva tartás. „Nagy meglepetésre a Fidesz oldalról előzött, hogy bizony ő vasárnap is bezáratja, hogy legyen végre munkaszüneti nap, ünnep - ilyen kereszténydemokrata megfogalmazással - hogy lehessen végre vasárnap pihenni.” - állítja Sáling, aki szerint az ideológia úgy kerül a képbe, hogy az állam elvileg megmondhatja ünnep-e a vasárnap vagy a karácsony, és e szerint szabályozhatja a nyitva tartást is. 
A törvénykönyv módosítása körül elindult egy magyarázkodás - mondja a képviselő -, amely szerint tulajdonképpen a hatályos szövegből is levezethető, hogy vasárnap nem kell nyitva tartani. Sáling szerint ez nem igaz, így mivel a kormány egyetlen ellenzéki módosítást sem fogad el, a változtatáshoz kénytelen lesz saját maga módosító indítványt benyújtani saját magához. 
Nyílt titok, hogy még a Fidesz-frakción belül is vita tárgya a vasárnapi foglalkoztatás betiltása vagy engedélyezése, továbbá a megkülönböztetés módja. A szigorítást javaslókat ideológiai megfontolás is vezeti, melynek megjelenítője Sasvári Szilárd volt. A fideszes honatya indítványában teljesen fel kívánta számolni a vasárnapi munkát, de elképzelését a kormány nem támogatta. 
Sáling potenciális szempontként említette II. János Pál pápa nemrég kiadott szociális enciklikáját, és azt a hagyományt, amelynek értelmében az európai kereskedők mindig együttműködtek az egyházakkal az ünnepnapok védelmében. Ilyenkor a nagyegyházak a maguk ünnepét védték, az érdekképviseletek pedig tagságukat. Szakszervezeti vezetőként ennek jegyében sikeres levelezést szokott folytatni a katolikus püspöki karral és a református egyház vezetésével is, sőt - elmondása szerint - a szakszervezetek sokszor öszszefogtak már a kereszténydemokratákkal, és együtt követelték, hogy az állam az ő érdekeiket is vegye figyelembe a munkaidő szabályozásakor.